Folytatódik a vita a Telegram és a Signal alapítói között
A Telegram és a Signal két népszerű, többplatformos üzenetküldő alkalmazás, mely a maguk módján lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző adatvédelmi titkosításokat használjanak üzeneteik, fényképeik, videók vagy egyéb fájljaik megosztására. Úgy néz ki azonban, hogy a két versenytárs között nem csillapodik az évek óta tartó rivalizálás.
Az üzenetküldő alkalmazások közötti vita elsősorban az adatvédelem, a biztonság és a funkcionalitás közötti különbségekből fakad. A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint a Signal által használt titkosítás egy „cirkuszi trükk”, igazát azonban 2017 óta nem sikerült bebizonyítania.
A Telegram és Signal közti vita
Pavel Durov, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója 2017-ben azt jósolta, hogy vetélytársuk, a Signal, 5 éven belül megbukik az általuk ígért titkosítással. Válaszul a Signal alapítója, Moxie Marlinspike, közzétett egy gondolatot, miszerint a Telegram-ot nem szabad titkosított üzenetküldő szoftvernek nevezni. A két versenytárs közti internetes vita szakadatlanul folytatódik, májusi bejegyzésében ismét Pavel Durov állt bele a Signal-ba, miszerint az alkalmazás által használt adatvédelmi mechanizmusok egy „cirkuszi trükk” módjára működnek.
Pavel Durov kritikája a Signal-lal kapcsolatban, forrás: Telegram
A Kendrick kontra Drake eset kiberbiztonsági verziója már olyan magasságokba jutott el, hogy a Signal Alapítvány elnökének kijelentéseire Jack Dorsey, Vitalik Buterin és Elon Musk is felfigyelt. A Signal-ellenes megmozdulások azonban akkor kezdődtek el igazán, amikor a Fox News korábbi munkatársa, a jelenleg megosztó interjúiról ismert Tucker Carlson megjelent a Lex Fridman Podcastban és a Signal, Telegraph (Telegram) és WhatsApp közti megbízhatósági különbségeket taglalta.
Signal-ellenes mozgalmak
Azáltal, hogy a Telegram közel 1,5 milliárd felhasználóval rendelkezik világszerte és a kriptovaluta-iparban is aktívan tevékenykedik, könnyebben állítja a közvéleményt maga mellé, amikor a titkosításról esik szó. Az emberek véleményének a befolyásolása a Signal-lal kapcsolatban már-már közhellyé vált globális szinten, az alkalmazás tényleges adatvédelmi funkcióit kritizálta a már említett podcast-epizódban Carlson, amikor azt állította, hogy az NSA-nek (az Egyesült Államok legnagyobb költségvetésű és létszámú nemzetbiztonsági szolgálata) sikerült megszereznie az újságíró által megfogalmazott kérdéseket Vlagyimir Putyinnak.
Egy hónappal később Carlson interjút kért Durov-val, a Telegram alapítója pedig megosztotta gondolatait arról, hogyan használták ki a Signal rendszerét a „magánjellegű” beszélgetések felfedésére.
Pavel Durov téved
A Telegram mindig is igyekezett kitartani amellett, hogy üzenetküldő funkciói végpontok között titkosítva vannak, Durov pedig számtalanszor állította, hogy az általa létrehozott alkalmazás az egyetlen kommunikációs eszköz, mely igazolhatóan magánjellegű. Ugyanakkor a Telegram nem megfelelő alternatíva a Signal helyett. A Telegram ugyanis alapértelmezetten nem rendelkezik végpontok közötti titkosítással sem a magánbeszélgetések, sem a csoportos csevegések alatt. Habár fennáll a választható adatvédelmi funkció, a felhasználók túlnyomó többsége ezt nem kapcsolja be, így a nagyobb tömegek védelem nélkül maradnak.
A Signal ezzel ellentétben egy szigorúan ellenőrzött, nyílt forráskóddal rendelkező modellt használ, az alkalmazás mögött álló csapat pedig nem azt mondja, hogy Katherine Maher-ben, a Signal Alapítvány elnökében vagy az általa képviselt politikában kell megbízni, hanem a kódban, amit a szoftver használ.
Egy igazi alternatíva lehet a végpontok közötti kommunikáció titkosítására a Session, melyet az Oxen decentralizált hálózat támogat, és biztosítja az anonim üzenetküldést- és fogadást. Az alkalmazás különösen vonzó lehet azok számára, akik nagy figyelmet fordítanak online magánéletük védelmére, és akik egy olyan platformot keresnek, mely minimalizálja az adatgyűjtést és a metaadatok kezelését.