Titokzatos biológiai anyagok miatt tartóztatták le a Harvard kutatóját
Egy orosz származású kutatónő, aki korábban a Harvard Egyetemen végzett tudományos munkát, jelenleg egy amerikai börtönben van előzetes letartóztatásban, miután biológiai mintákkal tért vissza az Egyesült Államokba, engedély nélkül. Az eset túlmutat egy egyszerű vámügyön – összefonódik a bevándorláspolitika, a tudományos szabályozás és a nemzetközi feszültségek kérdéskörével is.
Váratlan felfedezés a reptéren – miért kellett megállítani egy tudóst?
Február közepén egy Párizsból érkező járat landolt Boston nemzetközi repülőterén, fedélzetén egy különleges utassal: Kseniia Petrova, 31 éves orosz állampolgár, aki a Harvard Egyetemen kutatóként dolgozott, és korábban a moszkvai genetikai intézetekben végzett tudományos munkát. A nő poggyászát a vámellenőrzés során kiemelt figyelemmel vizsgálták meg, és az ellenőrök egy táskában olyan biológiai tartalmú csomagokra bukkantak, amelyek szokatlannak bizonyultak: mikroszkopikus minták, többek között békaembriók mikrocentrifugákban, valamint paraffinba ágyazott embriók és festett metszeteket tartalmazó tárgylemezek is előkerültek.
A vámosok első körben rákérdeztek, hozott-e magával bármilyen biológiai anyagot, amire Petrova határozottan nemet mondott. Később, miután ismét szembesítették a tartalommal, elismerte, hogy kutatási célú mintákat szállított, amelyeket Párizsból hozott magával. A probléma abban állt, hogy az ilyen jellegű biológiai anyagok bevitele az Egyesült Államokba kizárólag külön engedéllyel történhet – ilyen engedély azonban sem a csomagban, sem a dokumentációi között nem szerepelt. Ez elegendő volt ahhoz, hogy az illetékesek azonnali intézkedéseket tegyenek, és kétségbe vonják belépésének jogszerűségét.
Hivatalos vádemelés és hosszan tartó őrizet
A reptéri incidens után Kseniia Petrova először az amerikai bevándorlási hatóság, az ICE (Immigration and Customs Enforcement) őrizetébe került, mivel az engedély nélküli biológiai minták miatt az országba történő belépését megtagadták. Több héten keresztül egy louisianai bevándorlási központban tartották fogva, aminek jogosságát Petrova később megkérdőjelezte. Ezért még a vádemelés előtt pert indított a Trump-adminisztráció ellen, azt állítva, hogy fogva tartása önkényes és törvénytelen. Ebben a polgári perben kérte szabadlábra helyezését, és az ügyet egy vermonti szövetségi bíró tárgyalta.
Ezzel párhuzamosan – hetekkel az őrizetbe vételt követően – az ügyészek végül büntetőeljárást is indítottak ellene. A vádirat szerint Petrova tudatosan próbált meg biológiai anyagokat az Egyesült Államokba csempészni, anélkül hogy a szükséges engedélyeket beszerezte volna. Ez a cselekmény az amerikai szövetségi törvények értelmében súlyos bűncselekménynek számít: a „csempészet” vádpontja akár 20 év szabadságvesztéssel és 250 ezer dolláros pénzbírsággal is büntethető.
Különösen figyelemre méltó, hogy a büntető vádemelés időzítése egybeesett azzal a nappal, amikor a bíróság Petrova bevándorlási ügyét tárgyalta. Ez több jogvédő és Petrova ügyvédje szerint nem véletlen, hanem arra utalhat, hogy a hatóságok így próbálták megerősíteni a fogva tartás jogalapját, és ezzel nehezebbé tenni a tudós szabadlábra helyezését.
Kapcsolódó tartalom: Ki mondta, hogy tudósnak kell lenned ahhoz, hogy hozzájárulj a tudományhoz?
A védelem szerint az egész politikai koncepció
Petrova jogi képviseletét ellátó ügyvéd, Gregory Romanovsky szerint az egész ügy mögött politikai szándék áll. Úgy véli, hogy a vádemelés időzítése nem véletlen, hanem tudatos döntés eredménye, amelynek célja az volt, hogy Petrova szabadlábra helyezését megnehezítsék, és ezzel elősegítsék minél gyorsabb kitoloncolását Oroszországba. Romanovsky nyilatkozatában hangsúlyozta: „Ez a vád megalapozatlan, és kizárólag arra szolgál, hogy ügyfelemet bűnözőként állítsák be, ezzel igazolva a fogva tartás szükségességét.”
Az ügyvéd elmondása szerint Petrova nem szándékosan szegte meg a szabályokat, hanem egyszerűen nem volt tisztában azzal, hogy a kutatási célú biológiai minták behozatalához külön engedély és hivatalos bejelentés szükséges. A vádhatóság azonban másként látja a helyzetet: az ügyészség szerint a nő tudatában volt az előírásoknak. Ezt támasztják alá azok az SMS-üzenetek is, amelyeket a hatóságok Petrova telefonjában találtak. Egyik ismerőse – feltehetően tudományos munkatársa – egy üzenetben egyenesen rákérdezett, hogyan tervezi a vámellenőrzést átvészelni a mintákkal. Erre Petrova állítólag azt válaszolta: „Még nincs tervem. Nem tudom lenyelni őket.” A vádlók ezt úgy értelmezik, mint egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a kutatónő tudta, szabályt sért, mégis megpróbálta kijátszani a rendszert.
Az ügy politikai visszhangja
Az ügy gyorsan túlnőtt a bírósági falakon, és politikai visszhangot kapott. Andrea Joy Campbell, Massachusetts állam főügyésze május 12-én hivatalos jogi beadványt nyújtott be, amelyben határozottan ellenezte, hogy Kseniia Petrova továbbra is őrizetben maradjon. Campbell álláspontja szerint az eset nem tekinthető elszigetelt incidensnek: szerinte Petrova esete egy szélesebb, rendszerszintű jelenség részét képezi, amely során a szövetségi hatóságok visszaélnek a hatalmukkal nem amerikai állampolgárságú tudósokkal és kutatókkal szemben. A beadványban úgy fogalmazott, hogy ez a fajta fellépés „politikailag motivált és embertelen hatalomgyakorlás”, amely különösen a Trump-kormányzat idején vált jellemzővé.
Campbell hangsúlyozta azt is, hogy Petrova nem egy hétköznapi eset: kutatása kifejezetten jelentős területet érintett, hiszen a Harvard Egyetemen a neurodegeneratív betegségek – például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór – molekuláris mechanizmusait tanulmányozta. Ezek a kutatások nemcsak tudományos szempontból számítanak kiemelkedő fontosságúnak, hanem társadalmi és gazdasági jelentőségük is óriási. Ezért szerinte különösen aggasztó, hogy egy ilyen munkát végző szakember ilyen bánásmódban részesül. A Harvard Egyetem hivatalos nyilatkozatban közölte, hogy „figyelemmel kíséri az ügy alakulását”, de további kommentárt nem fűzött a történtekhez.