Pakisztán nyitott a kriptók felé: egyből ugrott a Nemzetközi Valutaalap
Pakisztán szépen csendben jutott el odáig, hogy a legnagyobb új belépő legyen a kriptoszektorban az elmúlt időszakban. A hatalmas ázsiai államban ugyanis márciusban az ország kriptotanácsának újonnan kinevezett vezérigazgatója, Bilal Bin Saqib azt javasolta, hogy az ország többletenergiáját Bitcoin bányászatra használják fel. Ugyanő május 28-án jelentette be azt is, hogy az ország létrehozza saját, államilag irányított bitcoin stratégiai tartalékát. Szintén májusban jött a hír, hogy a külföldi befektetések bevonzása érdekében 2000 MW energiát különítenek el a kriptobányászat és az adatközpontok számára. A kezdeményezést a pakisztáni kriptotanács irányítja és a pénzügyminisztérium támogatja. Emellett kedvezményes energiaárakkal is támogatnák a bányászati szektort. Ilyen hírek mellett nem csoda, hogy a kriptókkal annyira nem baráti nemzetközi szervezetek rohantak az országhoz háborogni.
A kriptobányászat felé fordul Pakisztán, egyből megjelent az IMF panaszkodni
Ahogy Salvador esetén is láttuk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hírek hallatán megjelent Pakisztánban is. Elutasította Pakisztán azon javaslatát, hogy a kriptobányászati műveletek számára támogatott villamosenergia-tarifákat kínáljon. Helyi hírek szerint a kormány még mindig tárgyal a nemzetközi szervezetekkel a terv finomításáról. Az IMF elutasításáról szóló hírt Dr. Fakhray Alam Irfan pakisztáni energiaügyi miniszter ismertette a szenátus energiaügyi állandó bizottságának ülésén. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a terv további terheket róhat az energiaszektorra. Továbbá az ügynökséget aggasztják a piaci torzulások a pakisztáni támogatott energiaárakra vonatkozó javaslat miatt. De amióta bejelentette Pakisztán a tervét, azóta folyamatosan csak aggályok jönnek az IMF részéről. Még az elmúlt hónapban fogalmaztak meg jogi és ellátási aggályokat a kérdéskör vonatkozásában. Az alap figyelmeztetett továbbá az erőforrások elosztására és az áramdíjakra gyakorolt tovagyűrűző hatásokra.
Azért tegyük hozzá, hogy a pakisztáni kriptotanács tisztában van a helyzettel. De a Bitcoin-bányászat támogatása több ok miatt is lenne nagyon jó az országnak. Több mint 2000 megawatt többlet villamos energiával rendelkezik, különösen a csúcsidőszakon kívüli időszakokban. Ahelyett, hogy hagyná ezt a kapacitást kárba veszni, miközben továbbra is fix költségeket fizet az erőműveknek, a kormány átirányíthatja azt a Bitcoin-bányászat és a mesterséges intelligencia adatközpontok számára, bevételeket generálva az egyébként fel nem használt energiából. Plusz a versenyképes villamosenergia-díjak és adókedvezmények nyújtásával Pakisztán a kriptobányászat regionális központja is lehetne. De lehet még sorolni az előnyöket, mint a magasan képzett pozíciók megjelenése a munkaerőpiacon vagy éppen a digitális infrastruktúra jelentős fejlődése. Ráadásul az energiaügyi miniszter a fentebb említett bizottsági ülésen arról is beszélt, hogy hogyan lehetne a kezdeményezés keretein belül az illegális energiahasználat, az áramlopás kérdését megoldani.
A Bitcoin-bányászatban legaktívabb ország egyébként Oroszország, az Egyesült Államok és Kína. Mindhárom helyen a fő motorja a szektornak a rendkívül olcsó, szinte ingyenes energia. Ugyanez a helyzet Paraguayban, Norvégiában és Kanadában is. És csak érdekességként a végére: Magyarország sem áll rosszul megújuló energia tekintetében. Eléggé egyoldalú ugyan a portfólió, hiszen az ország elektromos energiájának 25%-át napenergiából nyeri (ez Európában a legnagyobb arány). Ez viszont a napos időszakokban generál csak többletet. Ha ezt jobban felhasználná az ország, akkor az AI adatközpontok és a kriptobányászat itt is ígéretes opció lehetne, már ha nem lenne a szabályozói berkekben a kriptoellenes mentalitás, illetve az extraadókkal megspékelt általános üzleti környezet.