Minél nagyobb az agyad, annál tovább élhetsz? Egy új kutatás meglepő összefüggést tárt fel
Az intelligencia nem csak az iskolapadban hasznos – egy friss kutatás szerint az emlősök agymérete és az immunrendszerük fejlettsége szorosan összefügg a várható élettartammal. A tudomány újabb bizonyítékot talált arra, hogy a hosszú élet nem csupán a véletlenen múlik.
Az agy, ami túlél
A kutatók egy nemzetközi vizsgálat keretében 46 különféle emlősfaj genetikai állományát elemezték, köztük delfineket, pandákat, macskákat, és természetesen embereket is. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a fajok, amelyek nagyobb aggyal rendelkeznek testméretükhöz képest, jellemzően hosszabb ideig élnek. Emellett az ilyen fajoknál az immunrendszerrel összefüggő gének is jelentősebb szerephez jutnak, vagyis a hosszú élet titka részben az agyunkban és a védekezőrendszerünkben rejlik. A kutatás vezetői kiemelték, hogy „a hosszú élettartamra való genetikai hajlam és a nagyobb agyméret ugyanazokhoz a génekhez kapcsolódik számos fajban”.
Ez a grafikon az egyes állatok agyának és testének méretarányát hasonlítja össze.
Az élettartam titkos kódja
A tanulmányban a tudósok 236 olyan géncsaládot azonosítottak, amelyek aktivitása pozitív összefüggést mutatott a fajon belüli leghosszabb életkor elérésével. Ezek a gének elsősorban az immunrendszer működésével és az öregedési folyamatokkal hozhatók kapcsolatba. Fontos megjegyezni, hogy itt nem az átlagéletkorról van szó, amelyet a környezeti hatások is erősen befolyásolnak, hanem az úgynevezett maximum élettartam potenciálról, amely a faj genetikailag meghatározott, elérhető legnagyobb életkorát jelenti.
Kapcsolódó tartalom: Ki mondta, hogy tudósnak kell lenned ahhoz, hogy hozzájárulj a tudományhoz?
Az agyméret és az öregedés evolúciója
A vizsgálat különösen érdekes következtetése, hogy az agyméret és az élettartam evolúciós kapcsolatban állnak. A kutatók 161 olyan géncsaládot is találtak, amelyek mindkét jellemző – vagyis az élettartam és az agyméret – alakulásához hozzájárulnak. Ez arra utal, hogy az agyi fejlődés és a biológiai öregedés ugyanazokra a molekuláris mechanizmusokra épülhet. Ezzel szemben sem a testméret, sem az ivarérettség ideje, sem a vemhességi időtartam nem mutatott hasonló kapcsolatot a várható maximális élettartammal.
Mit jelent ez az emberre nézve?
A humán genom esetében is aktívabbak ezek a gének, sőt, változatosabb módon képesek különböző fehérjéket előállítani. Ez a genetikai rugalmasság lehet az egyik oka annak, hogy bizonyos emberek tovább élnek, mint mások – akár jóval a népességátlag fölött. Egyes gének, amelyeket a kutatás azonosított, már korábban is felmerültek az emberi öregedéssel és hosszú életű egyénekkel kapcsolatos tanulmányokban. Ez megerősíti, hogy létezhetnek közös biológiai mintázatok a fajszintű és az egyéni élettartam meghatározásában is.
A célzott öregedésgátlásé a jövő?
A tudósok szerint a felfedezések nemcsak az öregedés természetének jobb megértését teszik lehetővé, hanem új lehetőségeket is nyithatnak az öregedéssel kapcsolatos betegségek – például a rák – megelőzésében és kezelésében. Mivel az epigenetikai szabályozás bizonyos esetekben visszafordítható, a hosszú élet kulcsa akár célzott terápiás eszközzé is válhat a közeljövőben.