Elkapták a tízmilliárdos kriptovaluta-csalót Ázsiában
A kriptovaluta-világ egyik kezdeti ígérete a pénzügyi szabadság, ugyanakkor ezzel együtt megérkezett a digitalizáció egyik legnehezebben kivédhető hozománya is, a digitális csalások. A disznóvágásnak nevezett módszer lényege a romantikus bizalomépítés, a hamis barátságok és a megtévesztő befektetési ajánlatok, melynek célja nem a gyors rablás, hanem a lassú építkezés.
Ennek a világméretű csalásnak az egyik példája az, aminek vezetőjét most elkapták. Egyes közlések szerint Chen Zi több mint 16 milliárd dolláros kárt okozott, azonban több szankciót követően végül Kambodzsában őrizetbe vették, majd Kínába szállították.
Vége egy kriptovaluta-csalási birodalomnak
Chen Zi-t, a kambodzsai Prince Group vezetőjét, a helyi sajtó szerint őrizetbe vették a hatóságok, majd Kínába szállították át, ahol hatóságok vizsgálják szerepét az egyik legnagyobb ismert kriptovaluta-csalási hálózatban. A férfit az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyság területén is szankcionálták már 2024 őszén, egyértelműen megnevezve őt a „Prince Group Nemzetközi Bűnszervezet” vezetőjeként, miután vizsgálatok kimutatták, hogy az általuk ellopott összeg meghaladja a 16 milliárd dollárt globális szinten – ez nagyjából a teljes magyar éves egészségügyi kiadás nagyságrendje.
A történet egyik legmegdöbbentőbb eleme, hogy az amerikai hatóságok korábban 127 271 bitcoint foglaltak le olyan címekről, amelyek Chenhez és hálózatához köthetők – ez a lefoglaláskor mintegy 15 milliárd dollárt ért, ami több mint ötévi magyar személyijövedelemadó-bevételnek felel meg. A dokumentumok szerint ezek a coinok a Prince Group tevékenységéből származó, 2020-ig felhalmozott tisztára mosott profitot képviselik, ami példátlan nagyságú civil vagyonvesztést jelent.
„A világ már nem csak a technológiáért, hanem a nyomok követéséért és az áldozatok védelméért is felelős.”
Kényszermunka, álfoglalkoztatás és luxusélet
Chen birodalma nem pusztán ügyesen felépített online átverésekre épült, hanem nagyon is fizikai, hús-vér „scam centerekre” – olyan kambodzsai és mianmari létesítményekre, amelyek kisvárosokra emlékeztetnek, belül valójában kényszermunkatáborok. Külföldi dolgozókat csábítottak oda hamis álláshirdetésekkel, majd a helyszínen elvették az útlevelüket, és rájuk kényszerítették a kriptós és befektetési csalások napi futószalagját: önmagukat másnak kiadva, áldozatok bizalmába férkőzve.
Az áldozatok – Európától az USA-ig – gyakran teljes megtakarításaikat, sokszor hitelből felvett pénzüket vesztették el. Miközben egy magyar család gondolkodva vesz fel akár 10–20 millió forint lakáshitelt, a Chen-hálózat egyetlen sikeres „disznóvágással” ennek a sokszorosát szedte ki egy-egy célponból, több tízezer emberre rávetítve pedig olyan kasszát építettek, amely a magyar éves termelékenység közel tíz százalékának felel meg. A bevételekből luxusutazások, magángépek, és még egy Pablo Picasso-festmény is jutott a hírek szerint – miközben a csalólánc legalján emberek ezrei dolgoztak fenyegetés és erőszak árnyékában.
Nem ez az első, de ez a legnagyobb figyelmeztetés
A régióban nem ez az első nagyszabású akció: Kína az utóbbi időben több, hasonló bűnszervezet vezetőit ítélte halálra vagy hosszú börtönévekre, miközben a thai hatóságok nemrég több mint 300 millió dollárnyi csaláshoz köthető vagyont foglaltak le. Korábbi kriptoügyek – mint a OneCoin piramisjáték vagy a plusToken-botrány – már megmutatták, hogy a blokklánc nem csak innováció, hanem kiváló terep is a határokon átívelő bűnszervezeteknek. Chen hálózata azonban a mérete, a kényszermunka és a szervezettség kombinációjával új szintet jelent: olyan, mintha egyetlen csaló cégcsoport egyszerre lopná el fél Budapest éves lakossági megtakarítását.
Hazánkban is egyre többen panaszkodnak különböző Reddit-fórumokon, és Facebook-csoportokban, hogy különböző közösségi médiafelületeken hasonlóan kedvező ajánlatokkal találják meg őket, sőt, még olyan is akad, akit a társkeresőkön keresztül húztak be ilyen jellegű átverésekbe.