Norvégia félreteszi a CBDC-t, miközben jön a digitális euró
Az utóbbi években egyre több jegybank vizsgálja a központi banki digitális pénzek (CBDC) lehetőségét, de nem minden ország tartja sürgetőnek a bevezetést. Norvégia friss döntése jól mutatja, hogy a digitális átállás tempója országonként jelentősen eltérhet. Az alábbiakban összefoglaljuk, mire jutott a norvég jegybank, és hogyan illeszkedik mindez az európai – különösen a digitális euróval kapcsolatos – fejleményekhez.
Norvégia kivár
A Norges Bank, Norvégia központi bankja egyértelműen kijelentette: nem látja indokoltnak, hogy az ország most vezessen be digitális jegybankpénzt. A döntés hátterében az áll, hogy a jelenlegi norvég fizetési rendszer biztonságos, gyors és olcsó – vagyis nem mutatkozik olyan piaci vagy technológiai hiányosság, amely indokolná egy újfajta pénz azonnali bevezetését. A bank szerint a felhasználók ma is széles körben hozzáférnek a korszerű elektronikus fizetési módokhoz, amelyek megbízhatósága és versenyképes díjai miatt nincs olyan nyomás, ami sürgetné egy CBDC megjelenését. Emellett a norvég társadalom kevéssé használ készpénzt, így a jelenlegi digitális fizetési ökoszisztéma már most is rendkívül fejlettnek számít (ami nem mondható el minden másik európai országról).
Ida Wolden Bache, a jegybank elnöke úgy fogalmazott:
A központi banki digitális pénz bevezetése jelenleg nem indokolt. A jövőben azonban változhat az igény.
A bank tehát nem zárkózik el, inkább egy „készenléti megközelítést” alkalmaz: ha a piaci viszonyok vagy a nemzetközi trendek úgy alakulnak, készek lesznek gyorsan reagálni.
Bővebben: Mi az a CBDC?
Többéves kísérletek után fordult új irányba a bank
A döntés azért meglepő, mert a Norges Bank az elmúlt években intenzíven kísérletezett különféle megoldásokkal. Tesztelték a lakossági és a bankközi CBDC-modelleket, valamint tokenalapú elszámolási rendszereket is, amelyek blokklánc-technológiára épültek. Továbbá a norvég jegybank 2023-ban részt vett az Icebreaker nevű nemzetközi projektben, amely a határokon átívelő fizetések új struktúráit vizsgálta. Egy évvel később a projekt vezetője arról beszélt, hogy egy esetleges digitális norvég korona a készpénzzel és a jelenlegi elektronikus fizetési módszerekkel párhuzamosan létezne.
Mostanra azonban a bank arra jutott, hogy bár a digitális bankközi pénzek elvileg korszerűsíthetnék az elszámolási folyamatokat, a tényleges előnyök továbbra sem bizonyítottak, és a nemzetközi technológiai szabványok is hiányoznak. Ahogy fogalmaztak:
Kész megoldások vagy egységes informatikai szabványok jelenleg nem érhetők el.
A norvégok ugyanakkor kiemelték, hogy más jegybankok esetleges CBDC-bevezetése új együttműködési lehetőségeket nyithat meg. Ennek részeként azt is vizsgálják, átvehetők-e majd a digitális euróhoz készülő infrastruktúrák és szabványok, így megkönnyítve a norvég koronához tartozó CBDC bevezetését is.
Digitális euró: az európai projekt 2029-re érhet célegyenesbe
Miközben Norvégia kivár, az Európai Központi Bank a következő szakaszba lépett a digitális euró előkészítésében. A jelenlegi tervek szerint a bevezetés legkorábban 2029-ben történhet meg, de ehhez még ki kell dolgozni a teljes jogi hátteret.
Az EKB szerint, ha 2026-ra megszületik a szükséges szabályozás, akkor 2027-ben elindulhatnak a próbaidőszakok és tesztprogramok. Ezzel az eurórendszer már készen állhatna egy esetleges első kibocsátási hullámra a következő évtized végén.
Összegzés
Norvégia döntése jól mutatja, hogy a digitális pénzek fejlesztésénél nem a gyorsaság, hanem a stabilitás és a tényleges társadalmi hasznosság a fő szempont. Bár a jegybank évek óta vizsgálja a lehetőségeket, úgy látja, a jelenlegi fizetési infrastruktúra még hosszú ideig kiszolgálja az ország igényeit. Ezzel párhuzamosan Európa tovább halad a saját digitális fizetőeszköze felé, így a következő évek meghatározóak lehetnek abban, milyen szerepet töltenek majd be a CBDC-k a modern pénzügyi rendszerben.