Politikusok és kriptobotrányaik: lemondani kényszerült egy cseh miniszter, de nem ő volt az első
Újabb példáját láthattuk annak, hogy a kriptovaluták komoly politikai botrányok forrásai lehetnek. Lemondott Pavel Blažek cseh igazságügyi miniszter, miután kiderült, hogy minisztériuma hatalmas összegű bitcoinadományt fogadott el egy elítélt bűnözőtől. Az eset rávilágít arra, hogy nem ez az első alkalom, amikor a digitális pénzek politikusokat sodornak kellemetlen helyzetbe. A világ számos országában találunk hasonló kriptovaluta-botrányokat, Argentínától Dél-Koreán át az Egyesült Államokig. Az alábbiakban áttekintjük Blažek ügyét és néhány ismert, a közelmúltban történt politikai kriptobotrányt, bemutatva azok tanulságait.
Pavel Blažek bitcoin-botránya és lemondása Csehországban
Pavel Blažek a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) tapasztalt politikusa, aki 2012–2013-ban, majd 2021-től ismét betöltötte az igazságügyi miniszteri posztot. Most azonban váratlanul lemondott, miután nyilvánosságra került egy gyanús kriptovaluta-ügy: minisztériuma mintegy egymilliárd cseh korona (nagyjából 16 milliárd forint) értékben fogadott el bitcoin adományt egy korábban elítélt drogkereskedőtől. Az adományozó, Tomáš Jirkovský 468 bitcoint utalt át a tárcának – őt 2017-ben csalás és kábítószer-kereskedelem miatt ítélték börtönre, és szabadulása után visszakapta az ellene folytatott eljárásban lefoglalt több ezer bitcoinját. A minisztérium a kapott kriptopénzt nyilvánosan értékesítette, és csaknem egymilliárd koronás bevételre tett szert belőle.
Blažek mindvégig tagadta, hogy bármiféle szabálytalanság történt volna, hangsúlyozva, hogy nincs bizonyíték a bitcoinok bűnös eredetére. Ugyanakkor a tranzakció híre heves politikai vihart kavart Csehországban. Az ellenzék pénzmosás gyanúját vetette fel, mivel nem volt egyértelmű, honnan származik az óriási összegű kriptovaluta és mi volt az adományozó motivációja. Andrej Babiš, az ellenzéki ANO párt vezetője még a pénzügyminiszter lemondását is követelte az ügy miatt. A rendőrség szervezett bűnözés elleni egysége nyomozást indított, hogy kiderítse, történt-e bűncselekmény az adomány kapcsán.
Ilyen körülmények között Blažek bejelentette lemondását, mondván nem akarja veszélyeztetni a Petr Fiala miniszterelnök vezette kormánykoalíció stabilitását és jó hírét. Döntését a kormányfő felelősségteljes lépésnek nevezte, hozzátéve, hogy meggyőződése szerint Blažek jóhiszeműen járt el az ügyben. A botrány mindössze néhány hónappal a 2025 októberében esedékes csehországi parlamenti választások előtt robbant ki, tovább fokozva a tétet a kormány és az ellenzék számára.
Nemzetközi kriptovaluta-botrányok a politikában
A csehországi eset rávilágít, hogy a kriptovaluták nem először részesei a politikai botrányoknak. Az utóbbi években világszerte több vezető politikus került kínos helyzetbe a digitális pénzekhez kapcsolódó ügyletek miatt. Az alábbiakban bemutatunk néhány ismert példát különböző országokból.
Argentína: Javier Milei és a Libra-kriptobotrány
2025 elején Javier Milei argentin elnök egy kriptovaluta-botrány kellős közepén találta magát. Milei februárban a közösségi médiában nyilvánosan reklámozott egy $Libra nevű, addig ismeretlen kriptovalutát, azt állítva, hogy a projekt célja az argentin gazdaság fellendítése és a kisvállalkozások finanszírozásának segítése. Az endorsement hatására a Libra token árfolyama szinte a nulláról pár óra alatt 5 dollárig szökött fel, majd nem sokkal később hirtelen 1 dollár alá zuhant. A piaci összeomlás nyomán a befektetők millió dolláros veszteségeket szenvedtek el, és a szakértők szerint klasszikus “pump-and-dump” csalás gyanúja merült fel – azaz a kriptopénz árát mesterségesen felpumpálták, majd a bennfentesek hirtelen kiszálltak, elértéktelenítve a tokent.
Milei pár órával később törölte az ajánló posztját, és mentegetőzött, hogy nem ismerte a projekt részleteit. A botrány azonban így is politikai földrengést okozott Buenos Airesben: az ellenzék az elnök alkotmányos vádeljárásának (impeachment) megindítását követelte, a hatóságok pedig vizsgálni kezdték, hogy Milei szerepe kimerült-e egyszerű tévedésben, vagy bűncselekmény (pl. csalás vagy hivatali visszaélés) történt. A “Libra-ügy” néven elhíresült kriptobotrány alaposan megtépázta Milei renoméját: a felmérések szerint az argentinok jelentős része megingott az elnökbe vetett bizalmát illetően a történtek miatt. (Megjegyzés: Milei később egy vizsgálóbizottságot is feloszlatott, amely a Libra-ügyet volt hivatott feltárni, tovább növelve a botrány miatti kritikákat.)
Dél-Korea: Kim Nam-kuk rejtett kriptovagyona
Dél-Koreában 2023-ban került reflektorfénybe egy ellenzéki parlamenti képviselő vitatott kriptovaluta-ügye. Kim Nam-kuk körülbelül 800 000 darab Wemix kriptopénzt birtokolt, ami mintegy 6 milliárd wonnak (nagyjából 1,62 milliárd forint) felelt meg. Ezt a jelentősnek tekinthető virtuális vagyont nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, ami azonnal felvetette a kérdést, honnan szerezte a pénzt, és hogy nem élt-e vissza bennfentes információkkal az összeharácsolásakor. Tovább rontotta a helyzetet, hogy kiderült: Kim még parlamenti ülések alatt is aktívan kereskedett a kriptovalutáival.
A botrány kibobbanása után Kim Nam-kuk kilépett a legnagyobb ellenzéki pártból, és nyilvánosan bocsánatot kért a választóitól, amiért csalódást okozott nekik. A képviselő közölte, hogy nem indul a 2024-es választásokon, ezzel is vállalva a felelősséget a történtekért. Az eset rámutatott, hogy a kriptovaluta-befektetések eltitkolása és az összeférhetetlenség gyanúja gyorsan politikai válságot idézhet elő, és akár egy politikus karrierjének végét is jelentheti.
Egyesült Államok: az FTX összeomlásának politikai következményei
Nem maradtak ki a kriptobotrányokból az Egyesült Államok politikusai sem. 2022 novemberében váratlanul összeomlott az FTX kriptotőzsde, és kiderült, hogy alapítója, Sam Bankman-Fried hatalmas összegeket sikkasztott el. A botrány hullámai a washingtoni politikai életet is elérték. Bankman-Fried ugyanis az előző években több tízmillió dollárral támogatta politikusok kampányait mindkét nagy pártban, így az FTX bukása után számos amerikai törvényhozó sietve igyekezett elhatárolódni tőle. Demokrata és republikánus képviselők egyaránt sorra adták vissza vagy jótékony célra utalták át a tőle kapott adományokat, hogy még a látszatát is elkerüljék annak, hogy haszonélvezői voltak a csalárd kriptocég pénzének.
A kriptovalutákkal van a baj?
A fenti esetek mind ugyanarra figyelmeztetnek: a kriptovaluták térhódítása a politikában kétélű fegyver. Egyfelől innovációs és gazdasági lehetőségeket hordoznak, másfelől azonban komoly reputációs és jogi kockázatot jelenthetnek. Legyen szó egy gyanús adományról, egy felelőtlenül reklámozott érméről vagy eltitkolt digitális vagyonról, a kriptobotrányok könnyen alááshatják a közbizalmat és politikusok karrierjét.