Négy láncon, négy érmével: a Visa felrajzolja a stabilcoinok új térképét
A Visa – a világ egyik legnagyobb fizetési szolgáltatója – bejelentette, hogy tovább bővíti digitális eszközökre épülő stratégiáját: négy különböző stabilcoint támogat majd négy blokkláncon keresztül. A lépés célja, hogy a stabilcoinok és a blokklánc-technológia a jövőben ne csupán a kriptobefektetők eszközei legyenek, hanem a globális pénzmozgások és fizetések új, biztonságos és szabványosított infrastruktúráját alkossák.
Az elmúlt években, különösen 2020 óta, a Visa már több mint 140 milliárd dollár értékű stabilcoin és kriptovaluta áramlást kezelt. A cég vezetői szerint ez csak a kezdet. Ryan McInerney vezérigazgató a negyedéves beszámolón elmondta, hogy a Visa négy stabilcoint támogat majd, amelyek négy különböző blokkláncon futnak, és két fiat valutához vannak kötve. Ezeket több mint 25 pénznemre lehet majd átváltani a rendszeren keresztül.
Ez a bejelentés arra utal, hogy a Visa nem pusztán egy új fizetési csatornát kíván nyitni, hanem infrastruktúra-építőként is megjelenik a digitális pénzügyi térben. A vállalat tervei között szerepel, hogy a jövőben a bankok saját stabilcoinokat is kibocsáthatnak majd – azaz mintelhetnek és égethetnek – a Visa tokenizált eszközplatformján keresztül, ami jelentős lépés a digitális pénzügyi szolgáltatások szabványosítása felé.
Mely stabilcoinok és hálózatok érintettek?
A Visa már korábban is kísérletezett stabilcoinok integrálásával, és jelenlegi együttműködései között megtalálható többek között a Circle által kibocsátott USDC és az euróhoz kötött EURC, valamint a PayPal PYUSD tokenje és a Global Dollar (USDG). Ezek a stabilcoinok olyan blokkláncokon futnak, mint az Ethereum, a Solana, a Stellar és az Avalanche.
A vállalat nem egyetlen blokkláncra támaszkodik, hanem több hálózaton keresztül kíván stabil, skálázható infrastruktúrát biztosítani. A cél egyértelmű – a fizetési rendszer határokon átívelő, gyors és költséghatékony működtetése.
A változás lehetséges hatásai
A Visa lépése elsősorban a fizetések modernizálását szolgálhatja. A stabilcoinok segítségével a nemzetközi pénzmozgások gyorsabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá válhatnak. A Visa Direct program korábbi tesztjei már megmutatták, hogy a USDC vagy az EURC használatával akár valós idejű tranzakciók is lebonyolíthatók a bankok és fintech cégek között minden probléma nélkül.
Ezzel párhuzamosan a vállalat új infrastruktúrát épít, amelyben a bankok és azok partnerei saját tokenizált eszközeiket hozhatják létre, és azokat a Visa hálózatán keresztül mozgathatják. A rendszer így nem csupán a kriptovilágot, hanem a hagyományos pénzügyi rendszert is összekapcsolja, hidat képezve a két ökoszisztéma között.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a nagy szereplők belépése új versenyhelyzetet teremt. A Visa dominanciája könnyen a piac konszolidációjához vezethet, hiszen a kisebb fintech és blokklánc-alapú szolgáltatók számára nehezebb lesz érvényesülni egy olyan infrastruktúrában, amelyet egy globális óriáscég ural.
Kihívások és dilemmák
Bár a bejelentés hatalmas lépés a stabilcoinok szélesebb körű elterjedése felé, a szabályozási környezet továbbra sem egyértelmű. A legtöbb országban még folyamatban van a stabilcoinok jogi besorolása, ami kérdéseket vet fel a Visa-hoz hasonló szereplők felelősségével és megfelelési kötelezettségeivel kapcsolatban.
Európában ugyanakkor más a helyzet, hiszen 2024-ben életbe lépett a MiCA (Markets in Crypto-Assets Regulation) rendelet, mely átfogó jogi keretet biztosít a stabilcoinok számára. A MiCA szigorú követelményeket támaszt: a kibocsátóknak biztonságos tartalékokat, teljes átláthatóságot és folyamatos auditálhatóságot kell biztosítaniuk. Emellett minden stabilcoin-kibocsátónak engedélyt kell kérnie az adott tagállam pénzügyi felügyeletétől, és meg kell felelnie az Európai Bankhatóság (EBA) előírásainak.
Másik dilemma a decentralizáció elve is újra napirendre kerülhet. A blokklánc-technológia eredeti célja a centralizált rendszerek kiváltása volt, ám a Visa által bevezetett modell inkább központosított infrastruktúrát eredményezhet, amelyben a stabilcoinok kibocsátása egy nagyvállalat ellenőrzése alatt marad. Ez a megközelítés kétségtelenül kényelmes és biztonságos a hagyományos pénzügyi szereplőknek, de kérdéses, mennyire marad meg benne a blokklánc alapvető értéke: a nyitottság és az önrendelkezés.