Mi történik azalatt, amíg évente egy hónapra bezár a bank?
Bankszünnap a blokklánc technológia világában: miért élünk még 2025-ben mindig a múltban?
A bankszünnap eredetileg arra szolgált, hogy a bankok és pénzintézetek, jellemzően nemzeti ünnepek vagy vallási napok alkalmával zárva legyenek. A gyakorlat ma is él, noha a digitális korszakban joggal merül fel a kérdés: ugyan mi szükség van még egyáltalán 2025-ben a bankszünnapra?
Hány bankszünnap van Magyarországon?
Magyarországon évente 11 hivatalos munkaszüneti nap van, ezek közül mind bankszünnap is.
Ez európai viszonylatban átlagos számnak számít: például Németországban tartományonként eltérően 9-13 nap esik ebbe a kategóriába, míg az Egyesült Királyságban 8 bank holiday van évente. A világcsúcstartó India, ahol a bankszünnapok száma tartományonként változik, de összesen akár 20–25 napra is bezárhatnak a bankok.
Az egyetlen nap, amikor szinte az egész világ bankrendszere szünetel, a január 1-je, az újév napja. Ezen a napon a nemzetközi klíringrendszerek, elszámolások és bankközi fizetések globálisan leállnak.
Hivatalos ünnepek mellett akkor is bezárnak a bankok, akár napokra is ha informatikai átállás történik a pénzintézetnél. Például az OTP Bank is a hét végén, október 5-én előre tervezett karbantatás miatt leáll – úgy, hogy mindössze 10 nap telt el a szeptember 25-ei legutolsó bankszünnap óta, amit Magyarország legnagyobb bankja rendelt el.
Évtizedes technológiára épül a mai utalási rendszer
A bankszünnapok mögött egy több évtizedes technológiai infrastruktúra áll, amely a bankközi elszámolást és a klíringrendszert működteti.
Ezek a rendszerek jellemzően nyitvatartási időben futnak, és az éjszakai, hétvégi vagy ünnepnapi tranzakciók egyszerűen parkolópályára kerülnek. Magyarán: ha pénteken este utalsz, hétfőn vagy kedden kapja csak meg a címzett a pénzt. Ez a mai, valós idejű internetes világban finoman szólva is lassú működés.
A klíringrendszer a bankok közötti elszámolás és az utalások kiegyenlítésének folyamata. Amikor valaki pénzt utal egyik bankból a másikba, a tranzakció nem közvetlenül a két számla között történik, hanem egy központi elszámolóházon vagy több közvetítő bankon keresztül megy végbe. A rendszer feladata, hogy minden fél könyvelése pontosan egyezzen, és a tranzakció végül lezáruljon. Ez a folyamat biztosítja a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor sokszor lassítja is az átutalásokat, hiszen több szereplőn keresztül kell végigfutnia az ellenőrzésnek.
Az európai SEPA-rendszer (Single Euro Payments Area) ma már viszonylag gyors, gyakran percek alatt célba ér egy utalás az EU-n belül. Ugyanakkor a globális szinten használt SWIFT-hálózat még mindig lassú és nehézkes, különösen akkor, ha a pénz a világ másik felére megy, több közvetítő bankon át. Egy ilyen tranzakció nem ritkán napokig is eltarthat, ráadásul extra költségekkel járhat minden közvetítőnél. Legrosszabb eseteben kézzel viszik fel a megbízásokat amit faxon kapnak a világ másik felén lévő banki dolgozók, akik másik időzónában, két kávé között rögzítik a tranzakciót – ahogy éppen belefér.
Blokklánc, a hol nincs bankszünnap
Ezzel szemben a blokklánc-hálózatok, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, 0-24 órában, az év 365 napján működnek – még január 1-jén is!
Nincsenek banki ügyintézők, klíringrendszerek vagy nyitvatartási idők. A tranzakciók közvetlenül a felhasználók között zajlanak, harmadik fél (hátráltatása) közreműködése nélkül.
A Bitcoin például 2009 óta működik, és az uptime-ja 99,99% fölötti. Ez azt jelenti, hogy a hálózat szinte sosem állt le, miközben a banki rendszerek rendszeresen szünetelnek, mint láthatjuk nemcsak ünnepnapokon, de akár karbantartás vagy túlterheltség miatt is.
Természetesen a blokkláncok sem tökéletesek, vannak problémáik.
Időnként előfordulnak hálózati torlódások (pl. amikor az Ethereum gázdíjai az egekbe szöknek), hard forkok, vagy éppen leállások (ahogy a Solana esetében többször láttuk). Azonban még így is, mindent összevetve a blokklánc rendszerek gyors, olcsó és globális pénzküldést tesznek lehetővé olyasmit, amit a bankrendszer technológiája képtelen biztosítani. Nem is csoda, hogy már a SWIFT is a blokkláncra költöztetné az üzenetküldő rendszerét.
A bankszünnapok mára inkább a múlt maradványai, mint valódi szükségszerűség.
Egy olyan világban, ahol a pénzmozgás, a kereskedelem és a kommunikáció a nap minden percében zajlik, abszurd, hogy a bankok egyszerűen bezárnak bizonyos napokon. A pénz áramlásának ugyanis nincs szüksége szünetre.