Egy egész ország az Ethereumra építi a digitális személyazonosítást
Bhután merészet lép: a himalájai királyság az állampolgári digitális személyazonosság (NDI) magját Ethereumra költözteti. A cél az, hogy 2026-ra az ország mintegy 800 ezer lakosa saját eszközéről, önrendelkező módon kezelhesse az igazolásait – olyan architektúrában, ahol a hálózat biztonsága és a felhasználói kontroll egyszerre érvényesül.
Mi változik az állami digitális identitásban?
Bhután útja 2023-ban indult egy jelképes regisztrációval, majd egy engedélyezett (permissioned) Hyperledger-megoldással. 2024-ben a rendszer a Polygonra költözött az alacsonyabb díjak és a zero-knowledge proofok miatt, melyek lehetővé teszik az adatok felfedés nélküli igazolását. Most új fejezet jön: az Ethereumra váltás a decentralizáció és a globális biztonsági garanciák miatt. A kormányzati oldal szerint ez a lépés teszi a rendszert „gyakorlatilag megzavarhatatlanná”, és hosszú távon stabil alapot ad a közszolgáltatások digitális működéséhez.
Miért pont Ethereum – és miért most?
A világban két dolog egyszerre erősödik: egyre több az identitáslopás, miközben emberek milliárdjainak nincs olyan igazolása, amit online hitelesen lehetne ellenőrizni. A központi adatbázisok fenntartása drága, és egyetlen biztonsági rés is milliókat érinthet. Bhután válasza az önrendelkező digitális személyi (self-sovereign identity): minden állampolgár a saját telefonján kap egy titkosított „igazolványtárcát”. Ebben a tárcában olyan hivatalos igazolások tárolhatók, mint a születési dátum, a lakcím vagy a végzettség. Ezeket az állam digitálisan hitelesíti, a tulajdonos pedig maga dönti el, mikor és kinek mutat belőlük – akár úgy is, hogy csak a szükséges tényt bizonyítja (például elmúlt 18 éves), anélkül hogy a teljes adatot kiadná. Így az adatok nem egy sebezhető központi rendszerben, hanem a felhasználó ellenőrzése alatt maradnak.
Ez is érdekelhet: Bhután Bitcoinja a Binance-en kötött ki: Mi áll a háttérben?
Költségek, skálázás és nemzetközi minták
A Világbank korábbi becslései szerint a „hagyományos” ID-rendszerek éves fajlagos költsége 5–10 dollár körül mozog, különösen alacsony jövedelmű országokban. A bhutáni modell a tranzakciós díjak és validátorköltségek függvényében 1 dollár alá viheti az éves költséget felhasználónként. Közben a blokklánc-alapú személyazonosítás másutt is bizonyít: az ENSZ közös nyugdíjalapja egy hasonló rendszerrel adminisztratív terheit és archiválási költségeit radikálisan csökkentette, és közel teljesen digitális megtartást ért el a felhasználók körében. Bhután ezt a hatékonyságot szeretné országos léptékben reprodukálni.
Mit jelent ez az Ethereum számára – és mi jöhet utána?
Ha a terv beválik, Bhután az elsők között lehet, ahol az állami digitális szolgáltatások nyilvános, decentralizált blokkláncon futnak. Ez nemcsak technológiai mérföldkő, hanem „puha hatalmi” siker is az Ethereum számára: erősíti a szerepét mint olyan alapréteg, amelyen pénzügyi műveletek és különféle adatok biztonságos elszámolása történik. A megbízható, ellenőrizhető digitális személyazonosság ráadásul utat nyit a valós eszközök tokenizálásához – például ingatlan-nyilvántartások, diplomák vagy szakmai engedélyek digitális, igazolható másolataihoz –, ahol a jogosultságokhoz elengedhetetlen a hiteles azonosítás. Mivel ma a tokenizált valós eszközök többsége amúgy is Ethereumon fut, Bhután lépése az egész ökoszisztéma fejlődését felgyorsíthatja.