Piramisjáték állt a mesés hozamokat ígérő kereskedés mögött
Az elmúlt években egyre több kriptós „befektetési lehetőség” jelent meg, amelyek gyors és garantált hozamokat ígérnek. Ezek közül sok azonban valójában Ponzi-rendszerként működik, ahol a korábbi befektetők hozamát az újonnan érkezők pénzéből fizetik ki. Az egyik legújabb példa erre a RapidBit Exchange, amely különböző neveken (RapidBitEx, RapidTex, RapidBT Digital Asset Trading Platform) fut, és magát globális pénzügyi technológiai vállalatként próbálja beállítani. A valóság azonban egészen más.
Kik állnak a RapidBit Exchange mögött?
A RapidBit Exchange honlapján nem található semmilyen információ a tulajdonosokról vagy a vezetőkről. A domainnév (rapidbitex.com) 2025 májusában lett regisztrálva, kínai kötődéseket mutató adatokkal. Az oldal forráskódja és aloldalai kínai nyelvi elemeket tartalmaznak, ami egyértelművé teszi, hogy a projekt kínai hátterű adminisztrátorokhoz köthető.
A RapidBit Exchange szorosan összefonódik a Winchester Community nevű platformmal, valamint a Darvis System néven futó hálózattal. Ezeket a projekteket szintén néhány hónapja hozták létre, és kitalált vezetőkkel, stock fotókból származó „alapítókkal” próbálják hitelesnek feltüntetni magukat. Például a Winchester Community állítólagos alapítója, „Walter Cross” valójában egy modell, akinek a fotói több más kontextusban is megtalálhatók az interneten.
Hogyan működik a „gombnyomásos” Ponzi séma?
A RapidBit Exchange nem kínál valós terméket vagy szolgáltatást. A tagok csupán magát a tagságot tudják másoknak reklámozni. A „befektetés” lényege, hogy a tagok USDT-t (Tether) utalnak be, amelyért cserébe a platform 200–1000% közötti hozamot ígér. A kifizetések egy saját tokenben, a WINH-ben történnek, amelynek nincs valódi piaci értéke.
A rendszer „különlegessége” a gombnyomásos kereskedés illúziója. A tagok kapnak kereskedési jeleket, amelyeket vissza kell táplálniuk az applikációba. Ez azonban nem valós kereskedés, csupán egy áltevékenység, amivel a befektetőknek azt a látszatot keltik, hogy a nyereség az ő aktív részvételükhöz kötődik. Valójában a pénzmozgás annyiban merül ki, hogy az új befektetők pénzéből fizetik a régieket – a klasszikus Ponzi-módszer.
A befektetett USDT 14 hónapra le van kötve, előzetes kivétel esetén pedig 50% büntető díj terheli. Még a normál kifizetéseknél is van 10%-os díj, amelyet állítólag jótékony célokra utalnak – ez persze szintén csak egy álca.
Kapcsolódó tartalom: Ponzi-csalás, piramisjátékok: hogy kerüljük el az átveréseket?
Papíron legális, valójában törvénytelen
A RapidBit Exchange adminjai létrehoztak egy amerikai „RapidBit LTD” nevű céget, amelyet San Franciscóban jegyeztek be – egy Planet Fitness edzőterem címére. Ezzel próbálták elhitetni, hogy az Egyesült Államokban is legálisan működnek. A SEC-hez (Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) benyújtottak egy „mentességi” kérelmet, hogy elkerüljék a valódi regisztrációt. Ez önmagában is csalás, hiszen a RapidBit által kínált konstrukció egyértelműen értékpapír, amelyet kötelező lenne regisztrálni.
A befektetés minden pontban teljesíti a Howey-teszt kritériumait (pénz befektetése, közös vállalkozásba, profitvárakozással, mások munkája által). Ez azt jelenti, hogy az USA-ban a RapidBit Exchange jogszerűtlenül kínál értékpapírt – tehát értékpapír-csalást követ el.
A kínai bűnszervezetek és a Ponzi-gyárak
A RapidBit Exchange sajnos nem egyedülálló jelenség. Az elmúlt években Ázsiából kiindulva több száz hasonló „gombnyomásos” Ponzi rendszer bukkant fel, amelyek közül számos már gyorsan összeomlott (például az MTS Foundation, a QTCPCoin vagy a Finopta). Ezeket a csalásokat jellemzően kínai bűnszervezetek működtetik, és délkelet-ázsiai országokban – Kambodzsában, Mianmarban vagy Laoszban – létrehozott úgynevezett „scam factorykban” szervezik. Ezekben a központokban gyakran embereket tartanak fogva, akiket erőszakkal vesznek rá arra, hogy részt vegyenek az online csalások lebonyolításában.
Az Amnesty International 2025-ös jelentése szerint például Kambodzsa „a globális csalásipar epicentrumává” vált, ahol embereket tartanak fogva, és erőszakkal kényszerítik őket, hogy online átveréseket futtassanak. A RapidBit Exchange és társai ebbe a hálózatba illeszkednek.
Mit tanulhatunk ebből?
A RapidBit Exchange tipikus példája annak, hogy miként próbálják a csalók a kriptovaluták és a blokklánc körüli hype-ot kihasználni. A rendszer nem nyújt valódi szolgáltatást, a nyereség pedig kizárólag addig „működik”, amíg új pénz áramlik be. Az ilyen rendszerek törvényszerűen összeomlanak, a befektetők túlnyomó többsége pedig pénzt veszít. Ezért érdemes és fontos mindig óvatosnak lenni minden olyan projekttel, amely irreális hozamokat ígér, homályos hátterű, és nem nyújt átlátható információt a működéséről vagy az üzemeltetőkről.