Twitteren megy az adok-kapok a JP Morgan és a Gemini között a bank megtorló lépései miatt
A pénzügyi világ felszínén zajló látszólagos nyugalom alatt forr az indulat: a JP Morgan és a Gemini kriptotőzsde összecsapása most rávilágít arra, hogy a hagyományos bankrendszer és az újonnan érkező fintech szereplők között mennyire ádáz a harc az ügyfelek, az adatok, és a jövő pénzügyi irányvonalai felett.
Tyler Winklevoss legutóbbi kirohanása és a bank megtorló lépései nyomán új szintre lépett a vita: a tét, hogy ki szabhatja meg, ki férhet hozzá az ügyféladatokhoz, és milyen áron válhat a kripto a mindennapok részévé.
Ezért romlott meg a JP Morgan és a Gemini kapcsolata
A történet ott kezdődött, hogy a Gemini egykori bankpartnere, a JP Morgan, minden előzmény nélkül hirtelen leállította a kriptotőzsde re-onboarding folyamatát, vagyis továbbra sem hajlandóak banki szolgáltatásokat nyújtani nekik. Tyler Winklevoss, a Gemini társalapítója ezt nem hagyta szó nélkül: a közösségi médiában adott hangot felháborodásának, sőt, konkrétan azzal vádolta a JP Morgant, hogy azért sarcolják meg a kriptotőzsdét, hogy a saját piacukat védjét.
Winklevoss élesen bírálta a nagybank azon igyekezetét, hogy egy régóta tervezett nyílt bankolási szabályon változtasson: a lényege, hogy a pénzintézetek mostantól fizetős fallal akarják elzárni az ügyféladatokat a fintech cégek – így a kriptós platformok – elől. Ezzel a húzással a bankok valószínűleg saját piacukat és profitjukat védik, de a szektor újítóit és a fogyasztókat korlátozhatják.
Hadüzenet a fintech és a kriptovaluták ellen
A konfliktus központjában a Consumer Financial Protection Bureau (CFPB) által leírt 1033-as szabály áll, amely garantálná, hogy minden banki ügyfél szabadon megengedhesse alkalmazásoknak – például a Plaidnek – a bankszámláik adatainak elérését.
Ez az adatkapu teszi lehetővé például azt, hogy egyszerűen pénzt juttassanak át hagyományos bankszámláról a Geminihez, Coinbasehez vagy Krakenhez, hogy ott kriptót vásároljanak. A JP Morgan és több nagybank azonban ezt jogi úton támadja, mondván, hogy az ingyenes adatátjárás helyett fizetős modellt akarnak – amely gyakorlatilag ellehetetleníthetné a kisebb fintech cégeket, sőt, magát a digitális eszközpiacot is.
Winklevoss még azt is kijelentette, hogy ezzel akarják elfojtani a bitcoinhoz való egyszerű hozzáférést, megsarcolni a fintech szektort, és kiszorítani a kriptovilág szereplőit az amerikai piacról.
Vádak, érdekkonfliktusok és politikai felhangok
A helyzetet súlyosbítja, hogy nem ez az első eset, amikor a hagyományos bankszektor ellenségesen viselkedik a digitális pénzeszközök szereplőivel szemben. Winklevoss szerint létezik egy hallgatólagos banki koordináció – általa „Operation ChokePoint 2.0” -nak nevezve –, amely csendben, célzottan próbálja ellehetetleníteni a kriptós szereplőket.
Az FDIC (Federal Deposit Insurance Corporation) is elismerte: időnként valóban vannak ilyen célzott fellépések a digitális eszközökkel foglalkozó cégek ellen. Nem véletlen, hogy Winklevoss támadásba lendült a JP Morgan vezére, Jamie Dimon ellen, „antiversenyes” taktikákat emlegetve, és a vita politikai síkra is terelődött. Utalt arra, hogy a banki lobbi mintha szembe akarna menni Donald Trump újjáéledő kripto-barát programjával, amely az USA-t a digitális pénzügy vezetőjévé tenné.
A nyílt párbeszédek korszaka
A JP Morgan–Gemini-vitától függetlenül már most látszik: a pénzügyi innováció és az adatszabadság ügye központi kérdéssé vált, amely hosszú távon meghatározhatja, mennyire lesz versenyképes az amerikai digitális pénzügyi szektor. Bár a bankok egyelőre hallgatnak, a feszültség nő, egyre több kriptós cég keresi máshol a számítását, vagy kényszerül workaroundokra.
Az ügy rávilágít arra, hogy a fintech–bank harcok nem csupán vállalati összeütközések: a fogyasztók hétköznapi pénzügyi szabadsága forog kockán. Valóban akadály vagy inkább ugródeszka lesz a kripto számára ez a banki ellenállás? Ez hamarosan eldől – de az biztos: a párbeszéd most már nem halogatható.