Jöhet ide árstop, borzalmas élelmiszerhiányt jósolnak a szakemberek

2007 közepén a Nemzetközi Fizetések Bankja kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a hitelpiac összeomlása által okozott közelgő “nagy gazdasági világválságot” jósolt. Ugyanebben az évben a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztetést tett közzé a szélesebb körű gazdasági válsághoz vezető “másodlagos jelzáloghitel-bajokról”. Ez 15 évvel ezelőtt volt, így sokan, akik ezt olvassák, talán nem is emlékeznek rá, de 2007-ben az alternatív média már egy ideje figyelmeztette a világot egy közelgő recesszióra. És vajon a mainstream média minek hívtak ezeket a portálok? Hát persze, hogy összeesküvés-elméletek gyártóknak. Kevesebb mint egy évvel később a vállalatok sorra jelentették be, hogy a csőd szélén állnak, és a lufi kipukkadt.

A média válasza mi volt erre? “Erre számítottunk mindannyian.” A mainstream újságírók igyekeztek úgy beállítani magukat, mint a nap jövendőmondói, mintha mindvégig azt mondták volna, hogy az összeomlás küszöbön állunk, pedig csak egy maroknyi ember volt, aki kongatta a vészharangokat, miközben a többi hülyének nézte őket. Most egy hasonló válság szélén állhatunk, akárhogyan is próbáljuk fényesíteni a helyzetet.

Élelmiszerhiány hat hónap alatt

Egy héttel ezelőtt a globális intézmények sajtóközleményekkel árasztották el a világot, amelyek mind ugyanazt az aggodalmat említették: élelmiszerhiány a következő 3-6 hónapban.

Az IMF, a BIS, a Világbank, az ENSZ, a Rockefeller Alapítvány, a Világgazdasági Fórum, a Bank of America, sőt maga Biden is súlyos élelmiszerválságot jósol a közeljövőben, és nem véletlen, hogy éppen ezeknek az intézményeknek a politikája és a velük együttműködő bábpolitikusok tevékenysége okozza a most megjósolt válságot. Vagyis könnyű megjósolni a katasztrófát, ha te idézted elő azt.

Sokan úgy vélik, hogy az Ukrajnában dúló háború az elsődleges ok, de van még másik több száz, ami miatt brutális élelmiszerválság ütheti fel a fejét. Itt van még az Oroszország elleni szankciók, a COVID-járvány utóhatásai, a központi bankok ész nélküli pénznyomtatása, az egyes vállalatok állami pénzekkel való kitömése, a korrupció és így tovább.

Csak 2020-ban a Fed több mint 6 billió dollárt hozott létre a semmiből, és engedte szélnek a különféle jóléti programokon keresztül. Ha ehhez még hozzáadjuk az Európai Központi Bank zsonglőrködését, a központi bankárok szerencséje talán az volt, hogy lecsapott a COVID, majd Putyin Oroszországa megszállta Ukrajnát, mert most minden felelősséget átlehet hárítani erre a két eseményre.

Oroszország és Ukrajna szerepe sem elhanyagolandó

Az orosz invázió minden bizonnyal keresztbe tett az ukrán gabonatermelésnek, amely a világpiacon a búza mintegy 11%-át teszi ki. Oroszország szintén 17%-os részesedéssel rendelkezik. Ez a két ország együttesen a harmadik világ országainak és Európa egyes részeinek nagy részét gabonafélékkel látja el. A búza- és árpaexport 30%-ával, a kukoricaexport 19%-ával, a repceexport 23%-ával és a napraforgóexport 78%-ával.

Az Oroszországgal szembeni szankciók azonban jóval Ukrajnán túlmutató problémát jelentenek, mivel Oroszország termeli a világ ammónia- és káliumkészletének mintegy 20%-át. Ezek a nagyüzemi mezőgazdaságban használt műtrágyák kulcsfontosságú összetevői. A gazdálkodók becslései szerint az élelmiszerpiacokon az árak összességében mintegy 10%-kal fognak megugrani, de ez lehet, hogy nagyon óvatos becslés. Már most legalább 20%-os általános áremelkedést lehet tapasztalni a hat hónappal ezelőtti árakhoz képest, és további 30%-os áremelkedésre is számítani lehet, mielőtt az év véget érne. Más szóval 2022-ben átlagosan 50%-os áremelkedés várható az élelmiszerpiacon.

A kormányzati inflációs adatokban és a fogyasztói árindexben nem lehet megbízni. Talán akkor mutatnák a valóságot, ha a megadott számokat megdupláznánk.

Többen úgy vélték, hogy az élelmiszeriparban keletkezett űrt majd Kína fogja betölteni. Kína azonban épp a COVIDDAL hadakozik.

Valami nem stimmel Kínában

Kínában a koronavírus elleni fellépés olyan bizarr szintet ért el, hogy egyszerűen az ember óhatatlanul is felteszi a kérdés magának: Tényleg a COVID-ról van szó, vagy valami mást rejtegetnek?

A COVID halálozási rátát Kínában lehetetlen pontosan meghatározni, mert soha nem adtak ki megfelelő adatokat. A világon szinte mindenhol máshol azonban a fertőzés halálozási aránya átlagosan 0,27%; ez azt jelenti, hogy a világon az emberek több mint 99,7%-ának nincs mitől tartania a vírus okozta halálozás szempontjából. Kínában azonban a KKP úgy viselkedik, mintha a pestissel lenne dolguk. De miért?

A zárlatok miatt országszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel az ellátási láncok akadoznak, a gyártás sok helyen teljesen leállt. Talán sokan nem hallották, de a kínai exportot lényegében befagyasztották. Ma a világ 5 konténerhajójából legalább 1 a kínai kikötőkben torlódik fel a zárlat miatt. Ez egyszerűen hihetetlen.

Miért tenné ezt Kína egy olyan vírus miatt, amelyről mindannyian tudjuk, hogy nem veszélyes az emberek túlnyomó többségére? Miért vezették be az ország eddigi legsúlyosabb lezárását, és miért éheztetik a saját népüket, amikor a nyugati kormányok többsége már feladta a világjárvánnyal való értelmetlen küzdelmet és az erőltetett oltási programot?

Tajvannak is köze van?

Felvetném annak lehetőségét, hogy Kína talán már most is olyan gazdasági háborút vív, amiről sok amerikai és európai nem is tudja, hogy folyik. Lehet, hogy ez egy teszt az USA-ba és Európába irányuló export leállítására, vagy pedig egy fokozatos leállítás, amelynek célja, hogy állandóvá váljon. A kereskedelem szűk keresztmetszete a Tajvan elleni kínai invázió előjele is lehet.

Tajvan valójában jobban függ és jobban összefonódik Kína gazdaságával, mint azt sokan gondolnák. Kína a tajvani export legnagyobb vásárlója, és ez az export Tajvan GDP-jének 10%-át teszi ki. Tajvanról több százezer munkás és üzletember utazik rendszeresen Kínába dolgozni, ami szintén egy olyan gazdasági tényező, amelyet most a zárlatok drámaian megnehezítenek. Továbbá Tajvanon több vállalat is van, amely a kínai szárazföldön működteti gyárát, és ezek mindegyike bezárásra kerülhet a COVID miatt.

Lehet Kína azt tervezi, hogy a közeljövőben megszállja Tajvant? A Covidot felhasználhatja ürügyként, hogy először a gazdaságának adjon egy pofont és megzavarja az exportját. A kommunisták a lakosságra úgy tekintenek, mint egy eszközre, amelyet szükség esetén fel lehet áldozni, és Kína tökéletesen hajlandó rövid távon szenvedést okozni a népének, ha ez hosszú távú nyereséget jelent a párt számára. Ezen túlmenően, ha titokban gazdasági háborút akar folytatni a nyugattal, mi lenne jobb módja, mint a világ teherhajóinak 20%-át lekötni és megzavarni az ellátási láncokat az ország “világjárványtól” való védelme nevében?

Infláció, árstop, termeléskiesés, áruhiány

Nemcsak a globalista szervezetek beszélnek közelgő élelmiszerhiányról. A Goya nemzetközi élelmiszeripari vállalat vezérigazgatója is figyelmeztetett nemrég, hogy egy élelmiszerválság küszöbén állunk. Az infláció kormányzati árszabályozáshoz vezet (lásd magyar árstop), az árszabályozás a termelési ösztönzők (profit) hiányához vezet, a profit hiánya termeléskieséshez vezet, a termeléskiesés hiányhoz vezet, a hiány pedig kormányzati fejadaghoz/élelmiszerjegyhez (az összes nagy élelmiszerforrás ellenőrzése).

Amint azt a modern történelem szinte minden önkényuralmi rendszerében láthattuk, az élelmiszerellátás ellenőrzése kulcsfontosságú a lakosság ellenőrzéséhez. Stratégiai szempontból ezt csak az energia feletti ellenőrzés múlja felül, amelyből szintén hiány van. Amint Európa szankciókkal sújtja az orosz olajat és gázt, és elkezdi felemészteni más exportőrök készleteit, luxus számba fog menni a lakás felfűtése is. Az élelmiszerkérdés a legközelebb áll hozzánk, mert azonnal láthatjuk a hatását a pénztárcánkon. Elég csak egy kört tenni egy szupermarketben és máris leesik az állunk az áraktól.

A mainstream média ismét figyelmen kívül hagy minden potenciális gazdasági fenyegetést, különösen az élelmiszerhiányt tagadja, mint olyasvalamit, ami miatt aggódni kellene. Lehet azonban, hogy most mégis hallgatni kellene a nagy globális szervezetekre, ha gazdasági összeomlásról van szó. Végül is ők profitálnak a legtöbbet az ilyen katasztrófákból, és nekik van a legnagyobb befolyásuk a válságok kiváltásában.