Miért hiba a jogi szabályozásra hagyatkozni a kriptovállalkozásoknak?

Zoe Adamovicz több startup társalapítója. Legutóbbi vállalkozása, a berlini székhelyű Neufund egy értékpapír-tokenizálással foglalkozó – és az Ethereum hálózatra épülő – fintech cég volt, amelynek célja a globális innovációs tőkéhez való hozzáférés demokratizálása volt. Magyarul azt akarta, hogy a világon bárki bármilyen vállalkozásba befektethessen.

A befektetések évtizedek óta exkluzívan, elérhetetlenül és egyenlőtlenül működnek. Ez hozzájárul a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekhez Európában és az USA-ban. Ezen akart változtatni.

Majd tegnap egy bejegyést tett közzé a CoinDesken, hogy a Neufund bezár, és ki is fejtette, hogy miért. Jöjjenek Zoe szavai:

“Ma bezárjuk a Neufundot, annak ellenére, hogy sikeres volt.

A Neufund története során körülbelül 20 millió euró fordult meg a részvényplatformunkon, amelyet teljes egészében a nyilvános Ethereum blokklánc tett lehetővé. 123 országból 11 000 befektetőt regisztráltunk – egy nemzetközi és sokszínű tömeget, akik előtt már 100 eurótól nyitva állt a befektetés lehetősége.

A koncepciót bizonyító esetünk – a Greyp Bikes – végigjárta a teljes ciklust, a tokenizált részvények kibocsátásától a lakossági befektetők számára, a blokkláncon keresztüli vállalatirányításon keresztül a Porsche-nak való értékesítésig és a bevétel ERC20 tokeneken keresztüli elosztásáig. Gyakorlatilag soha nem merültek fel megfelelési problémák, technikai malőrök vagy biztonsági rések. Egy európai techcég decentralizált technológiát alkalmazó értékpapír-kibocsátáson keresztül hajtott végre forrásbevonást. És több mint 1000 befektető vett részt több tucatnyi országból.

Mégis bezárjuk a Neufund-ot.

Miért? Mert ma, több mint két évvel a Greyp pénzalapjának előteremtése után még mindig nem vagyunk biztosak abban, hogy a szabályozás lehetővé teszi-e számunkra, hogy a Greyp adománygyűjtési modelljét más hasonló cégekkel megismételjük. Annak ellenére, hogy évek óta tárgyalunk a szabályozó hatóságokkal, nem sikerült kijutnunk a jogi bizonytalanság erdejéből.

És merem állítani, hogy eddig még egyetlen olyan DeFi (decentralizált pénzügyi) cég sem jutott el, amelyik nagyobb léptékben a rendszeres befektetőket célozta volna meg.

A kezdetektől fogva a szabályok szerint játszottunk – ügyvédeket fizettünk, engedélyeket szereztünk, csilliókat költöttünk jogi szakvéleményekre. Számos joghatósággal és kormányzattal álltunk kapcsolatban, számos országban. Mindez azonban hibának bizonyult. A jogi jóváhagyás keresése hiba volt, ahogyan az is, hogy az érdemek átlátható megvitatására törekedtünk. A valóság elég világosan megmutatkozott számunkra: ha az úgymond “szabályok” szerint játszunk, már azelőtt vesztettünk, hogy elkezdtük volna.

Az alábbiakat tanultuk meg a tapasztalatokból.

Az engedélyek haszontalanok

Kezdjük a megreformált és innovatív joghatóságok által kiadott “blokklánc-engedélyekkel”, mint például Svájc, Liechtenstein, Málta, Észtország, Gibraltár stb. Ezek az országok mind tárt karokkal fogadják a vállalkozókat.

Ma már lehet svájci, liechtensteini vagy máltai engedélyt szerezni. De a bökkenő az, hogy annak ellenére, hogy Európa elméletileg egyetlen közös piaccal rendelkezik, ezeket az engedélyeket más európai joghatóságok nem ismerik el.

Ha például a németországi befektetők célja, hogy a Liechtensteinben működő vállalkozását ilyen engedély alapján működtesse, a BaFIN (a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság, Németország pénzügyi szabályozója) azt fogja mondani, hogy illegálisan jár el, és pillanatok alatt érkezik a figyelmeztetés, hogy csalást követ el.

Valószínűleg ez az oka annak, hogy Liechtensteinben az elmúlt két évben mindössze hét vállalkozás kapott ilyen engedélyt, amelyből kettőt már működő, tradicionális bankok (Bank Frick és VP Bank) kaptak.

A közelmúltban néhány állam egyenesebben fogalmazott az innovatív törvények hiányosságairól. Liechtenstein azt állítja a honlapján: “A törvény szerinti regisztráció kizárólag Liechtensteinben hatályos; az európai pénzpiaci törvények mintájára történő egységes engedélyezési rendszer (ú.n. passporting rule) tehát nem érvényes”.

Egyesek, mint például Észtország, egyszerűen visszavonják a korábban kiadott engedélyeket – Észtország 2000 “kriptó-engedélyének” 70%-át 2020 júniusában visszavonták, és eddig egyetlen új engedélyt sem adtak ki.

Mégis, mindezen országok továbbra is blokklánc barátként reklámozzák magukat. Ennek eredményeképpen sok vállalkozó migrál ezekbe a joghatóságokba, miközben valójában az ott kiadott engedélyek használhatatlanok, és szinte nulla üzlet valósul meg.

A jogi megoldások, mint a .org, ketyegő bombák

Az Ethereum példáját követve számos cég jótékonysági szervezetként regisztráltatta magát a svájci Zugban. A nonprofit szervezeteknek ez a maszkja az oka annak, hogy a .com helyett .org domain alatt látunk sok blokklánc vállalkozást marketingelni. A hasznossági tokenek koncepciója virágzott, az ICO (kezdeti érme kibocsátás) virágzott, ezáltal a tokenvásárlásokat legálisan a protokoll fejlesztésének közjó érdekében tett adományokként strukturálták. Mindezt egyetlen hack tette lehetővé: sok más országgal ellentétben Svájc nem korlátozza a jótékonysági tevékenység meghatározását specifikus domainekre.

Mégis, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy e projektek célja inkább kereskedelmi, mint emberbaráti célú, a kezdetben engedékeny svájci szabályozó hatóság, a FINMA (Svájci Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) keményen fellépett az ICO-k és a .org struktúra ellen. Kérdezheted, hogy az Ethereumot ez miért nem érintette. Nos, mire a hajtóvadászat elkezdődött, a hálózat már egyszerűen túl nagy volt ahhoz, hogy kiselejtezzék.

Az NFT-k (non-fungible tokenek) az új őrület, és egyben a következő a sorban a szabályozási dömpingre. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy az őrszemek nem fogják “egyedinek” minősíteni azt, amit a kibocsátók “egyedinek” tartanak. Inkább árucikknek fogják minősíteni az NFT-vé avanzsált avatárokat és futballsztárokat – és bumm! máris az értékpapírjogi szabályok hatálya alá tartoznak. Ezt a filmet láttuk már…

A klasszikus pénzügyi engedélyek zsákutca

A Neufund liechtensteini tapasztalatai jól mutatják, hogyan működik, ha a DeFi találkozik a hagyományos banki törvényekkel. Kezdetben a Pénzügyi Piacfelügyelet írásban megerősítette nekünk – amit néha “nem-cselekvési levélnek” neveznek -, hogy a Neufund üzleti modelljének nincs szüksége pénzügyi engedélyre. Sőt azt mondták, hogy nem is jogosult ilyen engedélyre. Ennek alapján hajtottuk végre a Greyp pénzalapjának előteremtését.

Miután a pénzt összegyűjtöttük, az FMA keményen figyelmeztetett bennünket, hogy valószínűleg törvényt sértünk és büntetés járhat, beleértve egy esetleges bűncselekmény elkövetését. Azzal vádoltak meg minket, hogy a szükséges pénzügyi engedély nélkül működtünk.

Zavarodottan fellebbeztünk, és hamarosan hivatalos bocsánatkérés érkezett az ország néhány legmagasabb rangú személyiségétől. A tárgyalások során az FMA-val arra jutottunk, hogy hagyományos “vagyonkezelői” engedélyért folyamodunk. Mindannyian tudtuk, hogy ennek kevés értelme van, mivel a cég soha nem kezelt semmilyen vagyontárgyat, mégis valahogy bele kellett férnünk a dobozba.

Pénz és idő ment bele, mígnem újabb kihívással szembesültünk – egy felülvizsgálat után a szabályozó ismét arra a következtetésre jutott, hogy a Neufund üzleti modellje nem alkalmas a pénzügyi engedély megszerzésére. Így az engedélyezési eljárást megszűntették.

Azóta próbáljuk tisztázni, hogy a működésünk legális vagy illegális, de senki sem tudja megmondani. Az egész párbeszéd hiábavaló volt. Táplálta Liechtenstein “progresszív állam” narratíváját, nulla üzleti eredménnyel.

A szabályozó hatóságok közös utólagos védelmi taktikája az érdemek megvitatásának elkerülése a blokklánc vállalatok lejáratásával.

Tudtad, hogy a legtöbb szabályozó, különösen a német BaFIN, fenntartja azt a politikát, hogy nem ad zöld utat a kripto- és más fintech startupoknak? Csak piros lámpát adnak ki, és akkor is csak azután, hogy már megkezdték az üzleti tevékenységet.

Ezek a piros lámpák közvetlen felszólítások, vagy a legenyhébb, mégis népszerű változatukban nyilvános figyelmeztetésként ismertek. Ezek félhivatalosak – egyfajta őrkutyák “blogjai”, a szabályozó hatóság bármilyen vállalkozással kapcsolatos gyanújának nyilvános hangoztatására szolgáló színtér, és ahol nem kell alátámasztó bizonyítékokat sem közzétenni, sem megkövetelni.

Ezek a figyelmeztetések gyakran így hangzanak: “A BaFIN-nek elegendő oka van feltételezni, hogy a Company X a szükséges engedélyek nélkül kínálja az Y terméket”.

Gyakran előfordul, hogy a feltételezett elkövető csak az interneten értesül arról, hogy ilyen figyelmeztetést kapott, és nincs lehetősége a vitára vagy védelemre. Következményük pedig az, hogy a projektet lehetséges scam-nek bélyegzik meg, ami tönkreteheti a vállalkozás hírnevét, vagy károsíthatja a finanszírozási körét. Arra pedig szinte nincs lehetőség, hogy fellebbezzenek vagy a nyomát is eltüntessék az internetről.

Az egész rendszert úgy tervezték meg, hogy rendkívül megnehezítse az érdemi vitára tett kísérleteket, ugyanakkor megvédje a szabályozó hatóságot minden felelősségtől, ha valóban megtörténik a csalás.

De akkor hogyan építhetünk legális DeFi vállalkozásokat?

A válasz egyszerű: sehogy. Nincs európai jogszabály, amelyre hivatkozni lehetne, és nincs szabályozó hatóság, amelyik állástfoglalhatna. Ehelyett van egy vörös lámpákból és üvegfalakból álló szakpolitikai rendszer, amelyben a jó szándékú cégalapítónak nincs módja arra, hogy tisztázza, mit is tehet valójában.

Azoknak a DeFi cég alapítóknak, akik játékban akarnak maradni, az egyetlen esélyük az, hogy a szabályozó hatóságok radarján kívül maradnak, amíg az üzlet túlságosan meg nem szilárdul ahhoz, hogy meg lehessen szüntetni. Szóval ne pazaroljátok a pénzt jogi szakvéleményekre, amelyeket a szabályozóknak nem kötelességük tiszteletben tartani, és gyakran egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Ne vegyetek részt semmilyen vitában, szabályozási innovációs tanácsban vagy kormányzati tanácsadó csoportban.

Legyetek karizmatikusak és szinten aluliak. És miközben színvonaltalannak tűnsz, építsd az üzletedet a hatóságok látókörén kívül.

És ha ezt jól és elég sokáig csinálod, mint az Ethereum vagy a Binance, akkor lehet, hogy túl mélyen beágyazottá válsz ahhoz, hogy megszabaduljanak tőled. A jelenlegi szabályozási környezetben ez a legjobb esély a blokklánc cégek számára, hogy sikeresek legyenek. Mi másképp csináltuk. Megpróbáltuk “jól” csinálni. És ezért most be kell zárnunk.”