Újabb nyomokra bukkantak, melyek átírhatják az emberi evolúció történetét
Új nyomra bukkantak a kutatók a gyenyiszovai ősember génjeit illetően: a Fülöp-szigetek lakosaiban lelhető fel legjobban az egykor még ismeretlen emberfajta genetikája.
2010-ben jelentette be egy kutatásokat végző nemzetközi tudóscsoport először, hogy egy ismeretlen emberfajt találtak. A maradványok konkrétan olyan apróak voltak, hogy egy ember tenyerében kényelmesen elfértek, a kutatóknak viszont sikerült egészen a neandervölgyi emberhez visszavezetni a csontok eredetét. A rejtélyes embercsoport, melynek maradványait egyébként az Altaj hegységnél fedezték fel, gyenyiszovai embernek lett megkeresztelve. A legújabb felfedezést pedig, miszerint az említett emberfaj genetikája az ayta magbukun Fülöp-szigeteki negritó csoportnál lelhető fel, átírhatja az emberi evolúció történetét.
„A tény, hogy az ayta magbukun csoportnak lehet a legtöbb köze a gyenyiszovai ősemberhez, váratlanul ért, és kíváncsian várom a folytatást, mivel a korábbi tanulmányok eddig még nem kötődtek ekkora mennyiségben más Fülöp-szigeteki lakosokhoz” – nyilatkozta João Teixeira, aki az ausztrál Adelaide Egyetemen tett látogatást.
Valóban elég komoly adatokról beszélhetünk, a legújabb fejlemények szerint ugyanis az említett csoport körülbelül 5 százaléka a gyenyiszovai ősember leszármazottja. Ez a szám pedig sokkal több, mint a korábbi felmérésekben megállapítottak, ahol az ausztrál és pápuai felvidéken élő népeknél 4 százalékot mértek. Az ősi rokonokhoz köthető gének száma egyébként a kelet-ázsiai emberekben is jelen van, bár sokkal alacsonyabb szinten.
Kutatások tehát már leszögezték, hogy a gyenyiszovaiak keveredtek a jelenlegi ázsiai népek őseivel. A mostani bizonyítékok viszont tovább csavarják a történelmet, és azt sugallják, hogy a gyenyiszovai ősemberek több helyen és különböző időpontokban is vegyültek a ma élő emberekkel, és ezek változatát láthatjuk ma is. Mindez pedig annak köszönhető, hogy az ősi keveredések kevésbé érintették az ayta magbukunokat, így a gyeniszovai gének könnyen fennmaradhattak bennünk.
„Ha az eredmények hitelesek, akkor a Fülöp-szigetek és a környező régiók gyarmatosítása még összetettebb volt, mint eddig gondoltuk” – állítja Chris Stringer, a londoni The Natural History Museum professzora és kutatója.
