Lazuló MiCA-szabályozás az EU-ban és Kraken-engedélyezés Írországban

Az Európai Unió új szabályozási rendszere rég nem látott egységesítést ígért a digitális eszközök terén. A MiCA által előirányzott átláthatóbb keretek, felhasználóvédelem, valamint a szigorúbb előírások már féléve érvényben vannak, a változások azonban máris körvonalazódnak.

A stabilcoinokra vonatkozó lazítási javaslatok, valamint a Kraken példája, amely immáron hivatalos EU-s engedéllyel rendelkezik, újraindították a szűnni nem akaró vitákat: valóban fenntartható-e az EU digitális pénzpiaci víziója, vagy azonnal belátták, ez több kárt okoz, mint hasznot?

Jól hangzó szabályozás durva következményekkel

A Markets in Crypto-Assets 2024 decemberében lépett életbe, ez pedig mérföldköves szabályozásnak bizonyult a kriptovaluta-szektor szabályozásában. A keretrendszer célja egyértelmű, egységes, kiszámítható környezet biztosítása minden EU-s tagállam számára azzal a céllal, hogy megszüntessék a tagállamok széttartó hozzáállását többek között a hagyományos devizákhoz kötött stabilcoinok esetében.

A probléma csupán az, hogy a szabályok igen szigorúak lettek, az európai piacot pedig olyan szereplők hagyták el, mint az USDT stabilcoin mögött álló Tether, ami a piac kétharmadáért felel. Az Európai Bizottság az első féléves tapasztalatokat követően azonban lazítana a szabályozási rendszeren: amennyiben egy cég engedélyt kap egy EU-specifikus stabilcoinra, akkor azt a globális verziójával együtt kínálhatná.

Ez az enyhítés megnyitná az ajtót a nem EU-s tokenek előtt is, ugyanakkor az Európai Központi Bank óva int ettől a lépéstől – hiszen egy centralizált szervezet révén a digitális euróban és a potenciális CBDC-kben látják a megoldást, nem pedig a lazuló szabályozásban.

Egy alkalmazkodó kriptovaluta-tőzsde

Miközben a legtöbb nagy kriptovaluta-tőzsde úgy döntött, hogy kivonul az európai piacról, vagy felhagy például az USDT használatával, a Kraken nemcsak, hogy megfelelt a szigorú uniós követelményeknek, de hivatalosan is megkapta a MiCA-licencet Írországban.

Ez azt jelenti, hogy a Kraken immár a teljes Európai Gazdasági Térségben szabályozottan működhet, amivel egyértelmű versenyelőnyt szerzett riválisaihoz képest. A Kraken mellett az OKX, a Bybit, a Crypto.com és a Bitpanda is rendelkeznek már ilyen engedéllyel, a Gemini pedig év végéig várhatóan meg is kapja azt.

Ahhoz azonban, hogy a Kraken ezt most 2025-ben megszerezze, 2023-ban egy EMI-licencet kellett teljesíteniük, ami a digitális pénzszolgáltatásra irányult. 2024-ben ez kiegészítették egy MiFID-engedéllyel, melyben a hagyományos pénzügyi eszközök forgalmazására jogosították fel őket.

Ezek a lépések is mutatják, hogy a tőzsde hosszú távra tervez Európában – és nem csupán a szabályok betartása miatt, hanem mert a “bizalom a kriptó igazi valutája”, ahogy társelnökük, Arjun Sethi fogalmazott.

Ütköznek az érdekek

A stabilcoinok piaca globális és dinamikus – a legtöbb ilyen token az Egyesült Államokban vagy más tengerentúli joghatóságban kerül kibocsátásra, de a felhasználók világszerte használják őket. Az ECB attól tart, hogy ezek elterjedése kockázatot jelent az európai pénzügyi stabilitásra nézve, különösen, ha futótűzszerű token-visszaváltási hullám indulna el egy válság idején.

A kritikusok viszont úgy látják: a túlzott szabályozás inkább elriasztja az innovatív cégeket, mintsem védi a felhasználókat. Egy névtelen brüsszeli tisztviselő szerint „egy jól fedezett és átlátható stabilcoin esetében egy tömeges visszaváltás valószínűtlen, ráadásul a tokenek többsége nem is Európában, hanem máshol kerül beváltásra.”

Ez a megközelítés nyit utat a MiCA enyhítésének – főleg olyan kisebb országokban, mint Málta, ahol lazább a hozzáállás.

Vízválasztó vagy zsákutca

Az Európai Unió nagyot akart lépni a digitális pénzügyek világában a MiCA-val – és részben sikerült is. Egy olyan rendszert alkottak, amely átlátható, kiszámítható és közös nevezőre hozza a tagállamokat. De most, amikor a globális verseny újraélesedik, kiderül, hogy az ambíciók és a realitás nem mindig esnek egybe.

A Kraken esete mutatja, hogy a szabályozáshoz való alkalmazkodás lehetséges – de nem minden cég ilyen elkötelezett. Ha az EU nem találja meg az egyensúlyt a védelem és a nyitottság között, akkor lehet, hogy a kriptoszektor egyszerűen máshol bont zászlót. És az már nem csak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is.