Az SEC leleplezett egy közel 5 milliárd forintos kriptós csalássorozatot
A kriptobefektetések környezete továbbra is vonzó célpont a csalók számára, különösen akkor, ha új technológiákra és hangzatos ígéretekre lehet építeni. Egy friss amerikai hatósági ügy jól illusztrálja, hogyan kapcsolódhat össze a közösségi média, a csevegőalkalmazások és a mesterséges intelligencia fogalma egy összehangolt megtévesztési rendszerben.
Mit állít az SEC beadványa?
Az amerikai tőkepiaci felügyelet (SEC) szerint összesen hét szervezet vett részt abban a rendszerben, amely főként amerikai lakossági befektetőktől több mint 14 millió dollárt (hozzávetőleg 4.6 milliárd forintot) csalt ki. A vád szerint három cég kriptoeszköz-kereskedési platformnak hirdette magát, míg négy további szereplő „befektetési klubként” jelent meg. A hatóság szerint a hálózat 2024 januárjától 2025 januárjáig működött, és sok szempontból a modern online befektetési csalások jól ismert mintáját követte. A csalók ügyesen keverték a technológiai újdonságokat a megbízhatóság látszatával, így sokan hosszabb időre ragadtak a rendszerben.
Közösségi médiától a WhatsApp-csoportokig
Az SEC leírása alapján az érdeklődők megszólítása közösségi oldalakon futtatott hirdetésekkel történt. Ezek gyors és egyszerű nyereséget, valamint fejlett, mesterséges intelligenciával támogatott befektetési tanácsokat ígértek. Azokra, akik reagáltak, hamarosan WhatsApp-csoportos meghívó várt.
Ezekben a csoportokban a szervezők tapasztalt pénzügyi szakértőknek adták ki magukat, és rendszeresen osztottak meg állítólag sikeres, MI-alapú kereskedési tippeket. A cél a bizalom fokozatos kiépítése volt: a résztvevőknek azt az érzetet keltették, hogy egy zárt, jól informált közösség tagjai, ahol valódi szakértelem áll a döntések mögött. Az ilyen típusú csalásoknál nem ritka, hogy a csalók látványos eredményeket vagy kisebb nyereségeket sugalló „bizonyítékokkal” igyekeznek fenntartani a hitelesség látszatát, és ezzel további befizetésekre ösztönözni a befektetőket.
Hamis kereskedési felületek
Miután a befektetők meggyőződtek a rendszer „komolyságáról”, arra biztatták őket, hogy nyissanak számlát és utaljanak pénzt a hirdetett kriptokereskedési platformokra. Ezek az oldalak a vád szerint azt állították magukról, hogy engedéllyel rendelkeznek, valójában azonban nem voltak szabályozottak, és hamisan hivatkoztak felügyeleti jóváhagyásra. A befektetők számára professzionális felületet és ügyfélszolgálatot imitáltak, gyakran valósnak tűnő grafikonokkal és tranzakciós előzményekkel.
Az SEC szerint azonban semmilyen valódi engedély nem állt mögöttük. Az úgynevezett befektetési klubok emellett hamis értékpapír-token kibocsátásokat is reklámoztak, amelyeket létező cégekhez kötöttek. A hatóság megállapítása szerint ezek a vállalatok és kibocsátások nem léteztek, és tényleges kereskedés sem folyt a platformokon. Az áldozatok sok esetben csak később jöttek rá, hogy a felületek és az ígért nyereségek teljesen kitaláltak voltak.
Újabb díjak a kifizetés előtt
Amikor a befektetők később hozzá akartak férni a pénzükhöz, a rendszer üzemeltetői további előzetes díjakat követeltek a kifizetés adminisztrációjára hivatkozva. Ez a módszer gyakran megjelenik befektetési csalásoknál: a már elkötelezett áldozatoktól próbálnak még több pénzt kicsikarni. Az SEC szerint végül az összes befizetett összeget eltulajdonították, majd banki számlák és kriptotárcák bonyolult hálózatán keresztül külföldre irányították.
A felügyelet kiber- és feltörekvő technológiákkal foglalkozó egységének vezetője, Laura D’Allaird így foglalta össze az ügy lényegét:
„A vád szerint a csalók közösségi médiás hirdetésekkel csábították be az áldozatokat, csoportos csevegésekben szakértőnek adták ki magukat, MI-tippekkel nyereséget ígértek, majd hamis kriptokereskedési platformokra terelték a pénzüket, ahol eltulajdonították azt.”
A mesterséges intelligencia mint eszköz a csalóknál
Az eset jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak hasznos, hanem veszélyes eszközzé is válhat. Egyre gyakoribbak az élethű hamis videók, amelyekben ismert személyek látszólag befektetéseket ajánlanak, valamint az MI-vel támogatott módszerek, amelyekkel megkerülik az ügyfél-azonosítást, hamis ügyfélszolgálati beszélgetéseket hoznak létre, vagy valósághűen lemásolják a kereskedési felületek kinézetét. A hatóság szerint még online megbeszélésekhez kapcsolódó, kártékony hivatkozásokat tartalmazó hamis meghívók is megjelentek a csalási eszköztárban, ami új kihívásokat jelent mind a befektetők, mind a hatóságok számára.