Támogatóbb szabályozást akar a lengyel elnök: megvétózta a MiCA-t – másodjára
Az elmúlt években az európai kriptovaluta-piacot teljes mértékben felforgatta az egységesítést és átláthatóságot szolgáló keretrendszer, a Markets in Crypto-Assets, azonban ez a papíron jól kinéző szabályozás napjainkra odáig fajult, hogy sem a lakossági befektetők, sem a kriptovaluta-szolgáltatók, sem pedig a szabályokat beiktatni kívánó kormányok és hatóságok sem tudják mitévők legyenek és hogyan ítéljék meg az irányelveket.
Miközben több tagállam már javában készül a MiCA licencelésére, Lengyelország kategorikusan kijelentette, hogy elutasítja a törvényjavaslatot, és kérik, ültessék be át a közös uniós keretrendszert a nemzeti jogba. Ennek a lépésnek a legújabb fejleménye, hogy Karol Nawrocki, lengyel államfő élt vétójogával.
Másodjára élt vétójogával a lengyel elnök
Karol Nawrocki lengyel elnök 2025 decemberében először utasította vissza a kriptoeszköz‑piaci törvényt, amely a MiCA hazai végrehajtását célozta. A hivatalos indoklás szerint a tervezet túl hosszú, túlszabályozott volt, magas felügyeleti díjakat írt elő, és új, MiCA‑n túli eszközöket – például kriptós domainek gyors lekapcsolását lehetővé tevő feketelistát – vezetett volna be.
2026 januárjában a parlament egy gyakorlatilag változatlan, 2064‑es számú törvényt fogadott el, amelyet Nawrocki ismét megvétózott, „gyakorlatilag azonosnak” nevezve az első változattal.
A lengyel pénzügyi felügyelet (KNF) közben arra figyelmeztetett, hogy az ország még nem jelölt ki MiCA‑szerinti „illetékes hatóságot”, miközben az uniós átmeneti időszak 2026. július 1‑jén lejár, és ezen a dátumon semmilyen nemzeti döntés nem tud változtatni. Ha addig nem születik törvény, a jelenlegi lengyel szolgáltatók elveszíthetik jogukat, hogy MiCA‑engedély nélkül működjenek, miközben más uniós országban engedélyezett cégek szabadon passportolhatják szolgáltatásaikat Lengyelország felé.
Ez a helyzet különösen érzékenyen érinti az olyan szereplőket, mint a Kanga Exchange vagy a Zonda, amelyek szerint a bizonytalanság a kisebb hazai cégeket kiszorítja, a nagy nemzetközi tőzsdéknek viszont kedvez.
MiCA-kompatibilis, vagy MiCA-ellenes álláspont
Fontos megérteni, hogy maga a MiCA uniós rendelet közvetlenül alkalmazandó, a tagállamoknak mégis saját törvényekkel kell kijelölniük a felügyeleteket, eljárásokat és díjstruktúrát. Lengyelország eredeti javaslata erősen túlzó megoldás volt: a szakértők szerint 100+ oldalas nemzeti irányelvet épített volna a MiCA‑szabályok tetejére, a KNF‑et egyedüli felügyelőként, bonyolult engedélyezési folyamattal és hosszú határidőkkel. A piac attól tartott, hogy a KNF már a PSD2‑s engedélyeknél is 20–24 hónapos átfutási időt produkált; ilyen tempóval esély sincs arra, hogy 2026‑ig tömegesen szülessenek CASP‑licencek.
Ezzel szemben több uniós ország – például Luxemburg, Ciprus vagy Csehország – visszafogottabb, „MiCA‑plusz” szabályozást választott, külön vagy fintech‑fókuszú felügyeletekkel, amelyek gyorsan ki tudják adni az engedélyeket. Ennek eredménye, hogy luxemburgi vagy ciprusi MiCA‑licenccel már most sorra készülnek a projektek, míg Lengyelország gyakorlatilag „kryptowalutowy paraliż”, azaz szabályozási bénultság állapotába került. Nem véletlen, hogy több lengyel kriptocég – elemzők szerint – Bécsben, Prágában vagy Nicosiában keresi a jogi hátteret, és onnan passportolna vissza a hazai piacra.
“Lengyelország saját magának köszönheti, hogy a kriptovaluta-krízis állapotába került: miközben Brüsszel egységes keretet próbált teremteni, addig Varsó egy túlzó, nemzeti szabályozással próbálta felülírni az irányelveket, amit most az elnöknek kell újraírni.”
– Krzysztof Piech közgazdász elemzése a MiCA in Poland című jelentésben
Merre tovább, Lengyelország?
A következő hónapok döntik el, hogy Varsó a kriptó‑exodus szimbóluma, vagy egy új közép‑európai innovációs központ lesz. Ha a kompromisszumos, MiCA‑kompatibilis modell gyorsan megszületik, a lengyel piac megerősödve kerülhet ki a válságból; ha nem, a tőke és a tehetség végleg a rugalmasabb uniós joghatóságok felé sodródik.