Kínában leálltak a bitcoin bányászok: a kormány újra vizsgálja a szektort
A kínai bitcoin-bányászok ismét a hatóságok célkeresztjébe kerültek, miután a Kínai Kommunista Párt (CCP) fokozott ellenőrzést rendelt el a kriptobányászati tevékenységek felett. Az intézkedés következtében több százezer bányászgép állt le, ami érezhetően visszavetette a globális bitcoin hashráta teljesítményét is.
A kínai bányászok leállása érezhető hatással van a piacra
Az utóbbi hetekben a kínai Hszincsiang (Xinjiang) autonóm régióban több bányászfarm is felfüggesztette a működését, ami a globális bitcoin hálózat számítási kapacitásában is látványos csökkenést okozott. December 13-a óta a bitcoin hashráta több mint 5,6%-kal esett vissza, ami a 2024-es felezés óta a legnagyobb zuhanásnak számít.
A becslések szerint 400 000 és 500 000 közötti bányászgép került lekapcsolásra, köztük nagyrészt Antminer S19 típusú eszközök. Ezek összesen mintegy 2 gigawatt energiafelhasználást képviselnek, ami érzékenyen érinti a teljes hálózatot. A kínai bányászok leállása után a globális teljesítmény 1,2 zettahash/s-ról 869 exahash/s-ra esett vissza, ami a blokkok előállítási idejét is meghosszabbította.
A háttérben kormányzati vizsgálatok és szigorodó ellenőrzés
A mostani leállások nem technikai, hanem politikai okokra vezethetők vissza. A CCP hatóságai ugyanis vizsgálatot indítottak több bányászati cég ellen, miután azok a közösségi médiában – például a TikTokon és a Rednote-on – reklámozták tevékenységüket és befektetési lehetőségeiket.
A kínai kormány hivatalosan már 2021-ben betiltotta a kriptobányászatot, ám a gyakorlatban számos régióban, különösen vízenergiára épülő farmokban, tovább folyt a tevékenység. 2025 végére Kína még mindig a harmadik legnagyobb bányászati központ volt a világon, a teljes bitcoin hashráta mintegy 14%-át adva.
A mostani fellépés váratlanul érte az iparágat, hiszen az elmúlt időszakban több tartományi hatóság hallgatólagosan eltűrte a bányászati tevékenységet, sőt, helyenként még támogatást is biztosított az energiaszolgáltatáshoz.
Gazdasági következmények és piaci reakciók
A kínai bányászok kiesése nemcsak technikai, hanem piaci szinten is érezhető. A bitcoin árfolyama a hír megjelenése után 85 000 dollár alá esett, amit részben a befektetői bizonytalanság és a bányászati kapacitás hirtelen csökkenése okozott. A leállások ugyanakkor más országok bányászainak kedvezhetnek, hiszen a nehézség csökkenése miatt a fennmaradó hálózati szereplők nagyobb eséllyel juthatnak új blokkokhoz. Ez rövid távon kompenzálhatja a kínai veszteségeket, és stabilizálhatja a piacot.
Az iparági szakértők szerint azonban a történtek ismét rámutatnak arra, mennyire kiszolgáltatott a bitcoin hálózata a politikai döntéseknek, különösen, ha olyan országokról van szó, mint Kína, amely még mindig jelentős szerepet tölt be a globális bányászati infrastruktúrában.
A jövő kérdése: visszatérhetnek-e a kínai bányászok?
Noha a mostani leállások komoly csapást jelentenek, kevesen gondolják, hogy Kína hosszú távon teljesen kiszorulna a bitcoin-bányászatból. A hatóságok korábban is hullámzó szigorral léptek fel a kriptoipar ellen, így elképzelhető, hogy a piac újraéled, amint csillapodik az aktuális politikai figyelem.
Egyes jelentések szerint több kínai bányász már megkezdte az átköltözést olyan régiókba, ahol olcsó és megújuló energiaforrások állnak rendelkezésre – például Kazahsztánba, Oroszországba vagy az Egyesült Államok egyes államaiba. A bitcoin globális hálózata ezzel tovább diverzifikálódhat, ami hosszú távon akár növelheti is a rendszer stabilitását, még ha rövid távon a kínai szigorítás komoly zavarokat is okozott.