Nincs mitől félni – a magyar tinédzserek tudnak bánni a pénzükkel
Tendenciák a pénzügyi tudatosságban – ezen a címen jelent meg egy új tanulmánygyűjtemény, amely többek között a tinédzserek és a felnőttek pénzügyi attitűdjeit mutatja be hazánkban.
A Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályával való együttműködés révén a Fintelligence Pénzügyi Kultúra Központ gondozásában megjelent tanulmányok egyebek mellett írnak a hazai fogyasztók bankrendszerbe vetett bizalmáról, illetve a nyugdíjra való felkészülés szokásairól, tehát főleg a magyar pénzügyi kultúrával összefüggő témákról.
Németh Erzsébet egyetemi tanár értekezése Pénzügyi attitűdök – tinédzserek és felnőttek – micsoda különbség! címmel a 10-14 éves korosztály pénzügyi tudatosságát és pénzhez való hozzáállását vizsgálta.
Ebből kiderült, hogy „a felső-tagozatos korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési képességekkel, kiforrott pénzügyi szokásokkal rendelkezik, hajlandóak a pénzért dolgozni, pontosan tudják, mennyi pénzük van, és minek mennyi az ára.”
A felnőttekhez képest azonban a gyerekek inkább engednek a különféle, fogyasztásra ösztönző csábításoknak. Szintén érdekes, hogy kevésbé várják el szüleiktől a pénzügyi támogatást, mint azt a szülők saját maguktól. Ez minden bizonnyal a pénzügyi függetlenség iránti vágynak köszönhető.
A professzor asszony megjegyzi, hogy bár a fiatalok és a pénzügy összefüggésében már több tanulmány is készült, ezek azonban nem a pénzügyi attitűdre, inkább a fogalmak ismeretére és kalkulációs képességekre terjedtek ki. Szintén nem túl gyakori, hogy ennyire fiatal korosztályt vizsgáljanak.
Márpedig – ahogy azt értekezésében írja – több fontos kutatás is arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzügyi személyiségbeli különbségek már viszonylag korai életszakaszban is kimutathatók.
Jobban bánnak a pénzzel, mint gondolnánk
Maga a felmérés egy kérdőív segítségével készült, amelyet 2067 tinédzser töltött ki és 20 állítást tartalmazott. A gyermekeknek 1-től 5-ig terjedő skálán kellett válaszolniuk az egyáltalán nem jellemzőtől a teljes mértékben jellemzőig.
A legtöbben azzal az állítással értettek teljes mértékben egyet, hogy szeretnek a barátaikkal lenni. A második legtöbb egyetértés pedig abban született, hogy ők döntik el, mire költik a pénzüket. Németh Erzsébet szerint ez utóbbi – a válaszadók korából ítélve – igencsak meglepőnek tűnhet.
A gyerekek szintén nagyrészt egyetértenek azzal az állítással, hogy ha valamit meg szeretnének venni, nekik kell rá összegyűjteniük a pénzt, valamint hogy vásárlás előtt jól átgondolják, mire van valójában szükségük.
Az állításokhoz tartozó átlagpontszámokat az alábbi grafikon szemlélteti:
A tanulmány készítője a válaszok alapján a kitöltőket három csoportba osztotta: tudatos beosztók, költekezők és pénzügyekhez nem értő passzívak. Az általa készített tortadiagramról leolvasható, hogy a magyar tinédzserek csaknem fele a tudatos beosztók kategóriájába tartozik:
Érdekesség, hogy a tanulmány szerint felnőttek esetében az emberek 65,6%-a számít tudatos beosztónak. 24,2%-uk folytatja a költekezők egyszer hopp, máskor kopp életmódját, és mindössze 10,2%-uk feleltethető meg a pénzügyekhez nem értő passzívak kategóriájával.
A gyermekeknek szóló pénzügyi személyiség teszt eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a felső-tagozatos korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési kompetenciával, kiforrott pénzügyi attitűdökkel, szokásokkal rendelkezik. Hajlandóak a pénzért dolgozni, pontosan tudják, mennyi pénzük van, és minek mennyi az ára.
– összegezte a professzor asszony, majd hozzátette:
A szocializáció ezen szakaszában azt is meg kell tanulniuk, hogy a pénz véges erőforrás, megfontoltan kell felhasználni.
(Forrás: Tendenciák a pénzügyi tudatosságban)
Kapcsolódó:
