#offtopic 

Súlyos árat kell fizetni az elektromos autókra való áttéréssel, megéri?

98 Megtekintés
     

Erdőirtás, széntüzelésű erőművek, egész falvak kiirtása, vegyi hulladékok a vízben, élve elégetett munkások, gyermekrabszolgák, elpusztított állat- és növényvilág, halálos balesetek. Ezek az elektromos autók rejtett árai. A zöld forradalom valójában komoly áldozattal jár.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2035-től csak elektromos járműveket lehet majd értékesíteni. A CO2-kibocsátást mindenáron csökkenteni kell az üvegházhatás elleni küzdelem érdekében. De ha az átállás az emberi és környezeti tényezők figyelembevétele nélkül történik, akkor fennáll a veszélye, hogy a zölddé válás mindenféle visszaélést takar. Ez a téma áll egy, az olasz állami televízióban bemutatott “Elektromos felfedezés” című nyomozás középpontjában.

Az elektromos autó legfontosabb része az akkumulátor: 500 kilogramm ásványi anyag, többek között nikkel, lítium, mangán, kobalt, amely akár 50 000 tengeri mérföldet is megtehet, mielőtt eljut a gyárba, ahol felveszi végleges formáját. Egyes autógyártóknak több száz nyersanyag-beszállítója van, amelyek termékeiről nem egyszerű tudni, hogy honnan származnak és hová is szállítják pontosan őket. Olyan kibogozhatatlan szálak vannak, hogy még az amerikai kongresszusnak sem sikerült feltérképeztetnie őket. Az olasz televízió nyomozása során úgy döntött, hogy megvizsgálja a nikkel ellátási láncát, amely ásványi anyag a legnagyobb teljesítményű akkumulátorok súlyának mintegy 10 százalékát teszi ki, autónként nagyjából 39-43 kilogrammot. A nyomozócsoport stábja Indonéziában kötött ki, ahol dokumentálni tudták, mennyire “piszkos” az ellátási lánc, és mennyire semmibe veszi a legalapvetőbb emberi jogokat, kezdve a vízhez való hozzáféréssel.

Indonézia

Az indonéz nikkel azért népszerűvé, mert olcsó. Az emberi és környezeti károk azonban óriásiak. Saptian Hario Seto beruházási és bányászati miniszterhelyettes mégsem aggódik. Épp ellenkezőleg, nagyon várja Elon Musk beruházásait: “Több mint másfél éve beszélünk róla. A Tesla már most is vásárol tőlünk nikkelt a beszállítóján keresztül. Ha most jönni akar, és saját üzemet akar nyitni, természetesen szívesen látjuk” – mondta a Report csapatának.

Indonézia úgy döntött, hogy egyedüli szereplőként mindent helyben bányászik és dolgoz fel: ma már a világ vezető beszállítója. A világ összes autógyártója az ajtaján kopogtat, a környezetvédelemmel azonban a kutya nem foglalkozik.

“2023 szeptemberére a nikkelkitermelés területe Indonéziában elérte a közel egymillió hektárt, 362 engedéllyel. A még feltárásra váró nikkelkészletekhez további 600 ezer hektárnyi őserdő kiirtására számítunk. Ez azt jelenti, hogy a nikkelfeldolgozás amellett, hogy nagyon magas kibocsátást okoz, a régió biológiai sokféleségét is elpusztítja” – állítja Arie Rompas a Greenpeace Indonéziától.

Idén, jelentette Katrin LengKey, a Meidy főtitkára, “178 millió tonna nyers ércet termeltek ki. Az országos cél 468 millió tonna” – tette hozzá. A jelentések szerint Indonézia 303 millió tonna szenet használ fel az egész ipar ellátására. A kitermelt nikkel minden egyes tonnája átlagosan 58 tonna szén-dioxidot bocsát ki.

Kongó

Ugyanez történik Kongóban is. A Kolwezi terület gazdag kobaltban, amely az elektromos akkumulátorok számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, de a helyiek számára a bányászat fejlődése egy csapás: a lakosságot a teljes deportálás veszélye fenyegeti.

És mit tesz Európa? A valóságban az európai alapok “elsősorban a kutatásra és az innovációra, és kevésbé a tényleges akkumulátorgyártásra kerülnek kifizetésre. Jelentésünkben megállapítottuk, hogy hiányzik a megfelelő felügyelet” – mondta Annemie Turtleboom, az Európai Számvevőszék munkatársa. A RAI műsorának kamerái által megkérdezett asszony hozzátette: “Ne feledjük, hogy Európában 3,5 millió ember dolgozik az autóiparban. Lehet szorgalmazni a klímasemlegességet, de meg kell nézni, hogy csak a Kínából történő importálással el lehet-e érni a célt”.

“Ha a villamosítás útján akarunk haladni, akkor nincs alternatíva” – mondta Gianclaudio Torlizzi a T-Commodity-től, aki szerint a nyersanyagok gyakorlatilag geostratégiai fegyverek, hiszen akik nem rendelkeznek vele, azok kimaradnak a játékból. Kifejtette, hogy a labda egyelőre Kína térfelén van, amely alacsonyan tartja az árakat, hogy kiszorítsa a versenyt, majd monopóliumot szerezzen a termékeken.

2022-ben az EU-ban jelentősen megnőtt a ritkaföldfémek (REE+) behozatala. Összesen 18 ezer tonnát importáltak, ami 9 százalékkal több, mint 2021-ben, és 7 ezer tonnát exportáltak, ami 8 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A behozatal értéke 146 millió euróra emelkedett, 37 százalékkal több, mint 2021-ben, míg a kivitel 142 millió eurót ért el, 2 százalékkal többet, mint az előző évben. Ez derül ki az Eurostat most közzétett adataiból. A ritkaföldfémek egy 17 különleges fémből álló, magas ellátási kockázattal és jelentős gazdasági jelentőséggel rendelkező csoportot alkotnak, amelyet különböző csúcstechnológiai alkalmazásokban használnak.

Az átlagos importár 7,9 euró volt kilogrammonként, ami 26%-os növekedést jelent 2021-hez képest, míg az exportár 20,7 euró volt a ritkaföldfémek kilogrammonként, ami 11%-os növekedést jelent.

A ritkaföldfémek fő importpartnere Kína volt, amely a teljes importtömeg 40%-át, azaz 7,4 ezer tonnát tett ki. Ezt követte Malajzia, amely a behozatal 31%-át, azaz 5,6 ezer tonnát tett ki. Az USA és Japán egyenként 2%-os részesedéssel rendelkezett a ritkaföldfémek uniós importjában.