Így cselezi ki Oroszország a szankciókat Kirgizisztánon keresztül
2022 februárja óta nem szól másról a geopolitika, mint Oroszország ellehetetlenítése – legyen szó a sportdiplomáciáról, a gazdasági rendszerekről és mindenről, ami a globális együttműködést takarja. A digitális világ azonban soha ennyire nem volt összekötve a politikával, mint a napjainkban.
Az ukrajnai háború következtében Oroszország kiszorult az olyan rendszerekből, mint a SWIFT, amiket a nagyhatalom kriptovalutákkal – és egy nem várt kirgiz segítséggel – oldhat meg. Így próbálja kijátszani az ország a nemzetközi pénzügyi korlátozásokat.
Új pénzügyi bástya Oroszországnak
2022 óta jelentősen megnőtt Kirgizisztán szerepe az orosz pénzügyi stratégia szempontjából. Egy, a blockchain-szakértő TRM Labs által publikált jelentés szerint számos, Kirgizisztánban bejegyzett kriptotőzsde gyakorlatilag üres, „papíron” létező cégként működik, közös címekkel, tulajdonosokkal, esetenként logisztikai vállalatokkal is átfedések mutatkoznak. Ezeket az entitásokat gyakran használják Oroszországban – sőt, bizonyos esetekben az orosz állami szankciók által érintett szereplők is –, hogy pénzt utaltassanak át, vagy technológiai eszközökhöz jussanak kiemelten a háborús erőfeszítések támogatására.
Oroszország az invázió kezdete óta alternatív pénzügyi és logisztikai csatornákat keres: Kirgizisztán egyszerre vált áruforgalmi és kriptopénz-központtá. A kriptós cégeket segítik a helyi, rugalmas szabályok is: 2022-ben Kirgizisztán jogilag ismerte el a virtuális vagyoneszközöket, bevezette az engedélyeztetést, de szakértők szerint a felügyelet továbbra is hézagos, ami lehetőséget ad a visszaélésekre.
Alkalmazkodás Oroszországban
Oroszország tehát nem csak a Krím annektálása óta tapasztalja a pénzügyi elszigeteltséget, de az utóbbi években, a széles körű szankciók miatt, a digitális valuták kiemelt szerepet kaptak. Moszkva hivatalosan ugyan óvatos a teljes kriptointegrációval, de a törvényhozás egyre inkább a rendszerbe kívánja illeszteni a blokklánc-technológiát. Miközben a Bitcointól és más stabil kriptovalutáktól remélik a nemzetközi utalások lebonyolítását, az orosz pénzügyi infrastruktúra jelentős része igyekszik kihasználni a decentralizált hálózatokat.
Szimbolikus lépés, hogy a moszkvai rangos Felső Közgazdasági Iskola már külön képzést is indított a szankciók kijátszására — jelezve, hogy az orosz állam stratégiailag készül egy hosszú távú, „szankciótűrő” gazdasági modellre.
Szigorodó szabályok, új játszmák
Miközben globálisan szigorodnak a kriptopénz- és pénzmosás-ellenes szabályok, Oroszország és Kirgizisztán példája jól mutatja, mennyire nehéz a decentralizált ökoszisztémákat hatékonyan felügyelni. A nemzetközi közösség is egyre komolyabban veszi ezt a fenyegetést: 2025 nyarán például az amerikai hatóságok már vádat emeltek olyan orosz állampolgár ellen, aki New Yorkból kriptovalután keresztül mozgatott úgynevezett érzékeny technológiákat vagy pénzeket orosz bankok számára.
Nem kis kihívás, hogy a kiskapuk sok esetben akár gyorsan át is telepíthetők régiók vagy országok között. Emiatt egyre sürgetőbbé vált a nemzetközi együttműködés, különösen a „laza” szabályozású országok hatóságaival.
Lehetőségek és veszélyek
Az orosz-kirgiz kriptokapcsolat nem csak egyedülálló pénzügyi trükk, hanem intő példa arra is, hogy a digitális valuták hogyan írhatják át a globális szabályokat. Bár a kriptoszektor lehetőséget nyújt gazdasági fejlődésre, egyben a kockázatok is megsokszorozódnak. A jövő kulcskérdése, hogy a nemzetközi szereplők képesek lesznek-e lépést tartani a technológia által nyújtott kibúvókkal, vagy a decentralizált pénzügyek végérvényesen megbontják a hagyományos pénzügyi szankciók hatékonyságát.