Nincs magánélet, nincs tulajdon: utópia vagy jövőkép?

Ez nem egy – manapság oly népszerű – konspirációs elmélet egyike, hanem egy világszerte legitimnek elfogadott világszervezet előrejelzése!

A Világgazdasági Fórum (WEF) egy non-profit nem kormányzati nemzetközi szervezet. Az alapítványi formában működő szervezetet 1971-ben alapították Genfben, felügyeletét a svájci szövetségi kormány látja el. A Világgazdasági Fórum nem kötődik nemzeti vagy politikai érdekcsoportokhoz. Leghíresebb rendezvénye az évente Davosban megtartott gazdasági világcsúcstalálkozó, ahol a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Ennek az eseménynek ellenpontjaként a fennálló világrend ellen tüntető radikális csoportok is hasonló témájú rendezvényeket szoktak összehívni.

A fórum fő irányvonala a globális kontroll. A szabad piacok és az egyéni választás nem a legfőbb értékek, annál inkább az állami intervencionizmus és a kollektivizmus. Az egyéni szabadság és a magántulajdon 2030-ig eltűnik erről a bolygóról a Világgazdasági Fórum előrejelzései és forgatókönyvei szerint.

Nyolc jóslat

Az egyéni szabadság ismét veszélyben van. Ami még várat magára, azt 2016 novemberében vetítették előre, amikor a WEF közzétette a „8 jóslat a világ számára 2030-ban” című agendáját. A WEF forgatókönyve szerint a világ egészen más hellyé válik, mert az emberek munka- és életmódja mélyreható változáson megy keresztül. A világ 2030-as forgatókönyve nemcsak előrejelzés. Ez egy olyan terv, amelynek végrehajtása a világjárvány bejelentése és az ebből következő lezárások óta drasztikusan felgyorsult. 

A WEF „Globális Jövőtanácsai” előrejelzése szerint a magántulajdon és a magánélet a következő évtizedben megszűnik. Az elkövetkező kisajátítás még a kommunista követelésnél is messzebbre menne, hogy megszüntesse a termelési javak tulajdonát, de teret hagyjon a magántulajdonnak. A WEF előrejelzése szerint a fogyasztási cikkek sem lennének már magántulajdonban.

Ha a WEF-előrejelzés valóra válik, az embereknek bérelniük és kölcsönözniük kell az államtól a szükségleteiket, amely minden áru egyedüli tulajdonosa lenne. Az árukészletet a szociális kreditpont-rendszer szerint kell arányosítani. A hagyományos értelemben vett vásárlás eltűnne. Minden személyes lépés elektronikus úton követhető lenne, és minden termelésre a tiszta energia és a fenntartható környezet követelményei vonatkoznának. 

A „fenntartható mezőgazdaság” elérése érdekében az élelmiszerellátás elsősorban vegetáriánus lesz. Az új totalitárius szolgáltató gazdaságban a kormány alapvető szállást, ételt és szállítást biztosít, míg a többit az államtól kell kölcsönözni. A természeti erőforrások felhasználása a minimumra csökken. A néhány kulcsfontosságú országgal együttműködve egy globális ügynökség rendkívül magas szinten határozná meg a szén-dioxid-kibocsátás árát annak drasztikus csökkentése érdekében.

A Világgazdasági Fórum egy promóciós videóban összefoglalja az előrejelzéseket a következő állításokban:

  • Az embereknek nem lesz magántulajdona. Az áruk vagy ingyenesek, vagy azokat az államtól kell kölcsönözni.
  • Az Egyesült Államok már nem lesz vezető szuperhatalom, hanem maroknyi ország fog dominálni.
  • Az emberi szerveket nem transzplantálják, hanem kinyomtatják (3D nyomtatás).
  • A húsfogyasztás minimálisra csökken.
  • Menekültek milliárdjai hatására az emberek tömeges elköltöztetése történik.
  • A szén-dioxid-kibocsátás korlátozása érdekében a globális árat túlzottan magas szinten fogják meghatározni.
  • Az emberek felkészülhetnek arra, hogy a Marsra mennek, és elkezdődhet egy idegen élet megtalálása.
  • A nyugati értékeket a töréspontig tesztelik.

A magánéleten és a tulajdonon túl

A Világgazdasági Fórum egyik kiadványában Ida Auken dán ökoaktivista, aki 2011 és 2014 között országa környezetvédelmi minisztereként tevékenykedett, és jelenleg is a dán parlament (a Folketing) tagja, kidolgozott egy forgatókönyvet egy magánélet és tulajdon nélküli világról. Az „Üdvözöljük 2030-ban” című könyvében egy olyan világot képzel el, ahol „nincs semmi tulajdonom, nincs magánéletem, és az élet soha nem volt jobb”. 2030-ra- a forgatókönyv szerint – a vásárlás és a tulajdonjog elavulttá vált, mert minden, ami egykor termék volt, akkora szolgáltatássá válik.

Ebben az idilli új világában az emberek szabadon hozzáférhetnek a közlekedéshez, szálláshoz, étkezéshez, „és minden olyan dologhoz, amelyre a mindennapi életünkben szükségünk van”. Mivel ezek a dolgok ingyenesekké válnak, „végül nem volt értelme számunkra, hogy sokat birtokoljunk”. Nem lenne ingatlan magántulajdon, és senki sem fizetne bérleti díjat, „mert valaki más használja a szabad területünket, amikor nincs rá szükségünk”. Például egy személy nappaliját üzleti találkozókra használják, ha az éppen nincs otthon. Az olyan aggodalmak, mint „civilizációs betegségek, éghajlatváltozás, menekültválság, környezetszennyezés, zsúfolt városok, vízszennyezés, légszennyezés, társadalmi nyugtalanság és munkanélküliség”, a múlté. A szerző azt jósolja, hogy az emberek örömmel fognak élvezni egy ilyen életet, amely sokkal jobb, mint „az az út, amelyen jártunk, ahol világossá vált, hogy nem folytathatjuk ugyanezt a növekedési modellt”.

Ökológiai paradicsom

A Gazdasági Világfórum globális jövőbeli tanácsainak éves ülésén 2019-ben hozzászólásában Ida Auken megjósolta, hogyan nézhet ki a világ a jövőben „ha megnyerjük az éghajlatváltozás elleni háborút”. 2030-ig, amikor a CO2-kibocsátás nagymértékben csökken, az emberek egy olyan világban élnek, ahol az étlapon a hús „ritka látvány lesz”, miközben a víz és a levegő sokkal tisztább lesz, mint ma. Az áruvásárlásról a szolgáltatások igénybevételére való áttérés miatt eltűnik a pénz szükségessége, mert az emberek egyre kevesebbet költenek árura. A munkaidő csökken, a szabadidő pedig növekszik.

A jövőben Auken olyan városokat képzel el, ahol az elektromos autók helyettesítik a hagyományos égésű járműveket. Az utak és parkolóhelyek nagy része zöld parkokká és gyalogos övezetekké válnak. 2030-ra a mezőgazdaság elsősorban növényi alternatívákat kínál az élelmiszerellátáshoz a hús és tejtermékek helyett. A föld takarmánytermelésre való felhasználása nagymértékben csökkenni fog, és a természet ismét átveszi az uralmat az egész földkerekségen.

A társadalmi beleegyezés

Hogyan lehet az embereket rávenni egy ilyen rendszer elfogadására? A tömegek megnyerése az átfogó egészségügyi ellátás és a garantált alapjövedelem biztosítása révén valósítható meg. A Great Reset hirdetői betegségek nélküli világot ígérnek. A biotechnológiailag előállított szervek és az individualizált genetikán alapuló gyógykezelések miatt állítólag drasztikusan megnő a várható élettartam, sőt lehetséges lesz a halhatatlanság is. A mesterséges intelligencia felszámolja a halált, megszünteti a betegségeket. A biotechnológiai vállalatok között zajlik a verseny, hogy megtalálják az örök élet kulcsát.

Az „egyetemes alapjövedelem” ígérete nagyon vonzó, különösen azok számára, akik már nem találnak munkát az új digitális gazdaságban. Az alapjövedelem megszerzése anélkül, hogy szociális segélyt kéne igénybe venni igen vonzó lehet a szegények támogatásához.

Gazdaságilag életképessé tételéhez, az alapjövedelem garantálásához a bérkülönbségek kiegyenlítése szükséges. Az államtól történő pénzátutalás technikai eljárásait a készpénz nélküli társadalom előmozdítására használják. Az összes monetáris tranzakció digitalizálásával minden egyes vásárlást nyilvántartásba vesznek. Ennek eredményeként a kormányzati hatóságok korlátlan hozzáféréssel rendelkeznének az egyes személyek pénzköltésének részletes felügyeletéhez. A készpénz nélküli társadalomban az univerzális alapjövedelem megteremti a feltételeket a szociális kreditrendszer bevezetésére, és biztosítja a mechanizmust a nemkívánatos magatartás szankcionálására, valamint a felesleges és a nem kívánt, mint morális kategóriák, felismerésére.

Kik lesznek az uralkodók?

A Világgazdasági Fórum hallgat arról a kérdésről, hogy ki fog uralkodni ebben az új világban.

Nincs ok arra számítani, hogy az új hatalom birtokosai jóindulatúak lennének. Még akkor is, ha az új világkormány legfőbb döntéshozói nem lennének gonoszak, hanem csak technokraták, milyen okból kellene folytatnia egy adminisztratív technokráciát a nem kívánatosakkal? Mi értelme van annak, ha egy technokrata elit szuperemberré változtatja az egyszerű embert? Miért osztaná meg a mesterséges intelligencia előnyeit a tömegekkel, és ne tartaná meg a vagyont a kiválasztott kevesek számára?

A projekt lebonyolítói hallgatnak arról, hogy kik lesznek az uralkodók ebben az új világban. E vetületek és tervek disztópikus és kollektivista jellege a szabad kapitalizmus elutasításának eredménye. A diktatúra révén egy jobb világ megteremtése ellentmondásban van. Nem kevesebb, de nagyobb gazdasági jólét jelenti a választ a jelenlegi problémákra. Ezért több szabad piacra és kevesebb állami tervezésre van szükségünk. A világ egyre zöldebbé válik, és a világ népességének növekedési üteme már csökken. Ezek a tendenciák a szabad piacokon keresztüli vagyonteremtés természetes következményei.

Következtetés

A Világgazdasági Fórum és a hozzá kapcsolódó intézmények maroknyi kormánnyal és néhány csúcstechnológiai céggel együtt egy új korszakba akarják vezetni a világot, tulajdon és magánélet nélkül. Olyan értékek forognak kockán, mint az individualizmus, a szabadság és a boldogságra való törekvés, ezeket el kell utasítani a kollektivizmus és a „közös jó” bevezetése mellett, amelyet a technokraták önjelölt elitje határoz meg. Amit a nyilvánosság számára értékesítenek az egyenlőség és az ökológiai fenntarthatóság ígéreteként, valójában az emberi méltóság és szabadság brutális támadása. Ahelyett, hogy az új technológiákat a jobbítás eszközeként alkalmaznák, a Nagy Reset a rabszolgaság eszközeként igyekszik felhasználni a technológiai lehetőségeket. Ebben az új világrendben az állam egyedüli tulajdonosa mindennek. A fantáziánkra van bízva, hogy kitaláljuk, ki programozza az áruk és szolgáltatások elosztását irányító algoritmusokat.

A Szerzőről

Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kata Stier (@blockchainter)

Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:

Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük