Örményországban elkaszálják a készpénzes kriptót, de a kriptobarátság megmarad
Örményország az utóbbi években inkább nyitottan viszonyult a kriptóhoz: törvényekkel szabályozta a piacot, a tiltás helyett az átláthatóságot erősítette. Most azonban változás jön: a kormány 2026-tól meg akarja szüntetni a készpénzes kriptováltást.
A tervek szerint tilos lesz bankjegyekért bitcoint vagy más digitális eszközt venni, minden tranzakciót azonosítható módon kell majd lebonyolítani. A hivatalos indoklás szerint nem a kriptoforgalom visszaszorítása a cél, hanem az anonimitás megszüntetése.
Parlamenti vita: „Nekem nincs bitcoinom” – „Azt senki sem tudhatja!”
A döntést Mher Grigoryan miniszterelnök-helyettes erősítette meg a parlamentben, amikor Arman Yeghoyan képviselő kérdésére válaszolt. Yeghoyan, aki a Civil Szerződés párt frakciójában ül, elmondta: több kriptós vállalkozás is megkereste, mert attól tartanak, hogy a készpénzes tilalom ellehetetleníti a működésüket.
„Én nem a saját érdekemben szólalok fel. Nekem például nincs bitcoinom” – mondta Yeghoyan. Erre Grigoryan azonnal visszaszúrt: „Senki sem tudhatja, hogy van-e önnek. Vagy mondjuk nekem.” A miniszterelnök-helyettes ezzel arra célzott, hogy a kriptovaluták birtoklása sokszor anonim, és kívülről gyakorlatilag ellenőrizhetetlen.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a kormány nem akarja megfojtani a digitális pénzek forgalmát az ország gazdaságában, de fontos, hogy a tulajdonosok azonosíthatók legyenek. Enélkül nő az adóelkerülés veszélye, és lehetetlenné válik az anonim kriptoeszközök útjának követése.
A szabályozás célja: a kriptó ‘pénzügyi higiéniája’
Az örmény parlament májusban fogadta el az „On Crypto Assets” törvényt, amely már jelezte: a kormány a teljes tilalom helyett szabályozott kereteket akar bevezetni. A törvény kötelezővé teszi, hogy a kriptót kibocsátó vagy kereskedő cégek felfedjék tulajdonosaikat a Központi Bank felé, és megfeleljenek a tőkekövetelményeknek.
Nikol Pashinyan miniszterelnök kabinetje szerint erre azért volt szükség, hogy „pénzügyi higiéniát” teremtsenek a szektorban: világos legyen, ki honnan és milyen forrásokkal vesz részt a piacban. A jogszabály emellett zöld utat ad a hagyományos bankoknak is, amelyek már jelezték érdeklődésüket a kriptós szolgáltatások iránt.
Armen Nurbekyan, a jegybank alelnöke áprilisban arról beszélt: a végső cél egységes szabályok kialakítása a kriptoeszközökre, a befektetők és fogyasztók jogainak védelme mellett.
Crypto-friendly, de anonim mód nincs tovább
Az elmúlt években több kriptobarát kezdeményezés is indult az országban, amelyek jelezték nyitottságát a digitális gazdaság felé. Örményország a most készülő szigorítás ellenére sem tekinthető kriptoellenesnek: a törvényhozás célja nem a Bitcoin vagy más digitális valuták betiltása. A kormány ehelyett pragmatikus szabályozást hirdetett, amellyel egyszerre akarja ösztönözni az innovációt és csökkenteni a pénzmosás, illetve adóelkerülés kockázatait.
Martin Galstyan jegybankelnök ugyanakkor figyelmeztetett: a kriptovaluták új technológiákon alapulnak, és emiatt eleve kockázatosak, hiszen alkalmasak a pénzmozgások eltüntetésére. Hangsúlyozta: a bankoknak meg kell tanulniuk „racionálisan kezelni ezeket a kockázatokat”.
Szabadság kontra ellenőrzés – megosztja a közösséget az új szabály
A készpénzes váltás betiltása kettős érzést kelt a kriptós közösségben. Egyesek szerint ez egyenes út a teljes átláthatóság felé: az állam így biztosítja, hogy a piac tisztán működjön, a csalások, adóelkerülések visszaszoruljanak. Mások azonban úgy látják: az, hogy minden tulajdonost nyilván kell tartani, és minden tranzakció nyomon követhető lesz, épp a kriptovilág alapvető ethoszát – a szabadságot és az anonimitást – számolja fel.
A vita tehát nem arról szól, hogy maradhat-e kripto Örményországban – marad, sőt, a szabályozásnak köszönhetően talán még erősebben jelen lesz a pénzügyi rendszerben. A kérdés inkább az, mennyit őrizhet meg abból a szellemiségből, amely miatt eredetileg megszületett.