A Karib-tengeren jöhet létre a kriptoközösség új paradicsoma
Egy gazdag kriptobefektető nemrég egy merész, sokak szerint utópisztikus elképzeléssel állt elő: egy kriptobarát „paradicsomot” hozna létre a Karib-térségben, amely egy valódi Kánaán lehet a blokklánc-közösség számára.
A belga milliárdos Olivier Janssens egy olyan önálló közösség megtervezésén dolgozik, amely saját jogi és kormányzási rendszerrel működne. A Destiny névre keresztelt projektet a karibi Nevis szigetén szeretné megvalósítani, kifejezetten olyan vállalkozók és befektetők számára, akik jogi függetlenséget és kriptobarát környezetet keresnek.
Janssens cége már megkezdte a földterületek felvásárlását a szigeten. A helyi kormány tájékoztatása szerint a beruházás több milliárd dolláros nagyságrendű, és a sziget déli partvidékét érinti. Nevis mindössze 13 200 lakosú, területe pedig 93 négyzetkilométer, így a fejlesztés léptéke példátlan a térségben. Ez az első nagyszabású projekt az idén nyáron elfogadott új jogszabály alapján Szent Kittsben és Nevisben – egy független államban, amely korábban brit gyarmat volt.
Az utópisztikus tervek között luxusvillák, kórházak, zöldterületek és medencék szerepelnek. Az építészeti koncepciót az amerikai Skidmore, Owings & Merrill iroda készíti, amely olyan világhírű projektekről ismert, mint a dubaji Burj Khalifa. Janssens jelenleg is tárgyalásokat folytat a helyi kormánnyal, és amennyiben a projekt megvalósul, 50 millió dollár beruházást ígért Nevis számára.
Saját jogrendszerrel működő közösség
A projekt egyik legvitatottabb eleme, hogy Janssens saját jogrendszert is bevezetne, ami több helyi lakosban és politikai szereplőben aggodalmat keltett. A projekt megvalósítói saját vitarendezési mechanizmusokat hozzanak létre, amely keretében a Destiny egy területhez kötött igazságszolgáltatási rendszert alkalmazna, ahol a hagyományos bíróságok helyett magánbírók és választottbírósági eljárások döntenének.
November végén Janssens személyesen mutatta be az új kriptoállam terveit a helyi lakosoknak, ami után kritizálta a nevisi bírósági rendszert, amelyet nem tart hatékonynak. Szerinte, ha csupán lemásolnák azt a rendszert, az nem lenne vonzó azok számára, akiknek ténylegesen. Emellett kijelentette, hogy nem bízik a politikusokban sem, ezért is szeretne egy egyedülálló jogrendszert létrehozni.
A projekt támogatói szerint a digitális eszközökkel és a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos jogviták így gyorsabban és kiszámíthatóbban rendezhetők lennének. A Destiny lényege, hogy a közösség digitális infrastruktúrára épülő, részben privatizált kormányzással működjön.
Mások azonban a fejlesztések társadalmi és infrastrukturális következményeitől tartanak: attól, hogy túlzott terhelés éri a helyi szolgáltatásokat, átalakul a közösségi élet, és nőnek a társadalmi feszültségek. Kritikusok szerint az ilyen projektek könnyen konfliktusokhoz vezethetnek, különösen akkor, ha a kormányzás egy része magánkézbe kerül.
Nem először álmodnak kriptóparadicsomról
Korábban is tettek kísérletet arra, hogy blokklánc-alapú utópiát hozzanak létre. A legismertebb példa erre Liberland, amely a Duna nyugati partján, a Drávaköz térségében, Horvátország és Szerbia között fekszik. Az önjelölt államban 90 naponta tartanak választásokat, ahol a polgárok digitális eszközeik lekötésével szavazhatnak a kongresszusi jelöltekre – kizárólag azok, akik nem részesülnek állami segélyben. Liberland úttörő módon blokklánc-technológiát alkalmazott a választásokon, és elsőként tette hivatalos fizetőeszközévé a bitcoint.
Szintén Európában található a Verdis Szabad Köztársaság, amely számos vonásában hasonlít Liberlandhoz. A Horvátország és Szerbia közötti, mintegy 125 hektáros területen elhelyezkedő, nemzetközileg el nem ismert kriptoállam működésének középpontjában a kriptovaluták állnak, és napjainkban már több mint 400 állampolgárral rendelkezik.
A korábbi kriptoalapú közösségi kísérletek azonban gyakran politikai ellenállásba, jogi vitákba és pénzügyi nehézségekbe ütköztek, különösen a kriptopiac volatilitása idején. Janssens és a Destiny kriptoállam fejlesztői ennek ellenére úgy vélik, hogy átlátható szerződésekkel és jól strukturált kormányzással a projekt hosszú távon biztonságos központtá válhat a nemzetközi kereskedelem számára.