54 éve szűnt meg az aranystandard, és született meg az igény a Bitcoinra
Ahogyan azt a szakemberek és a tudósok mondják, a gazdaságpolitika nem egy egzakt tudományág, mint a fizika, ahol például a gravitáció törvénye mindenképpen teljesülni fog. A piacgazdaságban az egyén döntése azonnal megváltoztat egy mintát, amely nem feltétlen tér vissza eredeti állapotához, hanem reagál több milliárd ember döntésére.
1971. augusztus 15-én Richard Nixon döntése örökre megváltoztatta az Egyesült Államok gazdaságát, amikor „átmenetileg” megszüntette a dollár aranyhoz kötött árfolyamát. Ez az „ideiglenes” intézkedés idézte elő azt, hogy a világ valutái egyre csak értéktelenednek el.
Az aranystandard megszűnése
1971 augusztusában Richard Nixon, az Egyesült Államok 37. elnöke, Camp Davidben összegyűjtötte a kormány legjobb és legképzettebb gazdasági döntéshozóit, hogy válaszokat találjanak a korszak legnagyobb kihívásaira: magas infláció, lassú gazdasági növekedés, és az úgynevezett “stagfláció”.
Ekkoriban az Egyesült Államok egyre több árut importált Európából és Japánból, ezek a kereskedelmi partnerek pedig aranyra váltották a dollárjukat, jelentősen csökkentve az USA aranytartalékait. Nixon döntése – a híres “aranyablak bezárása” – megszüntette a dollár aranyhoz kötöttségét és ezzel véget vetett a Bretton Woods-i rezsimnek, amely 1944 óta stabil alapot biztosított a világgazdaságnak.
Ahogyan az amerikai jegybank hivatalosan írja, Nixon “átmeneti” bejelentése azóta is érvényben van, pedig azt remélték, hogy csak néhány hónapra lesz szükség, amíg megóvják a dollárt az “internacionális spekulánsoktól”. Azóta egyik elnök vagy kongresszus sem lépett a visszafordítás érdekében – az “ideiglenes” intézkedésből tehát végleges, sőt világméretű pénzügyi forradalom lett.
A gyengülő fiat pénz kora
Ahogyan azt Ronald Reagan, az Egyesült Államok későbbi, 40. elnöke, nyilatkozta:
“A kormányzati programok, miután elindultak, soha nem tűnnek el. A kormányzat bürokráciája az egyetlen, ami örökkévaló lehet ezen a földön.”
Az aranyfedezet elvesztése óta a dollár – s vele együtt szinte minden nagyobb fiat valuta – szinte folyamatosan veszít értékéből. Ez nem csupán pénzügyi kérdés; az emberek nem csak a megtakarításaikat látják elinflálódni, hanem a munkájukba fektetett időt és energiát is.
Az infláció minden évben kicsit levesz abból, amit elértünk, amiért dolgoztunk, amiért félretettünk. Ez a mechanizmus lassan, de biztosan átalakítja a társadalmak szerkezetét, bizalmatlanná teszi a közgazdasági rendszert, és egyre többeket vezet alternatív megoldások kereséséhez.
Az amerikai dollár vásárlóerejének az értékcsökkenése a fogyasztói- és termelői árindexek alapján 84-87%-os volt 1971 és 2025 között. Ez azt jelenti, hogy bár egy amerikai dollár mindig egy amerikai dollár marad, ami 1971-ben 1 dollárt ért, az manapság nagyjából 13-16 centes vásárlóerőt képvisel – vagyis az árak 7-8-szorosukra emelkedtek.
Az amerikai dollár vásárlóerejének csökkenése 1971 és 2025 között – 100-ról 12,8-ra esett az index értéke.
Ezzel nemcsak az emberek megtakarítását, hanem az idejüket és az energiájukat is teljesen elinflálták, hiszen mindenért 7-8-szor annyit kell dolgozni, mint kellett 54 éve. Ez a modern gazdaság egyik legfontosabb tételmondata.
Válasz az értékvesztés korszakára
Az alternatív befektetések, mint az arany és a bitcoin, erre a problémára kínálnak megoldást. A decentralizált valuta ugyan csak 15 éve van velünk, azért hozták létre, hogy visszaadják az emberek kezébe a kontrollt, a bizalmat és a stabilitást, amit egykoron az aranystandard is biztosított.
A Bitcoin nem inflálható tetszőlegesen, nem manipulálható politikai döntésekkel, nem függ kormányok vagy központi bankok szeszélyeitől. 21 millió darab Bitcoin létezik, ennél több sosem lesz – pontosan úgy, mint ahogyan az arany készlete is korlátozott.
Ez a digitális arany nem, mint eszköz, hanem mint filozófia válik egyre népszerűbbé: “Fix the money, fix the world” – tartja a szlogen. Magyarul: javítsd meg a pénzt és megjavul a világ.
Amíg a fiat pénzek elveszítik értéküket, addig az emberek keresni fogják a megoldást: stabil, átlátható, inflációtól mentes alternatívát. A Bitcoin éppen ezt kínálja – egy új, digitális korban, ahol visszanyerhető a pénzbe, a megtakarításba, és legfőképp az időbe vetett bizalom. Ahogyan Nixon egyetlen döntése örökre megváltoztatta a pénzügyi világot, úgy a Bitcoin is új lapot nyithat ebben a történetben: az érték megőrzésének korlátlan lehetőségét.