Orwell 2025: Már a kiberfenyegetés gyanúja alapján is büntetni akarnak Japánban
A cím láttán bizonyára sokaknak beugrik Orwell 1984 című regénye, amelyben a szerző a „gondolatbűn” fogalmát vezeti be – vagyis a hatalommal való szembenállást már puszta gondolati szinten is büntetendőnek tartja. Olyan vétkekről van szó, amelyekért – noha sosem történtek meg – súlyos retorzió jár. Japánban most egy olyan törvény van készülőben, amely – ha elfogadják – ezt a filmekbe illő logikát a valóságba ültetheti. Már a kibertámadás puszta gyanújának elhallgatása is szankciókat vonhat maga után.
A gyanút is be kellene jelenteni – különben jön a bírság
A tervezett kiberbiztonsági törvény értelmében a japán távközlési és informatikai cégek – valamint több más ágazat szereplői – kötelesek lennének előzetesen jelenteni minden, potenciális kibertámadásra utaló jelet az állam felé. A jogszabálytervezet komoly tiltakozást váltott ki, mivel lehetővé tenné a magánszektor megfigyelését, és súlyos bírságokat szabna ki az együttműködés elmulasztása esetén: a pénzbüntetés elérheti a kétmillió jent (körülbelül 7 millió forintot) – alkalmanként. A kötelezettség összesen tizenöt iparágat érintene.
A „Aktív Kiber-védelem” néven ismert törvénytervezet még ebben a hónapban életbe léphet, és egyes értesülések szerint akár minden egyes jelentési kötelezettség megszegéséért külön bírságot szabhatnak ki.
Bár az összeg elsőre nem tűnik súlyosnak, az ellenzők szerint a törvénytervezet valódi veszélye abban rejlik, hogy példátlan módon vonná össze a köz- és magánszektort, és már békeidőben is engedélyezné a távközlési hálózatok előzetes megfigyelését. Ráadásul a bírságok gyorsan felhalmozódhatnak, mivel homályos a meghatározása annak, hogy pontosan mi számít „fenyegetésnek”.
A japán kormány (alsó szürke ovál) adatokat kap a legfontosabb iparágak szereplőitől, és megfigyeli a távközlést. Forrás: Japán Kabinetiroda.
A javaslat emellett lehetővé tenné a távközlési szolgáltatók hálózatainak előzetes megfigyelését a mindennapi működés során is, bár Masaaki Taira digitalizációs miniszter szerint az állampolgárok magánéletének védelme garantált marad.
Ez a megközelítés jelentős fordulatot képviselne Japán korábbi gyakorlatához képest, ahol a megfigyelés eddig főként egyedi, konkrét ügyekhez kötődött, és nem volt jogszabályba foglalt, általános együttműködési kötelezettség a magánszektor számára.
Az állam belehallgatna – és büntetne
A japán sajtó szerint „a kormány információkat gyűjt és elemez a külföldi, valamint a belföldi és külföldi felek közötti kommunikációból. Amennyiben támadás jeleit észleli, a rendőrség és az önvédelmi erők behatolhatnak a másik fél szerverébe, és hatástalaníthatják azt.”
A tervezet különösen aggályos egy olyan gazdaságban, amelyet már most is túlzott bürokrácia és magas infláció sújt. A hatóságok szerint a rendszer nem veszélyezteti a magánszféra határait, de a jogvédők ezt erősen vitatják, hiszen a törvény békeidőben is lehetővé tenné a távközlési szolgáltatók hálózatainak megfigyelését. A törvény ezen kívül lehetővé tenné a támadó számítógépek „megelőző semlegesítését” is – azaz az esetleges támadó gépek előzetes, célzott feltörését és hatástalanítását.
Jelen állás szerint 15 főbb iparág – köztük a legnagyobb mobilszolgáltatók – lenne közvetlenül érintett. A tervezet ellen aktivisták is tiltakoznak, akik a japán lakosságot arra kérik: „Utáljuk meg az ellenséges bázisok elleni megelőző támadásokat és az aktív kiber-védelmet!”.
Tokiói aktivisták tiltakoznak a „kiber-védelem” nevében végzett állami megfigyelés ellen. Forrás: kyobozaino.com
Japán miniszterelnöke, Shigeru Ishiba októberi hivatalba lépése óta sürgeti az új kiber-védelmi törvény elfogadását. Célja, hogy létrehozza az „ázsiai NATO-t”, miközben továbbra is lelkes támogatója a nyugati katonai együttműködéseknek és Donald Trump amerikai elnök politikájának.
Japán hosszú ideje híres fegyelmezett, hierarchikus társadalmi berendezkedéséről, ahol a törvények iránti engedelmesség és az állami irányelvek betartása kulturálisan is mélyen gyökerezik. A jelenlegi kormány nyíltan támogatja a nyugati katonai és biztonságpolitikai irányvonalat, így komoly esély van arra, hogy a tervezet valóban jogerőre emelkedik. Ha a törvény életbe lép, a japán cégeknek nemcsak a kibertámadásokkal, hanem a saját hallgatásuk következményeivel is számolniuk kell.