Kínai szuperműholdak és buddhista istenségek: mit rejtenek a titokzatos TJS-missziók?
Az elmúlt hónapokban Kína több titkos műholdat bocsátott fel, melyekhez szokatlan módon buddhista istenségeket ábrázoló jelvényeket társítottak. Ezek a TJS (Tongxin Jishu Shiyan) sorozatú műholdak, bár hivatalosan kommunikációs technológiák tesztelésére szolgálnak, valójában a nyugati elemzők szerint katonai és hírszerzési célokat szolgálnak.
Buddhista istenségek a műholdas missziók élén
A legutóbbi négy TJS-műhold – TJS-15, TJS-16, TJS-17 és TJS-19 – mindegyike egy-egy buddhista istenséget, a Négy Mennyei Királyt ábrázoló jelvényt kapott. Ezek az istenségek a buddhista hagyományban a világ négy égtáját védelmezik:
- Duōwén: az északi őrző, aki gyakran esernyővel jelenik meg.
- Zēngzhǎng: a déli védelmező, karddal a kezében.
- Chíguó: a keleti oltalmazó, aki húros hangszerrel van ábrázolva.
- Guăngmù: a nyugati őrző, aki kígyóval vagy sárkánnyal jelenik meg.
A TJS-műholdak hivatalos küldetésjelvényei a Négy Mennyei Királlyal – a buddhista istenségek szimbolikája új dimenziót ad Kína titkos űrmisszióinak (2025).
A jelvények művészi kidolgozottsága és szimbolikája felveti a kérdést: vajon ezek az ábrázolások utalnak-e a műholdak valódi céljára, vagy csupán elterelésként szolgálnak?
A TJS-műholdak rejtett küldetései
Bár a kínai hatóságok hivatalosan kommunikációs technológiák tesztelésére hivatkoznak, a nyugati szakértők szerint a TJS-műholdak valójában katonai és hírszerzési célokat szolgálnak. Ezek közé tartozik:
Rakétaindítások korai észlelése: a TJS-2, TJS-5 és TJS-6 műholdakat a Huoyan-1 sorozat részeként azonosítják, melyek célja a rakétaindítások infravörös érzékelőkkel történő korai észlelése.
Jelek hírszerzése (SIGINT): a TJS-1, TJS-4 és TJS-9 műholdakat a Qianshao-3 sorozat részeként azonosítják, melyek célja az ellenséges kommunikációs jelek lehallgatása és elemzése.
Műholdas megfigyelés és közelítés: a TJS-3 és TJS-7 műholdak képesek más műholdak közelébe manőverezni, lehetővé téve azok megfigyelését vagy esetleges zavarását.
Ezek a műholdak geostacionárius pályán működnek, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazon földrajzi hely felett tartózkodnak, lehetővé téve a folyamatos megfigyelést és adatgyűjtést.
Nemzetközi aggodalmak és válaszlépések
A TJS-műholdak aktivitása természetesen nem kerülte el a nemzetközi szereplők figyelmét sem. Az Egyesült Államok Űrhaderője a GSSAP (Geosynchronous Space Situational Awareness Program) műholdrendszert használja arra, hogy nyomon kövesse a geostacionárius pályán működő objektumokat – köztük a kínai TJS-műholdakat is. 2025 áprilisában a USA-324 jelű amerikai megfigyelőműhold szándékosan megközelítette a TJS-16 és TJS-17 műholdakat, valószínűsíthetően azzal a céllal, hogy közelebbről tanulmányozza azok szerkezetét, működését vagy esetleges mellékegységeit.
Kapcsolódó tartalom: Így képzeli el egy játék a 2040-es Kína–USA háborút
India szintén aggodalmát fejezte ki a TJS-műholdak tevékenysége miatt, különösen a kínai-indiai határ mentén tapasztalható feszültségek fényében. Az indiai szakértők szerint a TJS-műholdak képesek valós idejű hírszerzési adatokat gyűjteni, ami előnyt jelenthet Kína számára a regionális konfliktusokban.
A buddhista szimbolika mögötti üzenet
A Négy Mennyei Király ábrázolása a TJS-műholdak jelvényein többféleképpen értelmezhető:
Védelem és megfigyelés: az istenségek hagyományosan a világ négy égtáját védelmezik, ami párhuzamba állítható a műholdak globális megfigyelési képességeivel.
Elterelés és félrevezetés: a vallási szimbolika alkalmazása elvonhatja a figyelmet a műholdak valódi, katonai céljairól.
Kulturális büszkeség: a kínai hagyományok és vallási szimbólumok használata erősítheti a nemzeti identitást és büszkeséget.
A TJS-műholdak körüli rejtély, és az ezeket kísérő buddhista szimbolika, egyszerre vet fel stratégiai, kulturális és geopolitikai kérdéseket. Nem világos, hogy ezek a vallási jelképek valódi utalásokat hordoznak-e a missziók természetére, vagy csupán figyelemelterelő gesztusok, de egy biztos: Kína űrprogramja új szintre lépett. A TJS-sorozat valószínűleg jóval több puszta „technológiai tesztnél” – a háttérben egy átgondolt, hosszú távú katonai és hírszerzési stratégia körvonalazódik. Az üzenet talán nem is annyira rejtett, mint amilyennek elsőre tűnik: Kína nemcsak figyel – hanem azt is akarja, hogy mások tudják, figyel.