Nagy port kavart az új magyar kriptoszabályozás: Megszólalt a hatóság
Nesze semmi, fogd meg jól – avagy terítéken az új magyar kriptoszabályozás. Noha nem ment végbe eget rengető változás kis hazánkban a kriptoeszközök vonatkozásában, mégsem illene elsiklanunk a történések felett.
Mi történt eddig?
- elsők között hoztuk le, még július 18-án, hogy miként kriminalizálná a kormány friss törvénymódosítása a kriptovaluta váltást
- a cikkünkre reagálva több kriptós influenszer-megmondóember is szakérteni kezdte a módosítást, nem kicsit ráerősítve a közösség körében fellépett zűrzavarra
- szakértők is szakérteni kezdtek (értsd: értelmezni a törvénymódosítást)
- végére kapcsolt a mainstream média, felkapva a sztorit (Portfolio, Telex, Index stb.) még tovább szítva a témát a magyar kriptoközösség berkeiben
- a július elsejei hatályba lépés után egy nappal megjött az SZTFH hivatalos közleménye, ami röviden:
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kerek-perec kijelentette, hogy ő bizony nem felel a kriptovaluták felügyeletéért Magyarországon. A kriptoeszköz-szolgáltatók felülvizsgálatát továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el, itt azonban még nincs vége a sztorinak.
Új hungarikum a láthatáron?
A legfrissebb jogszabály-módosításoknak köszönhetően ezentúl a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók ellenőrzése tartozik majd az SZTFH hatáskörébe. No de hátrább az agarakkal, jóllehet megtörtént a törvénymódosítás, a szükséges keretrendszer ellenben még várat magára. A rendelkezésre álló információk szerint a rendeleti részletszabályok megalkotását követően veszi majd kezdetét a revízió.
Egy teljesen új feladatról van szó, ugyanis a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások validálását ez idáig még a Kriptotv. sem szerepeltette. Az innováció nem titkolt célja, hogy a jövőben a kriptotranzakciók lebonyolítása csak az ügyfél és az ügylet eredményes azonosításának elvégzése után valósulhasson meg.
A törvénymódosításra azért volt szükség, mert az európai uniós szabályozás nagy hangsúlyt helyez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, a virtuáliseszköz-átruházások nyomon követhetőségére,
olvasható az SZTFH közleményében.
A hivatalos narratíva alapján a kormány mindezt Magyarország versenyképességének javítása érdekében tette.
Az anonimitás és az ismeretlen eredetű ügyletek lehetősége miatt az érintettek különösen ki vannak téve a bűncselekmény céljából elkövetett visszaélés kockázatának. Az új törvényi szabályozás ezen kockázatok visszaszorítása érdekében született meg…
a módosítás a 2025. évi LXVII. törvényben lelhető fel.
Mindezek tudatában jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon miként védi az MNB a magyar fogyasztókat?
Hazánk egyelőre le van maradva, mint a borravaló – a kriptoeszközök szabályozása és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása tekintetében mindenképp.
Borítókép: A tanú
„- Maga kicsoda?
– Pelikán József vagyok, elnézést kérek a zavarásért, engem kellene felakasztani.”