A WikiLeaks új neve: blokklánc – A blokkláncon folytatódhat a metoo mozgalom
Az aktivisták számára a cenzúra elkerülésére, valamint dokumentumok hiteles rögzítésére, kényes információk kiszivárogtatására a blokklánc hálózat jelentheti a megoldást. A hálózatokat nem lehet betiltani, bezárni, valamint az ott tárolt információkat manipulálni. Bármi ami rögzítésre kerül, végleg ott is marad és bárki megtekintheti. 2 példa a közelmúltból arra, hogy hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban.
metoo cenzúra Kínában
Kínai netezők azzal szembesültek az elmúlt hetekben, hogy a #metoo mozgalomra utaló posztok eltünedeztek a WeChat, Weibo és más népszerű közösségi oldalakról. Ennek során felbukkant egy régi, szőnyeg alá söpört ügy, amely a Pekingi Egyetemen történt. 1998-ban Gao Yan kínai egyetemista öngyilkosságot követett el, miután az egyik professzor szexuálisan zaklatta őt és a tanár a történtek után nem lett eltávolítva az intézményből.
Idén áprilisban Yue Xin, aki szintén a Pekingi Egyetemen tanul, nyílt levelet publikált, amelyben az áll, hogy a tanszék nyomást gyakorolt rá, miután felszólította az intézményt, hogy adjon tájékoztatást Gao ügyéről. A levelet rendkívül gyorsan eltávolította a cenzúra, így nem sokáig tartózkodott a közösségi oldalakon.
A dokumentum azonban rögzítésre került az Ethereum blokkláncán is. Április 23-án egy ethereumos cím 0 ethert küldött saját magának, az ügylet metaadata pedig Yue nyílt levelét tartalmazza és ehhez mindössze a tranzakciós díjat kellett kifizetni. Ez lényegében hasonló ahhoz a gyakorlathoz, amikor valaki bejelentkezik internetes bankszámlájára és 0 forintot küld magának, majd a megjegyzések szekcióba írja mondanivalóját az elküldés előtt.
Az Ethereum blokkhálózatán minden tranzakciós jelentés nyilvános, ezeket a jegyzeteket bárki elolvashatja és senki nem képes ennek eltávolítására vagy manipulálására.
Koreai deklaráció
Észak és Dél-Korea vezetői csúcstalálkozójának hivatalos nyilatkozata szintén felkerült az Ethereum blokkláncára. Ryu Gi-hyeok koreai fejlesztő kódolta le a Panmunjon Declaration-t, aki a történelmi jelentőségű találkozó megörökítéséhez így akart hozzájárulni. Az előbbi esethez hasonlóan itt is csak a tranzakciós költséget kellett kifizetni, ami 3.5 dollárba került.
A fejlesztő most egy olyan weboldal indításán gondolkodik, amely minden történelmi sorsdöntő feljegyzést a blokkhálózat segítségével szeretne állandóvá és megváltozhatatlanná tenni.
A blokkhálózat tehát fontos dokumentumok, információk biztonságos és nyilvános tárolására is használható. Az első ilyen jellegű dokumentálás a genezis, vagyis az első bitcoin blokk során lett bekódolva a bitcoin titokzatos megalkotója, Szatosi Nakamoto jóvoltából.
A szöveg a globális pénzügyi krízis egyik aznapi híre:
The Times, 2009. január 3, ‘Kancellár közel a második bankmentő csomaghoz’
Az első kínai példa kiválóan szemlélteti mennyire hasznosak a blokkláncok adatok tárolására. Nemcsak a nyilvános adatok tárolására teszi alkalmassá (pl. Wikipédia, enciklopédiák), de az olyan államilag, intézményileg titkosított információkat is meg lehet őrizni az utókor számára, amelyek kiszivárogtatása miatt tulajdonosaik nem kifejezetten repesnének az örömtől. A blokklánc révén mindez permanensen és megváltoztathatatlanul rögzíthetővé válik.
Borítókép forrása: ComuneInfo
