Az MNB belerúg a kriptovalutákba, a jegybank nem kér a bitcoinból
Hiába várná a magyar kriptoközösség, nem lesz kriptovaluta jegybanki tartalék. Nemcsak a kormány, a nemzeti bank is a kriptopénzek ellen van. A szomszédos országok elszáguldanak mellettünk, miközben Magyarország egyhelyben toporog.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is szigorú monetáris politikát folytat és nem kér a kriptovalutákból – legalábbis ez derült ki Virág Barnabás, az MNB elnökének interjújából, amit a Reutersnek adott. Virág szerint az infláció még mindig nem elég alacsony ahhoz, hogy a kamatcsökkentés egyáltalán szóba jöhessen. Az MNB a forint stabilitására fókuszál, miközben a kriptós közösség joggal teszi fel a kérdést: ez lenne a fenntartható és innovációbarát gazdaságpolitika?
Az MNB elzárkózik, miközben a világ nyit
A jegybank ragaszkodik a jelenlegi 6,75%-os irányadó kamathoz, annak ellenére, hogy a hazai infláció 4% körül stabilizálódni látszik. Virág szerint a „tűréshatártól” még messze vagyunk, így nincs tér lazításra. Ez a fajta dogmatikus hozzáállás szöges ellentétben áll más központi bankokkal, amelyek már aktívan keresik a gazdaság élénkítésének eszközeit, és egyre többen a digitális eszközök integrálása felé mozdulnak el, legyen szó CBDC-kről, tokenizált államkötvényekről vagy éppen bitcoin-tartalékról.
Miközben a forint mélyrepülésben van a többi valutával szemben, a banki költségek pedig az egeket verik, az MNB vezetése továbbra is elutasítja a kriptoeszközök legitimitását. Néhány éve Matolcsy György jegybankelnök egyenesen a kriptovaluták betiltására szólított fel, és bár némi remény sejlett fel, amikor a jegybank kriptós szakembereket próbált toborozni, úgy tűnik az évek alatt semmit sem változott a beszűkült gondolkodásmód.
Ez a fajta pénzügyi elszigetelődés nemcsak a gazdasági diverzifikációt akadályozza, de egy egész generáció érdekeit is figyelmen kívül hagyja, akik a központi hatalomtól mentes pénzügyi lehetőségek révén próbálnának értéket teremteni és megtakarítani. Miközben a szomszédos országok – például Csehország, Lengyelország, Ausztria – nyitott szabályozási környezettel és ösztönzőkkel támogatják a blokklánc technológián alapuló projekteket, Magyarország továbbra is defenzív és centralizált stratégiát folytat. Nem is csoda, ha sok magán kriptobefektető és vállalkozó külföldre kívánja vinni a pénzét, ahol nem ilyen merev hozzáállást tanúsítanak az állami szervek.
Merev monetáris politika, bizonytalan jövő
Virág nyilatkozata egyértelműen azt üzeni: a jegybank számára a forint értékének őrzése mindennél fontosabb, még akkor is, ha ez a reálgazdaság és az innovációs szektor rovására megy. A kriptovalutákban rejlő lehetőségeket a jegybank továbbra is egyfajta rendszeren kívüli veszélyként kezeli, nem pedig eszközként a pénzügyi rendszer modernizálásához.
Miközben a szabályozás szigorú, a tájékozódás sem mindig egyszerű. Az MNB működtet ugyan egy intézményi keresőt, ahol nyomon követhetőek az engedélyezett vagy nyilvántartásba vett pénzügyi szolgáltatók, külföldi felügyelet alá tartozó szolgáltatók, befektetési alapok, ez nem csökkenti a rendszer komplexitását, sőt gyakran megerősíti azt a benyomást, hogy az innovatív, decentralizált megoldásokkal szemben a hazai szabályozás nem együttműködő, hanem elzárkózó.
A helyzetet tovább árnyalja az új magyar kriptoszabályozás. Az SZTFH közleménye szerint ezentúl a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókat ellenőrizni kell, habár erre sincs keretrendszer, amit egyáltalán tiszteletben tudnának tartani az érintettek. Az állam úgy véli az anonimitás és az ismeretlen eredetű ügyletek lehetősége miatt a kriptósok különösen ki vannak téve a bűncselekmény céljából elkövetett visszaélés kockázatának, ezért volt szükség az új törvényre. A szakma szerint a szabályozás nem ösztönöz vállalkozásindítást, nem hoz egyértelmű státuszt a DeFi vagy NFT projektek számára, és az MNB szerepe sincs kellően tisztázva. Mindenki csak ötletel, de a gyakorlatban senki sem tudja mi várható.
Magyarország tehát egyszerre próbál szabályozni és távol tartani magától a kriptoeszközöket, ami hosszú távon a versenyképesség rovására mehet. A világ egyre gyorsabban mozdul el a digitális pénzügyek és a decentralizált megoldások irányába. Magyarország azonban továbbra is egy elavult, zárt monetáris logikához ragaszkodik. A kérdés az, mikor jön el az a pont, amikor a jegybank kénytelen lesz felismerni, hogy a kriptovaluták nem ellenségek, hanem lehetőségek?