Megjelentek Kínában az „U-kártyák”: digitális kiskapu a kriptovaluták tiltására
Kína évek óta tiltja a kriptovaluták használatát, kereskedését és bányászatát annak ellenére, hogy a többi ázsiai ország előszeretettel kívánja támogatni a digitális eszközök térnyerését szabályozásilag és használatilag. Bár a hivatalos indoklás szerint a pénzügyi stabilitás, a tőkeáramlás és a spekulatív buborékok megfékezése a cél, a hatóságok egyértelmű célja a teljesen szabályozott kínai banki rendszerek ráerőltetése a lakosságra.
Erre a szigorú környezetre kínálnak most alternatívát az „U-kártyák”, amelyek lehetővé teszik a stabilcoinok használatát közvetlen kriptovaluta birtoklása nélkül. Típusukat tekintve Visa- vagy Mastercard-alapúak, és olyan eszközöket támogatnak, mint az USDT.
Egy kiskapu a globális fizetésekhez
A Kína által engedélyezett „U-kártya” nem más, mint egy külföldi Visa, vagy Mastercard-típusú kártya, amelyet stabilcoin-egyenleggel lehet feltölteni. A felhasználó dollárban denominált kriptovalutákat utalnak el egy háttérben működő szolgáltatónak, akik ezt azonnal fiat valutává alakítják át, ami már felhasználható a hagyományos pénzügyi rendszerben a kártyák által.
A tranzakció technikailag nem lépi át Kína belső pénzügyi határait, hiszen az átváltás és az elszámolás külföldi bankokon zajlik. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a vásárlók előfizetéseket intézzenek, szállodát foglaljanak vagy online szolgáltatásokat fizessenek – mindezt úgy, hogy a hazai tiltásokon jogilag átsiklanak egy szürkezónás tranzakció és modell keretein belül.
„A felhasználók viszonylag korlátozott kitettséggel élnek a kripto‑piaci kockázatokban, mert az eszköz‑átváltás offshore történik, a leszámolás pedig a hagyományos kártyahálózatokon belül marad.”
– nyilatkozta Liu Honglin, a Shanghai Mankun Law Firm alapítója.
Az ilyen kártyák tehát a legális és az alternatív pénzügyi világ határán egyensúlyoznak.
Ami jár a szürkezónával: előnyök, kockázatok
A felhasználók számára az U-kártya gyors, kényelmes és biztonságos módja annak, hogy hozzáférjenek a dolláralapú világhoz. Nem kell devizaszámla, nem kell banki engedély – csak egy stabilcoin és néhány kattintás. A fiat‑tranzakciók egyszerűsége miatt a kereskedők is könnyen elfogadják az ilyen kártyákat, hiszen számukra a fizetés pontosan úgy érkezik, mint bármelyik másik bankkártyáról. Ugyanakkor a modell jogi státusza közel sem egyértelmű.
Mivel az átváltás offshore intézményeknél zajlik, a pénzmosás elleni szabályozás megkerülése is felmerülhet, ahogyan az adózási következmények is számos kérdést vetnek fel. A kínai hatóságok figyelmeztetése szerint minden, külföldről indított pénzügyi művelet ellenőrzést igényel – még akkor is, ha a résztvevők stabilcoinokat használnak.
Egy új pénzügyi rendszer küszöbén
Kétség sem fér hozzá, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések arra utalnak, hogy Kínában is igény van a kriptovaluták használatára – a tiltás ellenére – azonban a kínai állam egy saját, kontrollált központi bank által kibocsátott digitális jüant preferálna érthető okokból a decentralizált eszközökkel szemben. Az e‑CNY eddig készpénz‑jellegű instrumentumnak számított, most azonban digitális betétként funkcionál majd, ami kamatozhat és beépül a banki rendszerbe. A cél világos: csökkenteni a kriptoeszközök vonzerejét és egy biztonságosan ellenőrzött alternatívát kínálni helyettük.
Bár a törekvés alapvetően a lakosság érdekeit szolgálná, nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy különösen Kínában a lakosság és az információk teljes kontrollálása a cél – azonban az „U-kártyákhoz” hasonló kezdeményezésekkel is óvatosan kell bánni.