Így lehet kriptovalutával leplezni a brutális korrupciót!
Hiába a törvényi szigor és a nemzetközi nyomás, a politikai korrupció utat talál magának – újabban digitális pénztárcákon keresztül. Nigéria pénzügyi bűnüldöző hatósága, az EFCC vezetője egy friss nyilatkozatában figyelmeztetett: a korrupt politikusok egyre gyakrabban használják a kriptovalutákat arra, hogy eltüntessék a törvénytelenül szerzett vagyonukat. Ola Olukoyede szerint ezek az „ügyes” tisztviselők már tökélyre fejlesztették a módszereiket – a lopott pénzt kriptotárcákba rejtik, a nyomozóhatóságok orra elől.
Bár konkrét ügyeket most nem neveztek meg, a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Nigéria a világ egyik legnagyobb kriptovaluta-piacává vált, miközben a digitális pénzügyi csalások száma is robbanásszerűen nőtt. A központi bank legfrissebb adatai szerint csak egy év alatt több mint 56 milliárd dollárnyi kriptós tranzakció zajlott le az országban – ezek 70%-a pedig valamilyen csalási ügyhöz volt köthető.
Digitális pénz, láthatatlan vagyon – így rejtik el a politikusok a lopott milliárdokat
Ola Olukoyede, a nigériai Gazdasági és Pénzügyi Bűnügyi Bizottság (EFCC) elnöke az Afrikai Unió korrupcióellenes napján egyértelműen fogalmazott:
A politikusok kriptovalutákban rejtik el a zsákmányukat.
Szerinte a kriptó egyre gyakrabban szolgál a korrupt tisztviselők eszközeként arra, hogy eltüntessék a nyomokat és kimenekítsék a vagyonukat a hatóságok látómezejéből.
Ola Olukoyede, a nigériai Gazdasági és Pénzügyi Bűnügyi Bizottság (EFCC) elnöke
A csalárd politikusok már most tökéletesítik a terveiket
– folytatta az elnök, utalva arra, hogy a lopott állami pénzek kriptotárcákban landolnak, távol a hagyományos bankrendszerek és ellenőrző mechanizmusok hatókörétől. Olukoyede szerint a korrupt tisztviselők nem csupán tárolják vagyonukat a blokkláncon, de ezen keresztül fizetnek különféle szolgáltatásokért is – mintha csak egy új pénzügyi alvilág alakult volna ki a digitális térben.
A bűnüldöző hatóság ugyan nem részletezte a konkrét ügyeket, de a korrupcióellenes civil szervezetek, például az Africa Network for Environment and Economic Justice (ANEEJ) megerősítik a gyanút. David Ugolor, az ANEEJ igazgatója szerint teljesen életszerű, hogy a politikai elit egy része már kriptóban tartja az „elszivárgott” vagyonát – hiszen a technológia álnévtelisége és a globális szabályozás hiányosságai épp erre kínálnak ideális lehetőséget.
A kriptovalutás tranzakciók tökéletes fedezéket nyújtanak az illegális pénzmozgásokhoz – különösen olyan országokban, ahol a vagyonbevallási kötelezettség inkább szimbolikus
– tette hozzá Ugolor.
Álnéven, ellenőrizhetetlenül – a kriptó a politikai korrupció új játszótere
Bár a hatóságok konkrét adatokat nem közöltek, több afrikai korrupcióellenes szakértő is megerősíti: a figyelmeztetés nem a levegőbe beszélés. David Ugolor, az Africa Network for Environment and Economic Justice (ANEEJ) igazgatója szerint a kriptoalapú pénzmosás már nem puszta elmélet – hanem napi szintű gyakorlat. Mint mondta, „jelenleg ugyan nincs megbízható adat arra, mekkora vagyont rejtegethet így a politikai elit, de a tendencia egyértelmű: az anonimitás és a nemzetközi szabályozási káosz tökéletes fedezéket nyújt az illegális pénzmozgásoknak.”
Nigéria különösen érzékeny terep, hiszen Afrika egyik legnagyobb peer-to-peer kriptopiacaként ismert. A hagyományosan gyenge átláthatóság, a vagyoni nyilatkozatok lazasága és a politikai elit körüli bizalmi válság együttesen teszik vonzóvá a blokkláncot azoknak, akik szeretnék tisztára mosni a múltjukat – vagy a jövőjüket.
Ugolor szerint a helyzet súlyát növeli, hogy a kriptotranzakciók gyakran országokon átívelnek, ráadásul a szolgáltatók jelentős része semmilyen ellenőrzés alatt nem áll. A pénz áramlik, a nyomok viszont elmosódnak.
Nigéria egyébként már évek óta élen jár a kriptovaluták lakossági használatában: a Chainalysis szerint a világ egyik legnagyobb peer-to-peer kriptopiaca, ahol a lakosság jelentős része a hagyományos bankrendszer helyett a digitális eszközöket választja.
56 milliárd dollár – ennyi mozgott kriptóban egyetlen év alatt Nigériában
A kriptopénzek népszerűsége Nigériában nem csupán elméleti – a számok magukért beszélnek. Olayemi Cardoso, a nigériai központi bank elnöke szerint több mint 56 milliárd dollárnyi kriptovalutával kapcsolatos tranzakció történt az országban 2022 júliusa és 2023 júniusa között.
A robbanásszerű növekedés azonban nem csak a pénzügyi szabadság híveit hozta lázba, hanem a csalókat is: a jegybank friss jelentése szerint tavaly 45%-kal nőtt a pénzügyi visszaélések száma. Ezeknek az eseteknek körülbelül 70%-a digitális csatornákhoz – főként kriptotőzsdékhez – köthető. A hatóságok már több mint 30 olyan kriptós Ponzi-rendszert azonosítottak, amelyek hamis ígéretekkel csaltak ki pénzt a lakosságtól.
Ez az adathalmaz világosan mutatja: a technológia önmagában nem jó vagy rossz – csak eszköz. És hogy mire használják, az a felhasználókon és a szabályozókon múlik. Jelenleg azonban a szabályozás Nigériában (is) próbál futni az események után, miközben a kriptoéhes tömeg és az árnyékban mozgó csalók már jóval előrébb járnak.
A kripto tehát Nigériában eszközzé vált a visszaélések elfedésében. Magyarországon ugyan nem ez a fő kockázat — de az intézményesült korrupció és a hatalomhoz közeli pénzcsatornák burjánzása nálunk is rendszerszintű problémává vált.
A korrupció itthon is virágzik
És hogy ne gondoljuk, hogy a korrupció kizárólag „távoli országok” sajátossága: ha politikai haszonszerzésről és közpénzek magánérdekű elosztásáról van szó, Magyarország sem marad el – sőt, uniós szinten épp mi nyitjuk a sort.
A Transparency International (TI) 2024-es jelentése egyértelmű képet fest: hazánk már nemcsak a régióban, de uniós szinten is a legkorruptabb ország lett, megelőzve a korábban sereghajtónak számító Bulgáriát is. És ez nem csak egy „elméleti” rangsor: a korrupció évről évre egyre komolyabban ássa alá a gazdasági teljesítményt is.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője úgy fogalmazott:
Az Orbán-rendszer a Covid-járvány óta ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt, és ez visszahat magára a közélet tisztaságára is.
És valóban. A magyar gazdaság lassan fél évtizede mélyrepülésben van. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó GDP csak a 77%-a az uniós átlagnak – Lengyelországgal holtversenyben –, és olyan országok is lehagytak minket, mint Románia. A vásárlóerő tekintetében viszont a legrosszabb helyen állunk: az EU-ban itt a legalacsonyabb a lakosság tényleges fogyasztása.
Ez már önmagában is riasztó, de van tovább is.
A termelékenységi mutatók alapján Magyarország csak Görögországot előzi meg. Az egészségügy és oktatás állapota pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a külföldi működőtőke-beáramlás is rekordalacsony: 2023-ban negatív szaldóval zártunk, amire korábban nemigen volt példa.
A gazdasági hanyatlás egyik fő oka a jelentés szerint:
– a 2016 utáni hibás gazdaságpolitika,
– valamint a rendszerszintű korrupció és az ezt kiszolgáló intézményrendszer, amely sokszor a politikai-gazdasági elit magánérdekeit szolgálja.
És akkor még nem beszéltünk a konkrét ügyekről.
A Transparency három kirívó példát emelt ki a 2024-es jelentésben:
- a kormányközeli csoportok több százmilliárdos fővárosi ingatlanfejlesztései,
- a 35 évre kiadott autópálya- és hulladékkoncessziók,
- valamint a hírhedt „erdő nélküli” lombkoronasétányok.
Ezek nem csupán politikai vitatémák – hanem élő bizonyítékai annak, hogy a korrupció itthon nem csúszópénz, hanem infrastruktúra.
Mindez olyan környezetet teremt, amelyben nem meglepő, ha az átláthatatlan vagyonok, politikai befolyás és szabályozási kiskapuk egyre inkább kriptovalutákban öltenek testet. És bár erről nincsenek konkrét nyomozati adatok, épp úgy, ahogy Nigériában, nálunk sem nehéz elképzelni, hogyan tudja egy-egy pénztárca csendben elnyelni a közpénzeket.
Nem csak a zsákmány számít – hanem az út is, amin haladunk
Nigériában a korrupt politikusok kriptopénzekben rejtik el a lopott vagyont, nálunk inkább azt próbálják elérni, hogy minél nehezebb legyen egyáltalán kriptóhoz nyúlni. Más módszer, hasonló hatás: a valódi transzparencia helyett marad a köd. Miközben világszerte egyre többen használják a blokklánc-technológiát nemcsak vagyonáthelyezésre, hanem a korrupció visszaszorítására is, Magyarország még mindig ott tart, hogy az egészet inkább felesleges kockázatként kezeli. Ha valami, hát ez is árulkodó.