Kényszermunkára épülő kriptós csaláshálózat működik Kambodzsában
Kambodzsa mára a világ egyik legnagyobb kriptoalapú csaláshálózatának központja lett – legalábbis ezt állítja a Humanity Research Consultancy (HRC) május 16-án megjelent jelentése, amely súlyos vádakat fogalmaz meg a kambodzsai államapparátus egyes tagjaival szemben.
A jelentés szerint a rendszer évente akár 19 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, ami az ország GDP-jének csaknem 60%-át teszi ki. A hálózat alapját a kriptotechnológiával működő pénzmozgatás és a kényszermunka kombinációja adja – valamint az a politikai védelem, amely lehetővé teszi a bűnszervezetek zavartalan működését.
Forrás: The Report
A HRC úgy fogalmaz: Kambodzsa „vertikálisan integrált” csalásipart épített ki, amelynek középpontjában a Huione-csoport áll. Ez a konglomerátum különféle pénzügyi platformokat működtet, köztük a Telegram-alapú Huione Guarantee nevű letéti szolgáltatást, amelyen a jelentés szerint 2021 óta több mint 4 milliárd dollár áramlott át.
A Huione igazgatóságában helyet foglal Hun To, az ország jelenlegi miniszterelnökének, Hun Manetnek az unokatestvére, és a HRC szerint Sar Sokha belügyminiszter is társtulajdonos egy jelentős csalásközpontban.
A szervezet elemzése szerint ezek a politikai kapcsolatok nem véletlenek, hanem a rendszer részei:
A kambodzsai állam szisztematikusan és alattomos módon nyújt támogatást ezekhez az operációkhoz
– írja a jelentés szerzője, Jacob Sims, a Harvard Egyetem Ázsia Központjának kutatója.
A jelentés szerzője szerint Kambodzsa 2025-ben a világ következő generációs csalásközpontjává válhat. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a témával foglalkozó nemzetközi médiumok is figyelmeztetnek a politikai és technológiai összefonódásokra.
Saját blokklánc, saját stablecoin, saját Visa-kártya
A kriptós szál nem pusztán pénzmosásra használt eszköz – a csalóhálózatok saját ökoszisztémát építenek, hogy elkerüljék a hatósági felügyeletet. A Huione-csoport például:
- létrehozott egy stabilcoin rendszert,
- elindította saját blokkláncát (Xone Chain),
- üzemeltet egy kriptotőzsdét,
- 2025 februárjában pedig már saját Visa-kártyát is kínál.
A platform nemrég Haowang néven újrabrandelte magát, és az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Hivatala (UNODC) szerint 2020 óta már több mint 24 milliárd dollárnyi kriptót dolgozott fel. Közel egymillió felhasználót szolgálnak ki, köztük olyanokat is, akik kényszerűségből dolgoznak a rendszer fenntartásán.
Az ipari szintű digitális kizsákmányolás
A csaláshálózat gerincét ipari méretű scam-parkok adják, amelyeket Kambodzsában, Laoszban és Mianmarban működtetnek. Ezekben gyakran kényszermunkásokat alkalmaznak, akiket bűnszervezetek toboroznak hamis állásajánlatokkal, majd útleveleiket elvéve bezárják őket.
A munkájuk során mesterséges intelligenciával támogatott adathalász kampányokat, kriptós befektetési csalásokat és az úgynevezett pig butchering típusú átveréseket hajtanak végre – ezek olyan hosszú, bizalomépítésen alapuló lehúzások, amelyek során az áldozatot lassan, fokozatosan csalják ki megtakarításaiból.
Ahogy Délkelet-Ázsiában fokozódik a bűnüldözés, a hálózat Afrikában és Latin-Amerikában terjeszkedik tovább. Az UNODC szerint már nemcsak a kriptós infrastruktúrát használják ki, hanem saját ökoszisztémákat építenek a pénzmosásra – így még nehezebb nyomot hagyni.
A blockchain-biztonsági cég, az Immunefi szerint 2025 első negyedévében világszerte 1,63 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak kriptós csalások – 39 különálló incidens révén. Ez csak megerősíti, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó, hanem egy globálisan növekvő, technológiailag fejlett bűnözési formáról.
Kambodzsa nem először a bűnhálózatok célpontja
Bár a mostani kriptós csaláshálózat példa nélküli méreteket ölt, Kambodzsa már korábban is hírhedtté vált arról, hogy a régió szervezett bűnözői előszeretettel használják logisztikai és pénzügyi központként. A kínai hátterű online szerencsejáték-létesítmények 2018–2020 között virágoztak Sihanoukville-ben, ahol több ezer ember dolgozott zárt központokban, gyakran emberkereskedelem áldozataiként. Noha ezeket az üzemeket részben bezárták, a tapasztalatok szerint a csalások nem szűntek meg, csak vidékre szorultak, ahol még kevesebb a felügyelet. A HRC-jelentés szerint éppen ez történt: az új központok Koh Kong és Pursat tartományokban épültek ki, ahol az állami ellenőrzés gyakorlatilag hiányzik.
A kriptós csaláshálózat, amelyet Kambodzsa köré építettek, nem elszigetelt jelenség. Az ENSZ jelentése szerint hasonló scam-parkok és ipari méretű átverésközpontok működnek Laoszban, Mianmarban, sőt a kínai határ közelében fekvő szürkezónákban is, ahol a jogállamiság minimális. Ezekben a régiókban gyakori, hogy a hatóságok szemet hunynak a visszaélések felett, vagy éppenséggel részt is vesznek bennük. A bűnszervezetek pedig kihasználják a kriptó adta lehetőségeket: párhuzamos digitális pénzügyi rendszert építenek, amelyben minden lépést ők irányítanak – a toborzástól a pénzmosásig.
Új korszak: zárt kriptós ökoszisztémák a bűnözés szolgálatában
A Huione-csoport példája rávilágít egy riasztó technológiai fordulatra. Míg korábban a bűnszervezetek nyílt blokkláncokat használtak a tranzakciók elrejtésére, most már saját pénzügyi ökoszisztémát építenek. A Huione saját blokkláncot (Xone Chain), stabilcoint, kriptotőzsdét és Visa-kártyát is üzemeltet – mindezt egyetlen zárt rendszerben, ahol teljes kontroll alatt tartják a mozgó pénzt. Ez nemcsak a nyomozást nehezíti meg, de új szintre emeli a digitális bűnözés struktúráját: nem csak elrejtik, hanem uralják is a pénzügyi teret, amit létrehoztak. Ez komoly kihívás elé állítja a globális szabályozókat és a kriptószektor becsületéért küzdő szereplőket is.
A kambodzsai történet intő példa: ha hiányoznak a fékek, a kriptovaluta könnyen válik a modern kizsákmányolás és pénzmosás eszközévé. A technológia nem maga a bűn, de megfelelő ellenőrzés nélkül a bűnszervezetek saját céljaikra alakítják – és sokszor ehhez a hatalom is asszisztál.