Plasma ICO: botrányok közepette indult el az új blokkláncprojekt
A Plasma nevű új blokkláncprojekt június 9-én elindította saját ICO-ját, vagyis nyilvános tokenértékesítését. Azonban a bejelentés után néhány perccel máris botrány robbant ki. Bár a Plasma célja, hogy stabilcoinokra optimalizált, gyors és skálázható blokkláncot hozzon létre, sokan úgy érzik, az indulás inkább csak a nagy halakról szólt, mintsem a közösségről.
Mi történt a Plasma ICO során?
A Plasma ICO-ja nem a klasszikus értelemben vett tokenértékesítés volt. A vásárlók nem közvetlenül a XPL tokent vették meg, hanem úgynevezett unitokat (egységeket), amelyek később biztosítják számukra a jogot a tokenek megvásárlására. Az indulás napján 250 millió dolláros teljes befizetési korlátot szabtak meg, egy pénztárca pedig maximum 50 millió dollárral vehetett részt.
A befizetési keretek azonban szinte pillanatok alatt beteltek. Ez azonnal gyanút ébresztett a kriptoközösségben.
Többen azzal vádolták meg a projektet, hogy valójában egyetlen bálna – állítólag Justin Sun – dominálta a vásárlásokat. Bár konkrét bizonyíték nem került elő Sun részvételére vonatkozóan, a legnagyobb tárcákba történő utalások alapján sokan továbbra is úgy vélik, az elosztás rendkívül aránytalan lett. Az Etherscan adatai szerint a 10 legnagyobb pénztárca a teljes (időközben 500 millió dollárra emelt) allokáció közel 40%-át vitte el. Ez gyakorlatilag a kezdeti limit 80%-ának felel meg. Összesen 1 108 tárca vett részt a vásárlásban.
Etherscan blokklánc adatok
Egyes vásárlók extrém gázdíjakat fizettek, hogy biztosan bekerüljenek az első blokkokba – volt, aki állítólag közel 100 ezer dollárt áldozott erre.
Ki áll a Plasma projekt mögött?
A Plasma mögött amúgy is komoly nevek sorakoznak. A projektet támogatja többek között a Bitfinex és a Tether, valamint Peter Thiel (a Paypal társalapítója) és Paolo Ardoino, a Tether jelenlegi vezérigazgatója.
A korai befektetők bizalma nem véletlen: a Plasma technológiája valóban ígéretes, különösen, ha megértjük, mit is kínál valójában.
Mi az a Plasma?
A Plasma egy második rétegű (Layer-2) skálázási megoldás, amely az Ethereum blokkláncára épül. A célja, hogy lehetővé tegye a magas tranzakciószámot úgy, hogy a feldolgozást ne a fő hálózat (mainnet) végezze, hanem úgynevezett alláncokra (child chains) bízza.
Ezt a koncepciót 2017-ben Vitalik Buterin és Joseph Poon dolgozta ki. A rendszer lényege, hogy a fő lánchoz kapcsolódó, de attól részben független láncok dolgozzák fel a tranzakciókat. Ezek a láncok testreszabható okosszerződések formájában működnek, és külön szabályokkal rendelkezhetnek. A fő lánccal való kapcsolat révén azonban továbbra is biztosított a rendszer átláthatósága és biztonsága.
Hogyan működik a Plasma?
A Plasma intelligens szerződéseken és úgy nevezetet Merkle-fákon keresztül működik. Az alláncok a fő hálózathoz horgonyozódnak, de a tranzakciókat külön végzik el. Ezek eredményeit időnként visszaküldik a fő láncra, így az Ethereum nem terhelődik túl.
A rendszer előnye, hogy:
- Növeli a tranzakciós kapacitást, hiszen a fő lánc helyett az alláncok végzik a számításokat.
- Csökkenti a gázdíjakat, mivel a fő hálózaton kevesebb művelet történik.
- Fenntartja a biztonságot, mivel az alláncok visszaellenőrizhetők és csalásbiztos mechanizmusokkal (például ZK-SNARKS) működnek.
Vannak azonban hátrányai is. A Plasma nem tud minden típusú okosszerződést kezelni, csak az adott láncra szabottakat. Emellett az alláncról történő kiutalás lassú lehet, mivel idő kell a tranzakciók véglegesítéséhez a fő hálózaton.
A Plasma ICO-ja megmutatta, hogy a technológia iránt hatalmas az érdeklődés – ugyanakkor felveti a kérdést: mennyire decentralizált egy rendszer, ha néhány bálna viszi el a teljes készlet jelentős részét?