Petíció a magyar kriptovaluta-törvény ellen

Egyre több a kérdőjel a magyar kriptovaluta-közösségben, akik eddig ugyan csak az ország egy kis részét fedték le, a július elsején életbelépő törvénymódosítás következtében összefogtak, és szeretnék megállítani együtt a digitális eszközök üldözését.

Miután a Revolut azonnali hatállyal megszüntette szolgáltatásait és a Bitstamp is korlátozta azokat, a magyar kriptovaluta-kereskedők petíciót indítottak, melyet a Magyar Országgyűléshez kívánnak eljuttatni, hogy véget érjen – vagy ne súlyosbodjon – az innovatív digitális eszközök üldözése hazánkban.

Tiltakozás a bizonytalanság ellen

A 2025. július elsején életbelépő magyar törvénymódosítás rendesen felkorbácsolta az amúgy sem túl rózsás kedélyeket Magyarországon. A magyar kriptovaluta-közösség tagjai – köztük kisbefektetők, startupok, fejlesztők – tiltakozó petícióban fordultak az Országgyűléshez, hangsúlyozva, hogy a törvény szövege homályos, végrehajtási részletszabályok nélkül jogbizonytalanságot teremt, és akár több év szabadságvesztéssel is fenyegeti azokat, akik eddig jogszerűen fektettek be digitális eszközökbe.

Az érzelmi reakciókban a csalódottság, düh és félelem keveredik, hiszen félmillió magyar állampolgár jövője vált bizonytalanná, miközben a szektor innovatív vállalkozásai a fennmaradásért küzdenek. Ez a trend egyébként is teljesen szembemegy mind a globális, mind pedig a regionális hozzáállással, hiszen mindenki szeretne egy kis szeletet a kripotvaluták tortájából – kivéve Magyarország.

A magyar útkeresés

Miközben a világ vezető gazdaságai – az Egyesült Államoktól az Európai Unióig – a digitális eszközök szabályozását az innováció és a felhasználói biztonság egyensúlyára próbálják építeni, Magyarország egyedülállóan szigorú megközelítést választott.

Az EU-ban például a MiCA (Markets in Crypto-Assets) rendelet célja, hogy egységes, átlátható keretet teremtsen, amely támogatja a piac fejlődését, miközben védi a befektetőket. Ezzel szemben a magyar szabályozás inkább elrettent, mint ösztönöz: a nemzetközi szereplők – például a Revolut vagy a Bitstamp – már felfüggesztették szolgáltatásaikat a magyar ügyfelek számára, a Bybit pedig kizárólag EU-s platformján engedélyezi a magyarországi hozzáférést. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a szigor nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacról is kiszoríthatja Magyarországot.

Értékütközés Magyarországon

A kriptovaluták lényege a decentralizáció, az innováció és a pénzügyi szuverenitás. Ezek az értékek gyakran visszaköszönnek a magyar kormány kommunikációjában is, amely büszkén hirdeti a nemzeti önrendelkezést és a versenyképesség fontosságát. Mégis, a mostani döntés szembemegy ezekkel az elvekkel: ellehetetleníti az új iparágakat, visszaveti a digitális gazdaság fejlődését, és csökkenti Magyarország esélyét arra, hogy regionális fintech központtá váljon.

Könnyen lehet, hogy a döntéshozók a háttérben egy saját, európai és magyar szabályozásoknak megfelelő kriptovaluta-váltó létrehozásán dolgoznak, amely teljesen versenymentes környezetben indulhatna el. Nem ez lenne az első ilyen próbálkozás a magyar kormány részéről, hiszen néhány évvel ezelőtt a szerencsejáték-iparágat is hasonló körülmények között „államosították”.

Bár biztosan hiánypótló lenne egy ilyen platform, valljuk be, sem a közszféra fejlettsége, sem pedig a versenyhelyzet megszűnése nem tenne jót a magyar kriptovaluta-iparnak: egy monopolhelyzetben lévő vállalat ugyanis kedve szerint állíthatná be a tranzakciós díjakat, a szolgáltatásokat, valamint a felhasználókat érintő döntéseket, ami egy ilyen szabad iparágban inkább kártékony, mint hasznos.

Egy elvesztegetett lehetőség árnyékában

A jelenlegi helyzetben Magyarország könnyen elveszítheti digitális szuverenitását, miközben a szomszédos országok előnyt kovácsolnak a nyitottságból és a modern szabályozásból. A kriptovaluták nem ellenségek, hanem eszközök egy versenyképesebb, innovatívabb jövő felé. Ha most bezárkózunk, nemcsak egy iparágat veszítünk el, hanem a jövőnket is. Ez a törvény – ahelyett, hogy védelmet adna – inkább elzárja a magyarokat a digitális gazdaság lehetőségeitől, és egy szomorúbb, elszigeteltebb jövő felé terel minket.

A petíció jellegéről és céljáról bővebb információ itt olvasható.

Jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Részletes jogi információ