Miért fél Kína a dollárhoz kötött stabilcoinoktól?
A dollárhoz kötött stabilcoinok nem csupán a kriptovaluták piacát alakíthatják át, hanem a globális geopolitikai erőviszonyokat is – figyelmeztet a Council on Foreign Relations (CFR), az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb külpolitikai kutatóintézete. A szervezet szerint a stabil dollár-tokenek erősíthetik az amerikai valuta globális dominanciáját, miközben komoly fenyegetést jelenthetnek Kína pénzügyi szuverenitására.
Stabilcoinok: a dollár új fegyvere a globális pénzügyekben
A CFR elemzése szerint az Egyesült Államokban nemrég elfogadott GENIUS Act új szabályozási keretet teremtett a dollár-alapú stablecoinok számára. A törvény értelmében a bankok egy az egyben garantálják a tokenek dollárra válthatóságát, így azok a jövőben a betétekhez és pénzpiaci eszközökhöz hasonló hitelességet kaphatnak.
Ez a lépés megnyithatja az utat a stabilcoinok robbanásszerű terjedése előtt: becslések szerint három éven belül akár 1,75 billió dollárnyi stabilcoin is forgalomban lehet. Ez nemcsak a kriptoszektort formálná át, hanem a dollár globális vezető szerepét is tovább erősítené.
Kína aggodalmai: a pénzügyi ellenőrzés meggyengülése
Peking számára a dollárhoz kötött stablecoinok térnyerése komoly fenyegetést jelent. A tokenek ugyanis ötvözik a dollár likviditását a blokklánc technológia hordozhatóságával, és képesek megkerülni a hagyományos tőkekorlátozásokat.
Ez alááshatja a Kínai Kommunista Párt egyik legfontosabb gazdasági és politikai eszközét: a pénzügyi mozgások feletti teljes ellenőrzést. Az exportorientált kínai cégek könnyen áttérhetnének a stabilcoinok használatára, hiszen így csökkenthetik a tranzakciós költségeiket és gyorsabb elszámolást érhetnek el.
A CFR szerint ez „egzisztenciális kockázatot” jelent Kína monetáris szuverenitására nézve, mivel a dollár-tokenek fokozatosan kiszoríthatják a jüant a nemzetközi kereskedelem egyes szegmenseiből.
Kapcsolódó tartalom: Kína új digitális korszakot nyitna – de fél a következményektől
Kínai válasz: államilag ellenőrzött digitális pénz
Kína eddig is a szigorúan felügyelt blokklánc-megoldások híve volt. A jegybank által bevezetett digitális jüan (e-CNY) célja éppen az volt, hogy megelőzze a magáncégek által kibocsátott tokenek térnyerését. Ugyanakkor az e-CNY széles körű elfogadása lassan halad, hiszen a belföldi digitális fizetési piacot továbbra is az Alipay és a WeChat Pay uralja.
Érdekesség, hogy Hongkong egyfajta kísérleti terepként szolgál: itt engedélyezik a fiat-alapú stabilcoinok kibocsátását, beleértve a jüanhoz kötött változatokat is. Ezek révén Peking tesztelheti a digitális valuták működését anélkül, hogy a szárazföldi tőkekorlátozásokat lazítaná.
A jövőbeli kínai stabilcoinok várhatóan programozhatóak és teljesen nyomon követhetők lesznek, ami egyszerre szolgálhatja a pénzmosás elleni fellépést és a pénzügyi felügyelet további erősítését.
Összegzés: a digitális pénz geopolitikai csatatér
A CFR jelentése szerint a dollárhoz kötött stablecoinok nem pusztán új pénzügyi eszközök, hanem geopolitikai tényezők is. Miközben az Egyesült Államok ezzel a lépéssel megerősítheti a dollár globális pozícióját, Kína attól tart, hogy elveszítheti egyik legfontosabb hatalmi eszközét: a pénz feletti teljes ellenőrzést. A következő években a stabilcoinok terjedése és az államilag kibocsátott digitális pénzek kísérletei döntő szerepet játszhatnak abban, hogyan alakul át a globális pénzügyi rend.