Mi történne, ha Amerika abbahagyná Ukrajna támogatását?
Az amerikai és ukrán tisztviselők riadót fújtak, mivel a Kijevnek nyújtott segélyeket túszul ejtették az Egyesült Államok déli határával kapcsolatos kongresszusi csatározások. Az Ukrajnának küldött amerikai segélycsomag 97%-át már felhasználták, és az új segélyek körüli bizonytalanság egyre nagyobb feszültséget okozhat.
Miért nem fogadják el az új támogatási csomagot?
A hétvégén a szenátusi demokraták és a republikánusok közötti határpolitikai tárgyalások kudarcba fulladtak. A tárgyalások célja az volt, hogy a szerdai szavazás előtt megszilárdítsák a republikánusok támogatását az elnök 105 milliárd dolláros katonai támogatási javaslatához. A republikánus szavazatokat úgy akarták biztosítani, hogy a kiadási csomagba belefoglalják a határbiztonságra fordított pénzeszközöket.
Most, hogy az Ukrajnának nyújtandó további segélyek jóváhagyása bizonytalan, a kormány és a média pánikot próbálnak kelteni azzal kapcsolatban, hogy mi történhet, ha Kijevet megfosztják az amerikai támogatástól.
Volodimir Zelenszkijnek december 5-én az egész amerikai szenátus előtt kellett volna titkos tájékoztatót tartania a Biden kormányzat vezető tisztségviselőivel együtt, sürgetve a szenátust, hogy támogassa egy masszív nemzetbiztonsági kiegészítő törvényjavaslat gyors elfogadását, hogy az amerikai katonai segélyek folytatódhassanak Ukrajnának.
Az ügyet ismerő korábbi tisztviselők szerint Zelenszkij egy utolsó pillanatban felmerült időpont egyeztetési konfliktus miatt nem vett részt a tájékoztatón. Ezt tetézte, hogy a kormányzat tisztviselői csak Ukrajnáról és Izraelről beszéltek volna, és az Egyesült Államok déli határáról nem. Ezért a szenátus republikánus képviselői mérgükben korábban kisétáltak a tájékoztatóról.
“Ezek mind politikai játszmák, miközben ukránok halnak meg, és a finanszírozás kifogyóban van“
Mondta Luke Coffey, a Hudson Institute Think Tank nemzetbiztonsági szakértője.
November közepére a Pentagon az ukrajnai csomag 97%-át, azaz 62 milliárd dollárt költött el. A katonai szakértők pedig borús képet festenek arról, hogy mi történhet, ha az amerikai katonai segélyek csapját elzárják.
Miért és mire kellenek a források?
Oroszország inváziója Ukrajna ellen rakétás bombázással kezdődött 2022. február 24-én. Még aznap gyalogos és páncélos hadosztályok gördültek be Oroszországból, Fehéroroszországból és a Krímről, miközben ejtőernyősök landoltak az ukrán főváros környékén.
A háború elején még voltak erőfeszítések a korai lezárásra. Ehhez legközelebb talán a március 10-i törökországi orosz és ukrán külügyminiszteri csúcstalálkozón jutottak a felek. A próbálkozás azonban, több elemző szerint az Ukrajnára gyakorolt nyugati és amerikai nyomás miatt, kudarcba fulladt.
A háború azóta is tart, és Ukrajnának mindez rengeteg földterületbe és életbe került. A valós veszteségekről megbízható forrást nem lehet találni, azonban augusztus végére az amerikai becslések szerint az ukrán veszteségek elérték a kétszázezret.
Naponta 7000 ágyúlövedéket lőnek ki az ukránok
A konfliktus egyes elemzők szerint a holtpontra jutott, és a mindkét oldalon növekvő veszteségekkel egyre inkább előtérbe kerültek a tüzérségi harcok, mivel ezek kevesebb áldozattal járnak. Az ukrán hadsereg tüzérségi lövedékek iránti mohó igényének kielégítése az amerikai támogatás egyik központi eleme volt. Ha a finanszírozás megszűnik, az gyorsan éreztetné hatását a csatatéren. Ahogy Andrij Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter is rávilágított:
“Az emberek nem tudnak puszta kézzel harcolni.“
Jelenleg az Amerikai Védelmi Minisztérium havonta 28 000 155 mm-es lövedéket gyárt, ez a szám azonban önmagában közel sem elegendő Ukrajna szükségleteinek a kielégítésére. Az ukrán csapatok naponta körülbelül 7000 lövést adnak le az orosz vonalakra. Ha több pénz nem érkezik, a lőszer utánpótlás is komoly gondot okozhat, ami a harcok fenntartását és a háború kimenetelét is erősen befolyásolhatja.
Folyamatos dróntámadások és hadigazdaság Ukrajnában
Az amerikai támogatás másik pillére a légvédelmi rendszerek voltak, amelyek megvédték az ukrán városokat az orosz rakéta- és dróntámadásoktól. A múlt hónap végén Oroszország 75 drónból álló rajjal támadta meg Kijevet a háború eddigi legnagyobb dróntámadásában. Egy kivételével mindet lelőtték a város légvédelmi rendszerei. Emellett az is szerepet játszik, hogy Oroszország igyekszik megtalálni a nyugati segélyeket leghatékonyabban kimerítő módokat. Erre példa, hogy az orosz vezetés tisztában van azzal, hogy az ukrán légvédelem sokszor több millió dolláros Patriot légvédelmi rakétákkal lövi ki az alig pár ezer dolláros drónokat.
A légvédelmi lőszerek fogyatkozása miatt az ukrán csapatok, a városi területek és a kritikus infrastruktúrák ki vannak téve az orosz légitámadásoknak.
Legyünk tisztában azzal is, hogy Ukrajnának nemcsak fegyverekre van szüksége, hanem gazdasági segítségre is. Mivel az ukrán gazdaság 2022-ben több mint 30 százalékos visszaesést szenvedett el, és az emberek tömeges elvándorlásával Ukrajna adóbevételei is jelentősen csökkentek. Mindez azt eredményezte, hogy a kormány a működőképességének fenntartásához komoly támogatásra szorul. Ez a pénzügyi támogatás hozzájárul a rendőrség, a tűzoltók, a háborúban megsérült lakosok és villanyvezetékeket javító energiavállalat embereinek fizetéséhez.
Az amerikaiaknak úgy látszik, hogy nem a hatalmas összegekkel van a legfőbb gondjuk. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az amerikai támogatások csak töredékét teszik ki a katonai költségvetésnek. Sokkal inkább a politikai csatározások és a politikai akarat miatt kérdőjeleződött meg a segélyezés. A döntésnek pedig hatalmas következményei lesznek a háború kimenetelére. Lehet, hogy a hatás nem lesz azonnal érezhető, de a tél elmúltával és az idő előrehaladtával ez fogja meghatározni Ukrajna további lehetőségeit.
