Japán a rendszerszintű pénzügyi összeomlás szélén

Kedd reggel a Bloomberg egy cikkében arról számolt be, hogy “Japán monetáris rendszere kezd megrepedni, ahogy a japán jen a részvényekkel és kötvényekkel együtt zuhan.” Az újságíró megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a jen árfolyama 24 éves mélypontra zuhant, a tokiói tőzsde részvényei március óta újra a legnagyobb mértékben estek. A cikk írója szerint az esés mögött a kiváltó ok, hogy nem lehet a 10 éves hozamot 0.25%-on tartani, és elkerülni a valuta összeomlását egy perzselő inflációs környezetben

De volt egy másik fontos fejlemény is, amely arra utal, hogy a nemzeti valuta napjai meg vannak számlálva. A japán hozamok emelkedésével a Bank of Japan (BoJ) ma több mint 1,5 billió jen értékben vásárolt államkötvényeket. Ezzel a célja, hogy megvédje saját hozamgörbe-szabályozási kereteit. Ugyanis a 10 éves JGB 0,25% fölé emelkedett, ami a Japán Nemzeti Bank YCC folyosójának felső határa.

Ahogy a Deutsche Bank munkatársa, George Saravelos kiszámolta, ha a jelenlegi vásárlási ütem fennmarad, a nemzeti bank júniusban mintegy 10 billió jent vásárolhat. Hogy ezt a számot kontextusba helyezzük, ez nagyjából annak felel meg, mintha a Fed havonta több mint 300 milliárd dollárnyi QE-t hajtana végre. Ez a pénznyomtatás “igazán extrém” szintje, tekintve, hogy a világ összes többi központi bankja szigorít.

Ez az egyik oka annak, hogy a jennel kapcsolatban a piac medve hangulatban van. És ahogy sokan érveltek, a devizaintervenció ebben a környezetben egyszerűen nem hiteles. Ugyanis maga a Japán Nemzeti Bank az oka a jen gyengülésének.

A Japán Nemzeti Bank saját magát taszítja le a sziklán?

Saravelos megismétli azt, hogy “a deviza- és japán pénzügyi piacok azon vannak, hogy elveszítsenek mindenfajta fundamentális értékelési alapot”.

Minél inkább felpörög a globális infláció, annál többet nyomtat a BoJ. De minél jobban felgyorsul az enyhítés, annál nagyobb szükség lesz arra, hogy keményen nyomjuk a féket, amikor az (inflációs) szakadék közeledik, és annál veszélyesebbé válik. “Ennek eredményeként hamarosan olyan szakaszba lépünk, ahol drámai és kiszámíthatatlan nemlinearitások lépnek életbe a japán pénzügyi piacokon. “- véli a Deutsche Bank stratégája. Azt is megjegyzi, hogy “ha a piac számára nyilvánvalóvá válik, hogy a JGB hozamok elszámolási szintje a BoJ 25 bázispontos célja felett van, akkor mi ösztönzi a továbbiakban a kötvények tartását”.

Ez néhány nagyon fontos kérdést hagy nyitva:

• Hajlandó-e a BoJ a teljes japán államkötvény-állományt felszívni?
• Hol van a jen valós értéke ezen forgatókönyv szerint, és mi történik, ha a BoJ meggondolja magát?
• Lehet, hogy a BoJ inflációt akar generálni, de hogyan éri el ezt úgy, hogy közben teljes rendszerösszeomlást idéz elő?

Végül a fő kérdés. Mi történik majd, ha és amikor a jen lecsúszik erről a fent körbeírt inflációs szikláról, és a jenben denominált megtakarítások hazai tulajdonosai dollárba vagy kriptókba menekülnek? Hamarosan kiderül.