Oroszország adóval sújtja a külföldi kriptobányászati szolgáltatásokat
Oroszország újabb szabályozási szigorítással készül a kriptobányászati szektorban. Ezúttal a külföldi ügyfeleket kiszolgáló adatközpontokat és energiaszolgáltatókat veszik célba – az áfa megfizetése mostantól nem kerülhető el.
Az adóhatóság lépései: új szabályok, új kötelezettségek
Az orosz pénzügyminisztérium új javaslata szerint azoknak a cégeknek, amelyek bányászati kapacitást vagy eszközöket adnak bérbe külföldi ügyfeleknek, a jövőben általános forgalmi adót (ÁFA-t) kell fizetniük. Az intézkedés célja, hogy egyértelműbb adózási kereteket hozzanak létre a kriptobányászatot támogató szolgáltatások számára. A javaslat nemcsak a bérbeadást végző cégekre vonatkozik, hanem azokra az energiaszolgáltatókra is, amelyek áramot szolgáltatnak ilyen bányászati műveletekhez. Az adófizetési kötelezettség minden esetben fennáll, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás napi, havi vagy éves időtartamra szól. A pénzügyminisztérium szerint a jelenlegi törvények hiányos fogalmazása zavart okozott az iparágban, ezért az új rendelkezések célja az átláthatóság növelése.
Kapcsolódó tartalom: Akiknek mindent szabad: Oroszország államilag támogatott kriptotőzsdét indít az elit befektetők számára
A regisztráció nem csak formalitás
Az év elején hatályba lépett törvény értelmében minden ipari méretű kriptobányásznak és úgynevezett „bányászati infrastruktúra-üzemeltetőnek” (MIO) kötelező regisztrálnia a szövetségi adóhatóságnál. A legutóbbi adatok szerint április 1-ig 606 bányászati vállalkozás és 116 MIO jelentkezett be a rendszerbe, de a hatóság szerint ennél jóval többen működnek az országban. Felmerült már a büntetőjogi felelősség bevezetése is azokkal szemben, akik elmulasztják a regisztrációt, de az adóhatóság egyelőre türelmet kér – szerintük sok cég még csak most ismerkedik az új szabályozási környezettel.
Kriptobányász „szállodák” és adatközpontok virágzása
Oroszországban továbbra is jelentős kereslet mutatkozik a bérelhető kriptobányászati központok iránt. Ezek a létesítmények speciálisan kialakított adatközpontok, amelyek helyet, áramellátást, hűtést és üzemeltetési támogatást nyújtanak mások tulajdonában lévő bányászgépek számára. A kisebb központok kapacitása jellemzően 14 megawatt körül mozog, míg a nagyobbaké meghaladhatja a 100 MW-ot is. A szolgáltatást gyakran külföldi befektetők és bányászati társulások veszik igénybe, kihasználva Oroszország viszonylag olcsó villamosenergiáját és kedvező működtetési feltételeit. Bár egyes nemzetközi szereplők az ukrajnai háború kitörését követően kivonultak, sokan továbbra is aktívan jelen vannak az orosz piacon.
Nem csak adóbevétel, geopolitikai cél is
Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint a kriptobányászatból származó adóbevételek önmagukban nem hoznak látványos költségvetési áttörést. Ugyanakkor úgy véli, hogy a bányászott digitális eszközök komoly szerepet játszhatnak az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók enyhítésében, különösen a külkereskedelemben történő elszámolások során. Az Ipari Kriptobányász Szövetség szerint, ha a bányászatot teljes mértékben törvényesítenék és szabályoznák, az ország akár évi 50 milliárd rubel – azaz körülbelül 612 millió dollár – adóbevételre is számíthatna. Az első hivatalos adóbevallási időszak április 25-én zárult, így hamarosan kiderül, mennyi bevételt sikerült ténylegesen realizálni.