AI-pánik: 20%-os leépítést tervez a Meta, adatközpontokba fektetne Mark Zuccerberg
Cikk meghallgatása
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia megjelenése óriási innovációs versenyhez vezetett a technológiai szektorban, a nagyvállalatok pedig egyre nagyobb összegeket ruháznak be egy saját modellre, amely nemcsak a működési hatékonyságot növeli, hanem az emberi munkaerőt is helyettesíti.
A 2026-os várakozások szerint az AI a következő években számos munkavállaló pozícióját szüntetheti meg, ebbe a trendbe száll be a Meta: a Facebook, Instagram és WhatsApp anyavállalata a tervek szerint 20%-os leépítést tervez, hogy százmilliárd dollárt fektessen egy AI-infrastruktúra kiépítésébe. Hogy ez egy egyszeri alkalom, vagy egy nagyobb trend, azt csak idővel tudjuk megmondani.
Újraindul a leépítési hullám
A Reuters értesülései szerint a Facebook-csoport anyavállalata, a Meta akár teljes munkaerejének 20%-t is elküldheti, ami nagyjából 16 ezer munkahelyet jelent globálisan. A több mint 80 ezer fős vállalat egyelőre még nem közölt pontos számokat, sem időt, de a felső vezetés már utasította a részlegek irányítóit, hogy készítsék elő a vállalat karcsúsítását.
A grafikon a Meta munkavállalóinak számát ábrázolja 2015–2025 között (79 ezer fő év végén), ahol a 2023-as leépítések (piros nyíl) után stabilizálódott a trend.
A Meta szóvivője egyelőre nem közölt konkrétumokat, de a spekulatív tudósítások szerint a 2022-23-as, úgynevezett „hatékonyság évének” nevezett leépítéshez hasonló lépést eszközölhetnek – akkor két hullámban, összesen 22 ezer embert bocsátottak el.
600 milliárd dolláros adatközpont épülhet
A leépítés oka nem klasszikus válság, hanem a Meta agresszív AI‑offenzívája: a cég 2028‑ig mintegy 600 milliárd dollárt akar adatközpontokra és kapcsolódó infrastruktúrára költeni. Mark Zuckerberg szuperintelligencia‑csapata csillagászati fizetésekkel csábítja az AI‑kutatókat, miközben a vállalat „Avocado” kódnéven fejleszt új nagymodellt, amely azonban egyelőre elmarad a Google legújabb Gemini 3 rendszerétől, ezért a bevezetését májusra vagy még későbbre halasztották.
A Meta vezetése még azt is mérlegeli, hogy átmenetileg a rivális Google Gemini‑t licencelje, amíg a saját modell nem elég versenyképes. Mindeközben a vállalat felvásárlásokkal is erősít: megszerezte a mesterséges intelligencia‑ügynökökre épülő Moltbook közösségi platformot, valamint legalább 2 milliárd dollárért a kínai Manus AI‑startupot.
A Zuccerberg által elképzelt narratíva világos: a hatékonyságot helyezik előtérbe, ahol az AI-t eszközként használhatják kevesebb munkavállalóval.
„Olyan projekteken dolgozunk, amelyekhez korábban nagy csapatokra volt szükség, és ezeket ma már egyetlen nagyon tehetséges ember is el tudja végezni – AI-támogatással.”
– nyilatkozta Zuckerberg még januárban
AI-eufória vagy munkaerő-válság?
A Meta lépése illeszkedik a szélesebb vállalati trendhez: az Amazon idén mintegy 16 ezer munkahely megszüntetését erősítette meg, a fintech‑óriás Block pedig a dolgozói felétől vált meg, vezetőik nyíltan az AI által lehetővé tett hatékonyságnövekedéssel indokolva a döntést.
A Goldman Sachs már 2023‑ban arról írt, hogy az automatizálás és a generatív AI akár 300 millió állást is kiválthat az Egyesült Államokban és Európában, különösen a fehérgalléros, irodai munkakörökben. A mostani bejelentések ezt a forgatókönyvet kezdik valósággá formálni: a Covid‑időszak „őrült” fejlesztő‑felvételét most ugyanilyen tempóban csavarják vissza, és sok magasan képzett IT‑munkavállaló találhatja magát szektoron kívül.
A nagy techvállalatok üzenete egyszerre racionális és nyugtalanító: az AI‑ra átterelt tőke rövid távon javíthatja a profitot és a részvényárfolyamot, de közben egész szektorok munkavállalói kerülhetnek tartósan bizonytalan helyzetbe, ezzel pedig más gazdasági inputok sérülhetnek.
Bár vészjóslóan néz ki a jövő, hasonló trendeket láthattunk a 2010-es években, amikor az olcsóbb munkaerő irányába fordultak a multinacionális vállalatok, de teljes működésüket sosem adták fel egyetlen országban sem. Hasonló lehet ez a forgatókönyv ahhoz, az AI-spekuláció pedig könnyen lehet, hogy csak 1-2 éves távon vezethet munkaerő-elküldésekhez.