Kína valójában soha nem tiltotta be a kriptókat?
A hírek kormányzati szigorításokról és a széles körben elterjedt tiltásról szólnak. Ennek ellenére a kripto kereskedés él és virul Kínában.
Ráadásul annyira virágzik a kriptopiac, hogy a Binance tavaly egyetlen hónap alatt 90 milliárd dollár értékű kínai kereskedelmet bonyolított le. Ezzel Kína a világ legnagyobb kriptopénzpiacaként szilárdította meg pozícióját. Hogyan lehetséges ez?
A tiltás ellenére virágzik Kína kriptopiaca
A nyugati mainstream médiában elterjedt szigorú kereskedési tilalomról szóló hírekkel ellentétben a kriptók valószínűleg azért nem tűntek el, mert nincsenek is teljesen betiltva. Többek között erről árulkodik az alábbi kriptovalutákról szóló kínai bírósági cikk is.
A közigazgatási törvények és irányelvek nem tiltják teljesen a virtuális valuta tranzakciókat
– Írják a bírósági cikkben
A Coindesk újságírója arról számolt be, hogy amikor megkérdezett több kínai iparági bennfentest, hogy szerintük pontos-e azt mondani, hogy a kriptót betiltották Kínában, a válasz túlnyomórészt nemleges volt. Általános felfogásuk szerint nem illegális, csak nem védi törvény a magánszemélyek kriptó birtoklását és kereskedését.
Ezt a narratívát tovább erősíti, hogy nem csak az informális beszélgetésekben, de a fentebb említett kínai bírósági cikkben és egy kínai ügyvédi iroda részletes bejegyzésében is a tilalomtól eltérően fogalmaznak.
Jelenleg országunkban nincsenek olyan törvények vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek tiltanák a Bitcoin kereskedelmi tevékenységeket
– Áll az ügyvédi iroda bejegyzésében
Olvasás a sorok között
Nem nehéz megérteni, miért feltételezik sokan, hogy teljes tiltás van érvényben Kínában.
A kriptók elleni küzdelem egy évtizedre nyúlik vissza. 2013-ban Kína korlátozta a pénzügyi és fizetési intézmények Bitcoinban való részvételét. 2017-ben betiltották az ICO-kat. A kínai hatóságok végül 2021-ben hivatalosan kimondták, hogy a virtuális valuta nem rendelkezik ugyanolyan jogi státusszal, mint a fiat valuta. A hatóságok innentől kezdve nem fogadták el törvényes fizetőeszközként a Bitcoint, és az ilyesfajta üzleti tevékenységek illegálisnak minősültek.
Az elmúlt években számos letartóztatást, pénzbírságot és börtönbüntetést szabtak ki a illetékes szervek. De ezzel párhuzamosan számos szürke zónák hagytak a szabályozásban, ezzel lehetőséget teremtve a kriptokereskedőknek. A 2021-es szabályozás például úgy tűnik, nem korlátozza a kriptopénz birtoklását, sem a magánszemélyek közötti peer-to-peer kereskedelmet.
A szürke zónák bátor kihasználása abból adódhat, hogy Kínában nem csak azt kell nézni, mit mondanak a szabályok, hanem azt is, hogy az emberek hogyan értelmezik azokat. Emellett a ki nem mondott dolgok gyakran nagyobb jelentőséggel bírhatnak, mint a kőbevésett, írott szabályok.
Bár a lehetőség sokaknak adott a kereskedére, ezt csak fokozott kockázat mellett tehetik meg. A 2021-es dokumentum megjegyzi, hogy ha valaki virtuális valutákba fektet, és megsérti a közrendet és a jó erkölcsöt, a vonatkozó polgári jogi eljárások érvénytelenek, és az ebből eredő veszteségeket az egyének viselik.
Más szóval korlátozott mértékben kereskedj, ha szeretnél, de ha elveszíted a megtakarításaid egy mémérme vagy egyéb hiba miatt, ne menj sírva a kormányhoz. Bár az egyéni kriptotevékenységeket nem feltétlenül védi a törvény, de ez nem ugyanaz, mint a betiltás.
