Így előzünk mi: Magyarország falat emelt a kriptós szereplők elé
2025. október 30-án hatályba lép az a rendelet, amely alapjaiban alakítja át a kriptoeszköz-váltási szolgáltatások magyarországi szabályozását. A jogszabály célja a piac átláthatóbbá tétele és a visszaélések visszaszorítása, azonban a feltételek szigorúsága miatt sok szakértő attól tart, hogy a kisebb, innovatív szereplők egyszerűen kiszorulnak a piacról.
Napvilágot látott az a rendelet, amelyet a magyar kriptoközösség már nagyon várt, és a csavar az egészben az, hogy már 2025. október 30-án – tehát két nap múlva – hatályba is lép. A rendelet a kriptoeszköz-váltási szolgáltatások validálásáról szól, és láthatóan rendkívül szigorú feltételeket támaszt azokkal szemben, akik ilyen jellegű tevékenységet üzletszerűen szeretnének végezni Magyarországon. A cél látszólag a piac megtisztítása, valójában azonban a szabályozás szinte hermetikusan kizár minden kisebb, független vagy innovatív szereplőt. Aki nem bank vagy legalábbis egy bank-szintű vállalat, az ne is álmodjon arról, hogy legálisan működhet.
„Validálni vagy nem validálni” – ez itt a kérdés
A rendelet 1. paragrafusa felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs szükség validálásra. Nem kell engedély, ha a tevékenység nem üzletszerű vagy nem ellenérték fejében történik (például baráti kriptocsere), ha nem rendszeres, ha titkosszolgálati vagy bűnüldöző szerv hajtja végre, illetve ha valaki saját magának végez átváltást, például a saját tárcái között mozgatja a pénzét.
Mentességet élveznek továbbá a decentralizált (DeFi) megoldások, amennyiben azok valóban okosszerződés-alapon működnek. Ide tartozik például a bridging, a liquidity pooling, vagy bármilyen token swap DEX-en keresztül. A szabály tehát kimondja: a DEX-ek és DeFi-mechanizmusok mentesek, amennyiben valóban decentralizáltak. A centralizált váltási szolgáltatások viszont bejelentés- és engedélykötelesek.
A mentesség tehát egy látszat, hiszen a valóságban a piac 90%-át a centralizált váltók és szolgáltatók teszik ki, amelyek így egyik napról a másikra engedélykötelessé válnak kishazánkban. Ezzel a lépéssel a magyar szabályozás nem a feketepiac visszaszorítását, hanem a piac beszántását éri el. A kis és közepes szereplők egyszerűen nem tudják majd vállalni a megfelelési terheket.
80 milliós tőke, ISO-tanúsítvány és telephelybiztonság
A rendelet 2. paragrafusa részletesen meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki validáló szolgáltatóként szeretne működni. A szabályozás alapján csak jogi személy, tehát cég jöhet szóba – egyéni vállalkozók, DAO-k, kisebb startupok a labdába se rúghatnak. A feltételek között szerepel legalább 80 millió forint jegyzett tőke, egy felügyelőbizottság és igazgatóság felállítása, könyvvizsgáló alkalmazása, legalább két szakember jogi, gazdasági, informatikai vagy rendészeti végzettséggel, információbiztonsági tanúsítvány (ISO 27001 szintű megfelelés), legalább három alkalmazott, telephelybiztonsági tanúsítvány, valamint éves 250 millió forintos felelősségbiztosítás. A rendelet szerint a validáló szolgáltató tehát egy banki szintű megfelelőségi-rendszerrel kell, hogy rendelkezzen – ez gyakorlatilag kizárja a kisebb, független szereplőket.
A szolgáltatóknak természetesen egy bőrödre való dokumentumot kell bemutatniuk ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velük a hatóságok. Le kell adniuk többek között a létesítő okiratot, a munkaszerződéseket és diplomamásolatokat, egy információbiztonsági dokumentációt, az AML-, panaszkezelési és összeférhetetlenségi szabályzatokat, a felelősségbiztosítás igazolását, valamint erkölcsi bizonyítványokat a vezetőkről és tulajdonosokról, magyar és külföldi nyilatkozatokkal együtt. A hatóság a kérelmező személyi, pénzügyi és informatikai hátterét is teljes körűen átvilágítja, és a megfelelést folyamatosan ellenőrzi. Bármilyen változást 8 napon belül jelenteni kell, a feltételek megszegése vagy a tevékenység megszűnése esetén pedig az engedély visszavonható.
Túlszabályozás, ami elvándorláshoz vezet
A kriptoközösség több tagja szerint a rendelet aránytalanul szigorú követelményeket ír elő, és gyakorlatilag ellehetetleníti a kisebb piaci szereplők működését. Bár a cél a pénzmosás és csalás elleni védelem, a gyakorlatban ez a szabályozás inkább a piaci koncentrációt erősítheti – a hazai startupok helyett a nagyobb, nemzetközi hátterű cégek maradhatnak csak talpon. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a rendelet a valódi decentralizációt sem ösztönzi: mivel a legtöbb DeFi-projekt félig centralizált elemekkel működik, ezekre is vonatkozhat az engedélykötelezettség, ami jogi bizonytalanságot teremt a piacon.
Európa-szerte egyre több ország próbálja a MiCA-keretrendszerhez igazítani a kripto-ökoszisztéma szabályozását, de a magyar rendelet szigorúságával még az uniós elvárást is masszívan túlteljesíti. Az eredmény borítékolható: a magyar fejlesztők, startupok és DeFi-projektek külföldre menekülnek, hiszen egy osztrák, észt vagy lengyel székhely sokkal lazább és innovációbarátabb környezetet kínál.
A 2025. október 30-án hatályba lépő rendelet egyetlen dolgot üzen: Magyarország nem kér a decentralizált innovációból. Ahelyett, hogy a kriptoszektort a transzparencia, az önszabályozás és a felelősségteljes működés felé terelné, inkább bürokratikus falat emel az új szereplők elé. Ez a rendelet nem a biztonságot növeli, hanem a fejlődésnek állít akadályt – dehát mi így előzzük meg a hanyatló nyugatot.