Elbukott a BitRiver: csőd szélén áll Oroszország legnagyobb bitcoin-bányászata
A kriptovaluta-piac robbanásszerű növekedésével és a mesterséges intelligencia megjelenésével a kriptovaluta-bányászatok milliárdos vállalatokká nőtték ki magukat, köszönhetően annak, hogy a bányászott tokenek ára felértékelődött, szolgáltatásukat pedig AI-adatközpontként is működtetik. A globális gazdaság kulcsfontosságú szereplői többek között Oroszországban telepedtek le, ahol olcsó az energia, a klíma pedig megfelelő – ilyen vállalat a BitRiver is.
Ám az ország piacvezető vállalata most sajnos a szektor kockázatainak is az áldozata: az adózási struktúra, az energiahiány és a nemzetközi, illetve helyi szankciók a csőd szélére sodorták a vállalatot. Ez a krízis rávilágít a bányászat dinamikájára, ahol a szabályozás és a fenntarthatóság egyensúlya dől el.
A BitRiver mélyrepülése
Közel két éve, 2024 februárjában jelentette be a BitRiver, hogy óriási, 100 MW-os kriptobányászati központot hoz létre Kelet-Szibériában, ami meghaladja a 15 millió dolláros költségvetést is. Most azonban a Fox Group, a BitRiver 98%-os tulajdonosa ellen a szverdlovszki bíróság megfigyelési eljárást indított, miután a szibériai Infrastruktúra 9,2 millió dollár tartozást követelt vissza nem szállított bányagépek miatt.
A cég 15 adatközpontja, 175 ezer rigje és 533 MW kapacitása ellenére Irkutszk, Burjátia és Incsusетиában leálltak a műveletek hatósági tilalmak és áramtartozások miatt, százmilliós rubeles követelésekkel. Alapítója, Igor Runets CEO házi őrizetbe került háromrendbeli adócsalás vádjával, állítólag vagyonát rejtette el. Az AInvest beszámolója szerint több mint 8000 illegális bányászgépről van szó, amely teljesen megbénította a helyi energiaellátást.
Az orosz bányászat árnyoldala
A kriptovaluta-bányászat kifejezetten népszerű Oroszországban annak ellenére, hogy folyamatos konfliktusok kereszttüzében áll a szektor: a bányászat 2025-ben 33%-kal nőtt, elérve a 4 GW-os teljesítményt, részben gázgenerátorokkal, hogy megkerüljék az energiakrízisből fakadó hálózati korlátozásokat – a 2024-es legalizáció után.
Az amerikai szankciók és a japán partnerek kiválását követően azonban a BitRiver piacainak jelentős részét elvesztette, melyből leginkább az SBI kiválása az, ami meghatározónak mondható. A helyzetet súlyosbítja, hogy az illegálisan működő bányászatok csak Szibériában 140 ezer áramkrízist okoztak, ezzel elérve azt, hogy régióban 2031-ig tiltva legyen a szektor.
A tiltások ellenére a szibériai bányászatok 26 ezer BTC-t termeltek ki, amik jelenlegi áron közel kétmilliárd dollárt érnek – ezzel pedig Oroszországot a második legnagyobb kriptovaluta-bányászává tették.
„Oroszország 2-3 éven belül globális vezető lehet a bitcoin-bányászatban.”
– nyilatkozta nemrégiben Igor Runets, a BitRiver vezérigazgatója
A BitRiver bukása nem csupán egy vállalat végét jelzi, hanem vészcsengő az orosz bányászat számára: csak a szigorú szabályozás, fenntartható energia és AI-alapú hatékonyság menti meg a szektort a további összeomlásoktól. Kezelve exportként, Oroszország továbbra is világelső lehet, miközben globálisan a bányászat robban – új technológiák, zöld áramforrások hajtják. Egyensúly nélkül azonban a BitRiver sorsa vár mindenkire.