Kriptóadót vezetne be Törökország
Cikk meghallgatása
Törökország új szintre emelné a kriptoszektor szabályozását: a kormányzó AK Párt átfogó gazdasági törvénycsomagot terjesztett be, amely hivatalosan is bevezetné a kriptovaluták jövedelmének adóztatását. A javaslat nemcsak a befektetők nyereségét érintené, hanem a szolgáltatókat is, és egy rugalmas, elnöki hatáskörrel módosítható adórendszert hozna létre.
Negyedévente levont, 10 százalékos adó a nyereségre
A tervezet szerint a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, szabályozott kriptóplatformok negyedévente 10 százalékos forrásadót vonnának le a realizált nyereségből. Az adó minden befektetőre vonatkozna, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy cégről, török vagy külföldi illetőségű szereplőről van szó.
Fontos részlet, hogy a köztársasági elnök jogosult lenne az adókulcsot 0 és 20 százalék között módosítani. A mérték változhatna például az adott token típusától, a tartási időtől, a kibocsátótól vagy akár a használt pénztárca jellegétől függően. Ez jelentős rugalmasságot adna a végrehajtó hatalom kezébe.
Szolgáltatókra is kiterjed a szabályozás
A törvényjavaslat nemcsak a befektetőket, hanem a kriptoszolgáltatókat is érinti. A tranzakciókat közvetítő platformoknak 0,03 százalékos tranzakciós adót kellene fizetniük a közvetített ügyletek piaci értéke után.
Az adóellenőrzési felelősség elsődlegesen a brókereket és közvetítőket terhelné az általuk vezetett nyilvántartások alapján. Amennyiben egy felhasználó hibás vagy hiányos adatokat ad meg, az esetleges adóhiányt közvetlenül tőle hajtanák be a hatóságok.
A javaslat rögzíti, hogy a „kriptoeszköz”, „pénztárca” és „platform” fogalmak megegyeznek a török tőkepiaci törvényben használt definíciókkal. Ezzel a kriptoadózást szorosan összekapcsolnák a meglévő pénzügyi szabályozási keretrendszerrel.
Ez is érdekelhet: Minden kriptotranzakcióra adót fog kiszabni egy ázsiai ország
Két hónapon belül életbe léphet
Ha a parlament elfogadja a törvényt, a kriptóra vonatkozó rendelkezések a kihirdetést követő két hónapon belül lépnének hatályba. A csomag egyúttal kimondja, hogy a tranzakciós adó alá eső kriptoügyletek mentesülnek az áfa alól, ami részben ellensúlyozhatja az új terheket.
Törökország az elmúlt években a magas infláció és a líra gyengülése miatt a világ egyik legaktívabb kriptopiacává vált. Az új adózási keretrendszer célja láthatóan az, hogy az állam nagyobb kontrollt és bevételt szerezzen ebből a dinamikusan növekvő szektorból, miközben a működést a hagyományos pénzügyi szabályozáshoz köti.