Kína legnagyobb ellensége saját maga, sok országnak elege van belőle

Kína legnagyobb ellensége saját maga, állítja egy nemrégiben készült francia nyelvű jelentés. Még a korábban Kína barát országoknak is elege van a kommunista pártból és a fenyegető magatartásából.

A Katonai Iskolák Stratégiai Tanulmányok Intézete (IRSEM) “Kínai befolyásolási műveletek” című, közel 650 oldalas, francia nyelvű jelentése alaposan kivesézi Kínát és a gazdasági-politikai helyzetét. A nemrég közzétett dokumentum szerint Peking elszigetelődik a világ színpadán, miután az elmúlt években agresszív fordulatot vett a diplomáciai fronton. Ez a viselkedés egyre nagyobb visszhangot vált ki, még a rezsimmel hagyományosan baráti viszonyban lévő országok részéről is.

“Kína ha befolyásról van szó, saját maga legnagyobb ellensége” – olvasható a jelentésben.

Svédország eddig bírta

A szerzők megállapították, hogy Kína diplomáciai kapcsolatai a nyugati országokkal 2017 óta jelentősen megromlottak. Az egyik figyelemre méltó példa erre Svédország, amely az első nyugati ország volt, amely diplomáciai kapcsolatokat létesített a rezsimmel, miután a Kínai Kommunista Párt átvette az irányítást Kínában.

Míg Peking Svédországban pozitív fogadtatásban részesült, a jelentés szerint a helyzet az új kínai nagykövet, Gui Congyou 2017-es kinevezésével megváltozott.

Gui provokatív retorikája – megfenyegette a svéd tisztviselőket, hogy ne vegyenek részt egy letartóztatott kínai disszidens díjátadó ünnepségén, bírálta a Kínáról kritikusan beszámoló helyi médiát, és nyomást gyakorolt egy stockholmi szállodára, hogy mondjon le egy tajvani nemzeti ünnepet – katasztrofális volt – áll a jelentésben. A svéd külügyminisztérium 2017 óta mintegy 40 alkalommal idézte be Guit. Az ország parlamenti képviselői kétszer kérték kiutasítását az országból. Kína megítélése a közvéleményben is megváltozott. A svédek 80%-a negatívan gondol Kínára, míg négy évvel ezelőtt még csak kevesebb mint a fele.

Gui távozni készül posztjáról, és nemrégiben búcsúlátogatást tett a svéd külügyminiszter-helyettesnél – derül ki Kína svédországi nagykövetségének honlapján szeptember 25-én közzétett bejegyzésből.

Ausztrália és Kanada is belefáradt az állandó harcba

Ausztráliában, ahol Kína az exportbevételek közel egyharmadát adja, a hangulat szintén a kommunista rezsim ellen fordult.

Peking megtorló kereskedelmi szankciói Canberrával szemben, amiért 2020-ban független vírusszármazási vizsgálatot kért, csak fokozódó ellenállással találkoztak a kínai befolyással szemben, többek között az akadémiai körökben is. Ausztrália 2020 decemberében törvényt fogadott el, amely extra akadályokat gördít a kínai kötődésű cégek elé, amelyek ausztrál eszközöket próbálnak megszerezni.

Hasonló jelenetek máshol is lejátszódtak. Afrika visszavágott Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésének, bírálva az infrastruktúra-építési kezdeményezést a természeti erőforrások kimerítése, a földek szennyezése és a munkások rendszeres bántalmazása miatt.

Kanada elítélte, hogy Peking a Huawei vezetőjének, Meng Wanzhou-nak a letartóztatását követően önkényesen fogva tartja állampolgárait, amit a kritikusok túszdiplomáciának neveztek. Az Egyesült Királyságot feldühítette, hogy a rezsim elfojtja a hongkongi szabadságjogokat, és a Hszincsiangban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések miatt Peking megítélése még mélyebbre süllyedt a nyugati demokráciák körében.

A jelentés szerint februárban hat közép- és kelet-európai állam a Kínával régóta halogatott “17+1” csúcstalálkozóra az államfő helyett inkább egy alacsonyabb szintű képviselőt küldött, ami azt jelzi, hogy elment a kedvük a Pekinggel való kapcsolattól, ami valószínűleg a rezsim megromlott megítélésével függ össze. Olaszországnak elege lett a Kínával való állandó vitákból, nemrég pedig Litvánia is hátat fordított az ázsiai országnak. A jelentés szerzői megjegyezték, hogy remélik, hogy a terjedelmes kimutatásuk figyelmeztető lövést ad Peking vezetőinek tetteik következményeiről.

A kontraproduktív viselkedés, amelyet Peking az elmúlt években tanúsított, “olyan mértékű népszerűtlenségi problémát jelent Kína számára, amely végső soron közvetve gyengítheti a pártot, többek között a saját lakosságával szemben is” – olvasható a jelentésben.