Európa enged, Magyarország tilt: a Revolut-ügy a kriptoszabályozás kettős mércéje
A brit fintech-neobank, Revolut 2025. október 23-án bejelentette, hogy a ciprusi pénzügyi felügyelettől (Cyprus Securities and Exchange Commission, CySEC) kriptoeszköz-szolgáltatói engedélyt (CASP) szerzett, mely révén az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban teljes körű kriptopénz-szolgáltatásokat nyújthat. Ez a lépés jól illeszkedik a MiCA által diktált uniós szabályozáshoz, amelynek célja, hogy az egész blokklánc- és kriptoipar számára egységes jogszabályi keretet biztosítson.
A Revolut így szabályozott módon kínálhat kriptoeszköz-kereskedést, letétkezelést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat az Európai Unióban élő ügyfelek számára is.
Costas Michael, a Revolut Digital Assets Europe vezérigazgatója úgy fogalmazott az engedéllyel összefüggésben, hogy „a licenc megszerzése tükrözi a CySEC bizalmát szabályozási szabványaink iránt. A MiCA egyértelműséget biztosít számunkra, hogy megbízható, új generációs kriptotermékeket kínáljunk Európa növekvő digitális pénzügyi közösségének.”
Magyarországon más a helyzet
Ezzel szemben Magyarországon a szabályozási környezet drasztikusabb fordulatot vett. 2025 júliusában a hazai jogalkotó módosította a Büntető Törvénykönyvet és a kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokra szigorú szabályokat hozott. Ennek következtében a Revolut – melynek hazánkban több mint kétmillió ügyfele van – bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti kriptovaluta szolgáltatásait.
A jogszabály-módosítás, amely a „Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” szóló salátatörvény része, két új bűncselekményt vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe: a „kriptoeszközzel visszaélés” és a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” tényállásokat. A törvény szerint, aki engedély nélkül nyújt kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ez a lépés egyértelműen a decentralizált és nem ellenőrzött kriptováltók, illetve a nem magyar engedéllyel rendelkező nemzetközi szereplők ellen irányult. A kormány ezen döntésének első áldozata éppen a Revolut volt, amely azonnal lépett, és korlátozta szolgáltatásait. Azóta bizonyos funkciók ismét használhatók a Revolut felületén, viszont dőlnek az ügyfélpanaszok a fintech vállalathoz a magyar felhasználók részéről.
Árral szemben úszni
Európai szinten a Revolut látványos lépést tett előre, hiszen ezzel az engedéllyel immár szabályozott keretek között kínálhat kriptoszolgáltatásokat 30 országban. Ez nem csupán adminisztratív siker, hanem stratégiai üzenet is: a vállalat továbbra is elkötelezett a digitális eszközök és a blokklánc-alapú pénzügyi megoldások iránt, és kulcsszereplőként kíván jelen lenni az uniós kriptoszabályozás által kijelölt új korszakban.
Ezzel éles ellentétben áll a magyar helyzet, ahol a jogalkotás jóval szigorúbb irányt vett. Az új törvénymódosítás olyan bizonytalanságot teremtett, amely minden kriptovalutával foglalkozó vállalat számára övön aluli ütés. A hazai piac így rövid időn belül elképesztő átalakuláson esett át, nem meglepő módon negatív értelemben.
A két folyamat együtt jól példázza az európai kriptoszektor kettősségét: miközben az uniós szabályozás, a MiCA, egységes jogi alapot kíván teremteni, a tagállamok saját jogértelmezése és végrehajtási gyakorlata komoly különbségeket eredményez. A Revolut esete így nemcsak egy fintech-történet, hanem egyfajta tükör is arra, hogyan törik meg az egységes piac víziója a nemzeti szabályozások határain.