Új időszámítás Magyarországon: ennyibe fog kerülni a kriptovaluta-validáció
Egy hete berobbant a magyar köztudatba a Caduceus Zrt. neve, mint az első hivatalos kriptovaluta-validációért felelős szolgáltató, amit az SZTFH hivatalos honlapján közölt. A törvényi változás következtében olyan vállalatok vonultak ki a magyar piacról, mint a Revolut, az eToro, a Bitvavo, vagy éppen a Kriptomat, azonban a folyamatok standardizálásával hamarosan visszatérhetnek és legitimitást nyerhetnek a legnagyobb szereplők – a magyar felhasználók szűrésével és kategorizálásával.
2025. december 27-től ugyanis a hatóságok már csak a szabályozottabb és ellenőrzöttebb folyamatokat ismerik el – ez pedig egyszerre jelent nagyjából félmillió magyar kriptovaluta-felhasználó számára nagyobb biztonságot és érezhető szigorodást. De vajon szükséges-e ez?
Ez változott december 27-tel
Az európai uniós pénzmosás elleni szabályozás már évek óta előírja, hogy a kriptoeszköz-átutalásoknál a küldő és a fogadó fél azonosítása, valamint a személyes adatok továbbítása kötelező, ha kriptoeszköz-szolgáltató vesz részt az ügyletben – ez az ún. travel rule. A MiCA csomag ezt emelte egységes, uniós szintre, kikényszeríthető keretekkel, így a kripto kilép a „szabályozási bizonytalanságból” és a pénzügyi rendszer integrált részévé válik.
Magyarországon ezt a keretet a Pmt. és a 2024. évi VII. törvény ülteti át, kijelölve az MNB-t és az SZTFH-t felügyeleti hatóságként, és beemelve a kriptoeszköz-átutalásokhoz kapcsolódó megfelelőségi követelményeket a hazai jogrendbe. Az SZTFH 10/2025. (X.27.) rendelete teszi egyértelművé: kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre váltása csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az ügyfél- és ügyletazonosítás megtörtént, és a tranzakcióhoz hatóságilag nyilvántartott validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozata kapcsolódik.
Az első hivatalos validátorként elismert Caduceus Zrt. (CCZ) honlapja a mai nappal elindult, ahol a leggyakoribb kérdésekre kaphatunk választ. A CCZ on-chain turbóanalízise backward/forward tracinggel, cluster-vizsgálattal és globális adatbázisokkal méri a kockázatot: elfogadható, emelt figyelmű vagy magas rizikó besorolás születik, 5000 Ft + ÁFA/tranzakcióért. Ez azonban nem helyettesíti a KYC/AML-t, csak objektív kockázati snapshotot ad!
„Abban az esetben keletkezik validálási kötelezettség, amikor az ügyfél kriptoeszköz feletti rendelkezési joga megszűnik vagy keletkezik. Ha a kérdést a kriptoeszköz, illetve időrendiség szempontjából vizsgáljuk, akkor a kapott válaszok alapján azt tudom nyilatkozn: azt a kriptoeszközt kell validálni, ami először lép be jogviszonyba.”
– áll Csabai Csaba elemzésében
Aki és ami érintett a szabályozásban
A CCZ közlése alapján a validáció nem helyettesíti a KYC-azonosítást, ugyanakkor növeli a biztonságot és a szolgáltató számára megfelelő mérlegelési képet tud nyújtani. Az SZTFH 10/2025. rendelete szerint az MNB/SZTFH felügyeli a szolgáltatókat, akik kötelesek beszerezni a MiCA-engedélyt is.
Természetes személyeknél lazább a szabályozás: saját célra, nem rendszeres realizációnál gyakrabban, decentralizált műveleteknél, derivatív piacokon szeparált likviditásnál nincs kötelező validáció – de a szolgáltató is bírhat döntési jogkörrel: mindenkit validál, vagy kockáztat és utólag szúrópróba szerűen dönt.
A kisebb kriptovaluta-váltók, mint például az ATM-ek és egyszerűbb online szolgáltatók, számára egyértelmű a szabály: minden átváltásnál (kripto-fiat/kripto) validáció az első belépő eszközre, alacsony edge case-rizikóval. Nagy tőzsdéknél (pl. tucatnyi beutalás spot-lánc után) viszont a szolgáltató nyomon követi a forrásokat – fejlesztés, költségrobbanás fenyeget, áthárítás ügyfelekre várható. DeFi-kivétel gyenge láncszem: megkerüli az egészet, miközben AML-célok csorbulnak. Csabai Csaba figyelmeztet:
„Komplex szolgáltatóknál nem életszerű, tőzsdék bojkottolhatják a magyar piacot.”
Merre tovább a magyar kriptovaluta-piacon?
A validáció bevezetése több, mint egy újabb adminisztrációs teher: a digitális eszközök már nem képeznek külön világot, hanem integrálni akarják foggal-körömmel a hagyományos pénzügyi rendszerbe, intézményi szintű megfelelési elvárásokkal.
A Caduceus Zrt. mint első validátor kvázi kapuőrré válik a hazai kriptogazdaságban, és precedenst teremt arra, hogyan lehet technológiai eszközökkel, átlátható módszertannal megfelelni a MiCA és a Pmt. elvárásainak. A közel félmillió magyar felhasználó számára ez egy fájdalmas, bürokratikus folyamat, ahol továbbra sem tudni, mit lehet, és mit nem, azonban hosszabb távon bízzunk abban, hogy megnyithatja az utat a konzervatívabb intézményi tőke, vagy a nagyvállalati szereplők felé – esetlegesen teret ad az állami projekteknek is.
Mivel a validáló szervezet első sorban a kriptovaluta-szolgáltatókkal kívánja lefolytatni ezt a folyamatot, nem feltétlenül tűnik életszerűnek, hogy ebben akár egy Binance, akár egy másik nívós iparági szereplő részt kívánjon venni. Kérdés, engedni fog-e a magyar hatóság, ha látja, hogy a szolgáltatók nem nyitottak a folyamatokra.