Japán szigorít: nem akármilyen kriptovaluta-törvényjavaslat kerülhet beiktatásra
Miközben tombol a világban a kriptovaluta-adaptáció, Európa után Japán is szigorít: a japán kormány legújabb javaslata alapjaiban változtathatja meg a piac működését a szigetországban. Míg a japán lakosság és intézményi szereplők régóta aktívak a digitális eszközök világában, a kormány új törvényjavaslata révén a kriptovaluták jogi besorolása is módosulhat, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a bennfentes kereskedelem és más visszaélések ellen.
Az FSA, Japán pénzügyi felügyelete, nemcsak szigorításokat tervez, hanem célja, hogy átláthatóbb, biztonságosabb környezetet teremtsen mind a kisbefektetők, mind az intézményi üzleti szereplők számára.
Várható változások a jogi környezetben
Jelenleg Japán a világ egyik legszabályozottabb kriptovaluta-piaca: a digitális eszközöket hivatalosan „fizetési eszköznek” minősítik, melyek főleg tranzakciókra és elszámolásra használhatóak. A szigorú szabályozási irányvonal kialakulásában kulcsszerepet játszott a 2014-es Mt. Gox-botrány, amikor a tokiói székhelyű kriptotőzsde összeomlása során több mint 800 ezer bitcoint
BTC Price
(BTC) veszítettek el, súlyos bizalomvesztést okozva a japán pénzügyi rendszerben.
Azóta az ország fokozatosan erősíti felügyeleti mechanizmusait, aminek újabb lépése, hogy az FSA most egy törvényjavaslat előterjesztésére készül, amely a kriptovalutákat „pénzügyi termékké” sorolná át a Financial Instruments and Exchange Act (FIEA) alapján. Ez a változtatás lehetővé tenné, hogy az FSA szigorúbb ellenőrzést és büntetéseket alkalmazzon a bennfentes kereskedés és más jogsértések esetén.
Az új Crypto Bureau, amely 2026-ban kezdi meg működését, még szorosabb kontrollt és speciális felügyeletet ígér a Web3, valamint a blokklánc és digitális eszközpiacok felett.
Indokok a szigorítás mögött
Az elmúlt hónapokban több belső információra alapozott kereskedési botrány látott napvilágot Japánban, ami ráirányította a figyelmet a szabályozási szigornövelés szükségességére. A kormány célja, hogy pillanatok alatt beavatkozhasson, ha “a kripto-piac elvadul vagy a visszaélések elharapóznak”. Ugyanakkor kritikus hangok szerint az új szabályozások akár túlzónak is minősülhetnek, ha például a kisbefektetőkre nehezedő adminisztratív terhek vagy a túlzott riportkötelezettségek elriasztják a lakossági szereplőket.
Fontos, hogy a szabályozók ne fojtsák el a piac innovációs potenciálját:
“A megfelelő egyensúlyt kell megtalálni a fogyasztóvédelem és a versenyképesség biztosítása között” – emelte ki egy helyi elemző
A kriptovaluta-adaptáció folyamata Japánban
Japán már régóta élen jár a kriptovaluták integrációjában: év elején több felmérés is arról számolt be, hogy a lakosság közel 4-5 százaléka fektetett már digitális eszközökbe, az intézményi szektorban pedig folyamatosan nő a befektetési kedv. A MetaPlanet vállalat példája jól mutatja, hogy egyes hazai cégek egyenesen Bitcoin-alapú stratégiákat követnek, hasonlóan az amerikai Strategy-hez. Az FSA és a kormány hozzáállása azonban továbbra is óvatos, mivel próbálják elkerülni, hogy piacuk ismét „vadnyugattá” váljon, ugyanakkor középtávon cél, hogy Japán a legmegbízhatóbb digitális pénzpiacok egyikévé váljon.
A törvényjavaslat várhatóan 2026-ban kerülhet a japán parlament elé, a végső döntés pedig alapjaiban befolyásolhatja a kripto-szektor jövőjét Japánban. Az ország példája világszerte mintaként szolgálhat arra, miként lehet egyszerre innovatív, ugyanakkor szabályozott módon kezelni a digitális vagyon új korszakát.