Kína: ne szólj szám, nem fáj fejem
Trump megválasztása óta zajló amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik súlyos következménye, hogy egyre több kínai gyár áll le, tömeges elbocsátásokkal. Az elhúzódó konfliktus során minden apró gazdasági visszaesés nagy médiafigyelmet kap, ezért Peking számára kulcsfontosságúvá vált, hogy a gazdasági problémák valódi súlyát eltitkolja.
A Wall Street Journal jelentése szerint számos korábban nyilvánosan elérhető hivatalos kínai statisztika mára eltűnt. Világszerte elemzők ezért inkább független tanácsadók jelentéseire támaszkodnak, ha Kína gazdaságáról valós képet szeretnének kapni.
A fiatalok munkanélküliségi rátája például 2023 nyarán rekordmagasságot, 22%-ot ért el – erre válaszul Peking egyszerűen megszüntette az adat közlését. Érdekes egybeesés, hogy ez az adat akkor tűnt el, amikor Maggie Wei, a Goldman Sachs kínai stratégája rámutatott, hogy a fiatal korosztály különösen sérülékeny gazdasági válság idején. Ez az információ ugyanis politikai követeléseket is kiválthatna, amitől a kínai vezetés tart a legjobban.
Eltitkolt statisztikák – ez a gazdasági összeomlás jele?
A kínai hatóságok nem adnak magyarázatot arra, hogy miért szüntették meg egy-egy gazdasági adat közlését. Ezek eltűnése azonban jól illeszkedik abba a trendbe, hogy Kína gazdasága egyre súlyosabb problémákkal küzd: rekordmagas adósságokkal, ingatlanpiaci összeomlással és további strukturális nehézségekkel. A kínai kormány eközben aktívan dolgozik azon, hogy ezekről minél kevesebb információ jusson el a nyilvánossághoz.
A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal például több, a városi munkanélküliséghez kapcsolódó adat közlését is leállította az elmúlt években. Egy hivatalos kérdésre, hogy miért tűntek el ezek az adatok, csupán annyit válaszoltak, hogy az illetékes minisztérium már nem szolgáltatja őket.
Országos földeladások terület szerint: Az értékek 2023-ban hirtelen visszaestek, majd az adatközlés leállt.
Az adatok váratlan eltűnése miatt egyre nehezebb pontosan megítélni a kínai gazdaság valós állapotát, különösen most, amikor az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus tovább súlyosbíthatja az ország helyzetét, és visszavetheti a globális gazdaságot is. Az USA-val való csökkenő kereskedelem következtében már eddig is gyárak zártak be, és emberek tömegei vesztették el munkájukat, de hivatalos adatok nélkül Peking számára egyszerűbb az állami propagandán keresztül stabilitást sugározni.
Alternatív mérőszámok a valódi helyzet megismeréséhez
A kínai gazdasági adatok megbízhatóságával kapcsolatban régóta vannak kétségek, amelyek mostanában különösen felerősödtek. A hivatalos statisztikák szerint tavaly 5%-os, 2023-ban pedig 5,2%-os GDP-növekedés történt, azonban a közgazdászok szerint ezek az adatok jelentősen eltúlzottak lehetnek, akár 2-3 százalékponttal is. Egyes becslések szerint a kínai gazdaság akár zsugorodhat is, tekintve, hogy az ország középosztályának egyik legfontosabb vagyona, az ingatlan, évek óta mély válságban van.
Munkanélküli-segélyben részesülők száma a városokban: a járványidőszak emelkedése után megszűnt az adatok publikálása.
Ezért a valódi gazdasági helyzet feltérképezésére szakértők alternatív adatforrásokat kezdtek el használni. Ilyenek például a mozijegyeladások, a cementgyárak kapacitáskihasználtsága, az éjszakai fények műholdas felvételei, valamint az áramfogyasztás adatai. Egyes közgazdászok pedig a Baidu helyadatainak elemzésével vagy az üzletek váratlan bezárásairól szóló hírekkel próbálnak pontosabb képet kapni arról, milyen állapotban is van valójában a kínai gazdaság.
Látszatstabilitás minden áron
A valós gazdasági helyzet bemutatása nem prioritás Kínában, különösen most nem, amikor a kínai középosztály egyre nagyobb aggodalommal tekint a jövő felé, és az ország új, ismeretlen területre lépett az Egyesült Államokkal való versengésben. Az egyetlen, ami számít, a stabilitás látszatának megőrzése, legyen ez bármennyire hamis vagy manipulált is.
Általában azok az adatok tűnnek el a nyilvánosság elől, amelyek érzékeny területeket érintenek, vagy amelyek kellemetlenek lennének a pekingi vezetés számára. Ilyen például az ingatlanpiac helyzete, amelynek az elmúlt években bekövetkezett összeomlása családok milliárd dollárnyi vagyonát törölte el, és súlyos elégedetlenséget, helyenként tüntetéseket is kiváltott. Egyelőre még nyilvános a fogyasztói bizalmi index – bár ez rekordmélységben van –, de várható, hogy hamarosan ezt is megszüntetik majd.
A korábbi virágzó időszakokban a kínai ingatlanfejlesztők óriási összegeket fektettek be helyi önkormányzatoktól vásárolt telkekbe. Ezek az ügyletek komoly bevételeket jelentettek a helyi kormányzatok számára, és a jövőbeli gazdasági fejlődés motorjaként működtek. Egy 2021-es Goldman Sachs elemzés szerint egy ponton a kínai ingatlanpiac volt a világ legértékesebb vagyontípusa.
Ingatlanválság és homályba vesző számok
A kínai ingatlanpiac vagyontípusok szerint: A világ legnagyobb vagyoneszköze – épp ezért kulcsfontosságú gazdasági tényező.
Az összeomlás 2021-ben indult, amikor Peking szigorította a hitelnyújtást az ingatlanszektor számára, elindítva ezzel egy dominószerűen összeomló folyamatot. Ez végül olyan óriásvállalatok csődjéhez vezetett, mint az Evergrande vagy a Country Garden, illetve a Vanke pénzügyi válságához. A lakáseladások visszaestek, a fejlesztők sorra mentek csődbe, és 2022-ben a kínai Beike Kutatóintézet jelentése szerint a lakások átlagos üresedési rátája 28 nagy kínai városban jóval magasabb volt, mint az Egyesült Államokban vagy más fejlett országokban – ami komoly túlkínálatot jelez.
Fogyasztói bizalmi index alakulása: 2022 végén történelmi mélypontra zuhant – és ott is maradt.
Ez a jelentés nagy figyelmet kapott, mivel Kína hivatalosan nem közöl lakás-üresedési rátát, így az elemzők a sötétben tapogatóztak azzal kapcsolatban, milyen súlyosan túlfejlesztett az ingatlanszektor. Néhány nappal később a Beike váratlanul visszavonta a jelentését, és bocsánatot kért, arra hivatkozva, hogy néhány adat hibás volt. Elemzők szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a jelentést kormányzati nyomásra vonták vissza.
Nem sokkal ezután kezdtek el tömegesen eltűnni a hivatalos statisztikák is. Az adatok szerint 2022-ben a földértékesítésből származó bevételek 48%-kal zuhantak, komoly pénzügyi gondokat okozva ezzel az amúgy is súlyosan eladósodott helyi önkormányzatoknak, amelyek hirtelen nem tudták kifizetni a béreket vagy finanszírozni az infrastruktúra-projekteket. Ezt az adatot 2023 elején már nem tették közzé.
2023 közepén a kínai közbeszéd központi témája a fiatalok romló munkaerőpiaci helyzete volt. Számos, frissen végzett diák nem talált munkát, a közösségi médiában pedig elterjedtek olyan képek, amelyeken diplomás fiatalok mozdulatlanul fekszenek a földön, csendes tiltakozásként a kilátástalan helyzet ellen.
Fiatalok munkanélkülisége (16–24 év): 2023 közepén csúcson – majd a statisztika eltűnt.
A hivatalos adatok szerint ekkor a fiatalok munkanélkülisége rekordmagasra, 21,3%-ra emelkedett. Zhang Dandan, a Pekingi Egyetem közgazdásza akkor nagy visszhangot kiváltva arról beszélt, hogy szerinte a valós szám ennél jóval magasabb, akár 46,5% is lehet. Nem sokkal ezután, 2023 augusztusában Peking bejelentette, hogy egyszerűen nem közli tovább a fiatalok munkanélküliségi adatát, arra hivatkozva, hogy „újra kell gondolniuk” a mutató számítási módját.
Öt hónappal később Peking váratlanul ismét elkezdte közölni a fiatalok munkanélküliségi adatait, ám ekkor már „csak” 14,9%-ot jelentettek, ami a korábbi érték körülbelül fele volt.
A hivatalos magyarázat szerint azért lett ennyivel kedvezőbb az adat, mert az új számításból kihagytak majdnem 62 millió olyan fiatal felnőttet, akik nappali tagozaton tanultak egyetemeken – így nem tekintették őket munkanélkülinek. Ez az érvelés természetesen a közgazdászok szerint nonszensz, hiszen általánosan elfogadott, hogy bárki, aki aktívan keres állást, munkanélkülinek számít, akkor is, ha nappali hallgató.
De ekkor már mindegy volt: az ilyen nyilvánvaló eltussolási kísérletek általában csak tovább rontanak a helyzeten.
Riasztó jelek a kínai tőzsdén
2024 áprilisában tovább mélyültek a gazdasági problémák, ami a kínai részvénypiacra is hatással volt. Külföldi befektetők több mint kétmilliárd dollár értékben szabadultak meg kínai részvényektől alig két hét alatt, ami természetesen a hazai befektetők körében is komoly aggodalmat váltott ki.
A két legnagyobb kínai tőzsde, a sanghaji és a sencseni ekkor váratlanul bejelentette, hogy nem teszik többé közzé a külföldi befektetők által végrehajtott valós idejű tranzakciókat. A Sanghaji Tőzsde hivatalos közleményében azzal magyarázta a döntést, hogy ezzel a nemzetközi gyakorlatot követik, hiszen más piacokon sem teszik közzé bizonyos befektetői csoportok valós idejű kereskedési adatait.
Miután 2024 májusában leállították az adatok publikálását, a CSI 300 vezető kínai részvényindex négy hónapon keresztül folyamatosan csökkent, egészen addig, amíg a kínai vezetés szeptemberben be nem jelentett egy sor gazdaságélénkítő intézkedést. Ironikus módon azonban a hangzatos ígéretek ellenére sem történt valódi élénkítés – ennek oka egyszerű: Kína mozgástere fiskálisan szinte nullára csökkent, hiszen az ország teljes adósságállománya történelmi csúcson van, a vezetés pedig már az elmúlt húsz évben maximálisan kihasználta az adósságkereteket, ezzel gyakorlatilag a jövőből hitelezve finanszírozta a jelenlegi gazdasági növekedést.
Adatok még vannak – csak egyre nehezebb hozzáférni
Néhány gazdasági adat még mindig hozzáférhető Kínában, ám ezek elérése az utóbbi években egyre nehezebbé vált. Peking 2021-ben új törvényt fogadott el, amely miatt bizonyos adatokat – például céges nyilvántartásokat vagy műholdfelvételeket – már csak a szárazföldi Kínában lehet lekérni.
Emellett a korábban megbízhatónak számító kínai Wind Information nevű adatszolgáltató is korlátozni kezdte a nemzetközi felhasználók hozzáférését több adatbázishoz, így például az online kiskereskedelmi adatokhoz vagy a földárverésekről szóló nyilvántartásokhoz. Egy Hongkongban dolgozó külföldi bank közgazdásza például ezért rendszeresen kénytelen hétvégi kirándulásokat tenni a szomszédos Sencsen városába, hogy ott töltse le a számára szükséges adatokat.
Szintén eltűntek az elmúlt években a hivatalos statisztikák a kínai útdíj-szolgáltatók év végi adósságállományáról, valamint az új tőzsdei befektetők számáról.
A Covid-járvány gazdasági hatásait illetően Peking abszurd erőfeszítéseket tett, hogy leplezze a valóságot. Kína leállította a nemzeti hamvasztási adatok közlését, miután 2022 végén feladta vitatott „zéró Covid” politikáját, amely elemzők szerint akár 1,3–2,1 millió ember halálát is okozhatta. A kormány ezzel párhuzamosan aktívan cenzúrázta a vírus gazdasági és társadalmi hatásairól szóló nyilvános vitákat a közösségi médiában.
Nem kevésbé aggasztó Kína demográfiai helyzete, amely szintén súlyos gazdasági problémákhoz vezetett. Az ehhez kapcsolódó adatokat is gyorsan eltüntették. A 2000-es évek közepén Yi Fuxian közgazdász már megkérdőjelezte a hivatalos népességi adatokat, és azt javasolta, hogy inkább a tuberkulózis elleni oltások számából következtessünk az újszülöttek valós számára, hiszen minden kínai újszülöttnek kötelező megkapnia ezt az oltást. A Forward Business and Intelligence kínai elemzőközpont szerint 2020-ban mindössze 5,4 millió ilyen oltást adtak be, miközben a hivatalos kínai adatok szerint az országban abban az évben 12,1 millió gyermek született.
Alig egy évvel később a kínai hatóságok a tuberkulózis elleni és más vakcinák beadásának heti adatközlését is megszüntették.
Így aztán Kína demográfiai problémáinak valódi mértékét ma már csak elképzelni lehet – elemzésre alkalmas adatok híján.
A statisztika dönt arról, mi a valóság
Kínában egyre kevésbé a valóság, inkább a statisztikák döntenek arról, mi történik – már ha egyáltalán közölnek belőlük bármit.
Egyéb hiányzó adatok. Útdíj-adósság, új tőzsdei befektetők, hamvasztások, szójaszószgyártás – mind megszűnt adatsorok.
Például 2022-ben hirtelen megszüntették az általános iskolai mosdók méretére vonatkozó adatok közlését – majd néhány hónap múlva, 2023 februárjában ezt váratlanul újraindították. A hivatalos szójaszósz-termelési adatokat pedig 2021 májusában publikálták utoljára – és azóta sem jelentek meg újra.